LOKOMOTIVBLOG | A DVSC SZURKOLÓI BLOGJA

Év végi show

SONY DSC

SONY DSC

Volt itt minden kérem szépen, akár egy gondosan összeállított, a nézőket mágnesként a képernyőre tapasztó showműsorban. Minden fonákul történt ahhoz képest, amit megszokhattunk. Az első félidőben csak pislogtunk az indiszponált hazai játékon, de mondjuk inkább úgy, hogy elhúztuk a mézesmadzagot a szezon legnagyobb meglepetésére ácsingózó (ellen)szurkolók előtt. Majd amikor a zalai játékosok már kezdték elhinni, hogy mégsem alkotnak olyan hitványul pocsék csapatot, akkor feltámadt poraiból a debreceni főnixmadár, s negyedóra alatt helyreállt a világ rendje. Csattanós arculcsapás készülődött, amikor felriadtunk a rémálomból, s megnyugodva tapasztaltuk, játszi könnyedséggel intézzük el a szintet nem megütő sereghajtót.

loki_zte_tacticsAmikor kollégámmal ejtettünk néhány szót a zalaegerszegi meccsről azt mondtam neki, nyugodjon meg, simán gurítunk nekik egy ötöst. Na most azért nem egészen erre gondoltam, mikor tudtára hoztam a megérzésemet. Mi tagadás a szünetben alaposan égett a pofám a szerénytelenség miatt, nagyobb baj azonban ennél, hogy az előzetes nyilatkozatok ellenére maguk a játékosok sem a kellő alázattal álltak hozzá az összecsapáshoz, mindössze a mezeket véltük felfedezni a gyepszőnyegen. Ne szépítsük arcpirítóan siralmasan tologattuk a labdát az ezer sebből vérző ellenféllel szemben. Épp a Vasas elleni meccs összefoglalójában említettem, hogy érthetetlen számomra, egyesek miért gondolják úgy, hogy most már elég 20-25 perceket izomból meghúzni. Sajnálatos módon az első játékrész fényes példáját mutatta újfent ennek a jelenségnek. Szakály többször passzolt a testvérének, mint bármely csapattársának. Yannick pedig már a szilveszteri bulikupán érezhette magát, ahol rajta kívül mindenki vastüdővel rendelkezik. Az első gólnál ugyanis olyan kecses cammogást mutatott be, hogy az embernek fájdalmában kedve támadt orosz ruletteset játszani. Ilyen elképesztő flegmaság Messitől nem fér bele, nemhogy attól a Janikától, aki hát finoman fogalmazva sem élete szezonját futja. S ha már fonákságot említettem a bevezetőben, annak a ritkaságnak lehettünk a szemtanúi, hogy a szélső tandem jóval jobb teljesítményt nyújtott, mint a belső páros. Ebből kifolyólag meglepően bizonytalanul ténykedtünk a saját kapunk előtt. Lehetne itt fényezni a Prukner-legénységet, de nincs igazán értelme, állták a sarat egy állófocit bemutató társaság ellen. Egyébként se történt semmi különös, Prukner gyakorlatilag lekopírozta a Csank János által az első meccsen megálmodott taktikát. Szalai Tamás a labdavesztéseket követően azonnal visszalépett a védelembe, míg Kovács Gergő piócaként próbált tapadni Coulbaly-ra. Nem gyengén dühítő volt látni, hogy a meglehetősen szerény képességekkel bíró hátvéd ellenünk ismételten elemében van. Szerencsére később már csak nyomozta a labdát. Nem is nagyon kívánok több több szót vesztegetni az első felvonásra, két momentum markánsan jellemzi a látottakat. Janika leteszi a labdát, majd megáll és szépen végignézi, ahogy Coulibaly reménytelenül birkózik két védővel a nyakán. Nem sokkal később Simac totojázik – miközben a szélen teljesen üres Selim -, majd nagyon megfontoltan elpasszolja a játékszert. Minden fejmosásnál többet ért, amikor Kondás Elemér jelzésértékűen már a szünet előtt rászánta magát a cserére. A szünetben felhívta a figyelmet arra az alapigazságra, hogy ez a játék sok mozgást követel meg. Egészen más felfogásban tértünk vissza a folytatásra.

SONY DSC

A mester Bódival kapcsolatban azt mondta, azért került ki az összeállítósból, mert az elmúlt meccseken gyengébben teljesített. Vitathatatlan, hogy fásultabban mozgott a korábban megszokotthoz képest. Ugyanakkor látni kell, hogy még visszafogottabban is annyit védekezik, mint Szakály és Yannick együttesen sem. Már pedig a hollandok úgy tartják, többet támadni csak akkor lehet, ha több labdát szerzel meg. Az ötvédős rendszer hátránya, hogy lendületből lehet átszáguldani a szellős középpályán, s így komoly nyomás helyeződik a védvonalra. Mindez azon nyomban kiütközött, amint két sebességi fokozattal feljebb kapcsoltunk. Ezzel együtt ki tudja mi történt volna, ha rögtön az elején nem jövünk vissza a meccsbe. Prukner Lászó még el sem foglalta a helyét, amikor egy ártalmatlan beívelést követően Nikolic közelebb csalt bennünket. S ha egyszer egy üzlet beindul… futószalagon gyártottuk a helyzeteket, s pillanatok alatt berámoltunk ötöt úgy, hogy közben maga a különbség is nyugodtan ötgólosra hízhatott volna. Majd újra nihil, az ünnepi tűzijáték finiséhez hasonlóan ugyanúgy mindenki elkezdhetett volna hazaballagni. Az első félidőnek annyi dramaturgiai funkciója volt, hogy katarktikusan élhessük meg, amikor a srácok negyedóra erejéig megvillantják, mire is képesek valójában. Ezt azonban már a Vasas ellen is megtapasztaltuk, úgyhogy emiatt felesleges máskor egy félidőt ajándékba adni a riválisnak. Nézzük meg inkább azt legközelebb, hol áll meg a számláló, amikor 90 percen keresztül pörgünk ilyen üzemmódban. Amikor már a győzelem édes ízét kóstolgatták a zalai játékosok, akkor villámgyorsan az orruk alá dörgöltük, hogy mentálisan egy totálisan szétesett társaság. A Zalaegerszeg helyzete kilátástalan, teljesen megérdemelten zuhannak a másodosztályba. Ez a jelenlegi garnitúra nem hivatott többre, nagy kár, hogy pont egy egyébként életképes, vidéki fellegvárat építettek le ilyen gyalázatosan az illetékesek. Szerencsétlen Jahic olyannyira megzavarodott, hogy a béka ülepe alól sem restellt obszcénül felmutogatni a debreceni szurkolóknak. Safet sporttárs, legyen már kedves megosztani velünk, mi is történt ott a harmadik gólnál pontosan! Örömtáncot a magunk részéről nem lejtenénk, annyi történt, hogy hoztuk a kötelezőt. Az őszi teljesítményért összességében viszont kijár a gratuláció. Nincs hátra más teendőnk, mint a Kupában körön kívül helyezni a Kecskemétet, majd elvonulni a jól megérdemelt pihenőre.

SONY DSC

Pontosztás

Novakovics – 6: Most már nyugodtan kijelenthetjük, újra van kapusunk. A két gól ellenére ismét mutatott be bravúrokat.

Nagy Z. – 6.5: Alapvetően jól játszott, néha bátortalan, amikor üres terület kínálkozik előtte, de többnyire jó megoldásokat választott, gólt is szerzett, igaz a szerencsés fajtából.

Simac – 5: Sebezhetőnek bizonyult, életveszélyes pozíciókban szórt el labdákat, hibája miatt 2-2 után újra hátrányba kerülhettünk volna. Intelligens, vállalkozószellemű játékos, de a mellényt le kéne venni.

Mészáros – 5,5: Ma ő sem mindig állt a helyzet magaslatán, ám 1-2 létfontosságú mentést bemutatott, így mindenképp jobb osztályzatot érdemel, mint bekktársa.

Korhut – 7: Az első félidőben követett el helyezkedési hibákat, ám fordulás után pompásan segítette a támadásokat.

Szakály – 4: Nincs mit szépíteni, ezúttal iszonyatosan gyengén játszott, lecserélése megkérdőjelezhetetlen. Egyetlen jó megoldása egy ígéretesen betekert pontrúgás volt, ami édeskevés egy csapatkapitánytól.

Varga – 6: Nem nyújtott most kiemelkedőt, azt meg már megszoktuk, hogy nem képes gyengén játszani. Az első gólnál, ha jól láttam kicsit lekésett az emberéről, ám utána korrigált, mindkét szöglet után szerzett találatunknál ő csúsztatta tovább a bőrgolyót. A második félidőben meghalt a pályán.

Selim – 7: Aranyat ér ez a srác. Alázatos, szereti Debrecent, s ő azok közé tartozott, akikre az első félidőben sem lehetett panasz. Képes hozni egy stabil átlagot, ritmusváltásai pedig élményszámba mennek.

Yannick – 5.5: Az első húsz percet konkrétan átaludta, átkerült jobboldalra, ott súlytalannak tűnt, majd visszakerülve eredeti posztjára jelentősen feljavult, gólpasszt is adott. Ettől függetlenül a lezsersége sokba kerülhetett volna, emiatt nem jár neki jobb osztályzat.

Nikolic – 9: Mestermunkát végzett abban a bizonyos negyedórában, a mezőnyben nem vagyok elájulva tőle, de a kapu előtt hatékony és pont azt tudja, amit Adamo nem, jól sáfárkodni a lehetőségekkel. Az első félidőben viszont szürkének bizonyult, ezért nem kap maximális pontszámot.

Coulibaly – 7: Megint elképesztően nagy helyzeteket hagyott ki, de tizenegyest harcolt ki és nagyszerű labdát adott a negyedik gól előtt. A szünet után szinte kivétel nélkül megnyerte a párharcait.

Bódi – 7: Beállása alapjaiban változtatta meg a játék képét, bár a társak feljavulása is elengedhetetlenül szükséges volt hozzá.

Kulcsár: Kellett volna az a gól.

(A képek forrása: dvsc.hu)