Ott állunk, már csak egyetlen egy apró lépés kell, mert elhárult az utolsó nagy akadály, ami köztünk és a hőn áhított célunk elérése közt volt, de még a lépést meg kell tennünk. Kondás Elemér azt mondta viccesen a meccs után, hogy ha a Pécs ellen nyerünk, akkor még bármi lehet. Valóban, lehet bármi, de ez a bármi nem akármi, hanem már valami. Valami, amire már izgatottan várunk, érezzük, mert karnyújtásnyira van, de még mindig oly távolinak tűnik. A Győr ellen tettünk azért, hogy csak egy lépésre vagy egy karnyújtásnyira – kinek, melyik hasonlat tetszik – legyen. Nem is akárhogy, a zöld-fehéreknek csak egy igazi helyzetük volt, azon kívül fegyelmezetten és taktikusan játszva hoztuk a meccset.
Előzmények ide, előzmények oda, nagy mellényű győri nyilatkozatok ott, csendesebbek itt, megnyertük a meccset azzal a játékkal, amellyel ebben a szezonban egyik nagy riválisunk sem tudott mit kezdeni. Mire is számítottunk? Egy kicsit fásult társaságra, defenzívebb játékra, amely a keddi döntő után egyértelmű lett volna. A győriek részéről pedig az első perctől fogva egy kezdeményező, a teljes akaratát az ellenfélre kényszerítő futballra, hiszen nekik veszíteni valójuk nem igazán volt. Mégiscsak egész héten erre hangolódhattak a nagyszerű, kitűnő stratéga és lenyűgöző eredmények sorát felmutató Pintér Attila vezetésével.
A Mester és az új Zseni
A mérkőzés első perceiben rácsodálkoztunk, mint borjú az új kapura, hogy bizony a győri focisták nem kaptak vérszemet a meccs előtt, csak a taktika és a fegyelmezettség, hangozhatott el a jelszó. Ezzel nem is lett volna baj, hogy ha nem nekik kellet volna győzni. Egy szó, mint száz, ők kivárásra játszottak. A meccs hangulatért a közel tíz ezer nézőnek jár a köszönet, no meg azért, hogy ha olyan ideges volt valaki, mint jómagam. Nem is tudjuk, hogy konkrétan milyen elképzeléssel lépett pályára a Győr. Mindent feltéve rohamoz a Loki első perctől fogva? A döntő után? Ez lenne Pintér zsenije? Mi persze zártan és fegyelmezetten vettük kezünkbe a stafétabotot, és uraltuk az első húsz percet. Rohanni nem kellett sehová, ha kellett, támadtunk és lőttünk kapura, főleg Selim révén, ha kellett, akkor védekeztünk lezárva a területeket. Ekkor mutatkozott meg a hétközi mérkőzés hatása, hiszen egy-két alkalommal előfordult, hogy két-három ember rontott rá a győri labdás játékosra, de neki mégis sikerült kihoznia a gyűrűből. Ilyen szituációból kaptuk a gólt is, amit még egy védelmi és kapushiba is követett. Ezután ismét csodálhattuk a csapat erejét, képes volt változtatni, új fordulatszámra kapcsolni, beszorítani a Győrt a kapuja elé. Hát nem jött a gól? De. Kezdődött minden elölről, csak jött a szünet.
A második játékrész ugyanúgy kezdődött, mint az első. A hazaiak kezdményezését látni sem lehetett – Pinyő biztos sokáig gondolkodott az „új” taktikán – viszont mi józanul labdázgattunk, kis nyomást kifejtve az elején. A második félidő első percében Bódi szabadrúgásával jeleztük, hogy mi csak is a győzelemért vagyunk itt, nem érdekel senki és semmi. Sajnos Ádám lövését hárította Stevanovic, aki leolvasta, hogy hova fog jönni a labda, talán, ha Bódi a másik oldalra rúgja, mivel a kapus belépett a sorfal mögé… Ezen ne is rágódjunk, mert egy óra után jött a hazaiak „hatalmas ziccere” egy bedobás után. Ezután már újabb győri lehetőség nem is volt, de hát tudjuk, Pintér szerint nekik kellett volna nyerni. Néhány perccel később viszont már a hazai kapu előtt csorgott le a labda Stevanovic pörgő tánca után, amit Adamo testvér bevágott. Húhú, Pinyő majdnem felrobbant mérgében. Ez már szabályos volt, Atikám? Persze, hogy az volt, csak hát mindenki a Győr ellen van. Ezután a hazaiak hitehagyottá váltak, mi pedig lehoztuk a meccs hátralévő részét.
Pintér és a Mágus nyilatkozata a meccs után is megérne egy misét, előbbi a bírókkal és az előző meccsekkel foglalkozva tette közröhej tárgyává magát, utóbbi meg azzal, hogy kijelentette, hogy a Loki semmivel sem jobb a Győrnél. Persze, jelen pillanatban nyolc ponttal, ha a számokat nézzük. A pályán kellett volna bizonyítani, hogy jobbak. Miért is nem verték meg a győri aranylábúak a csapatunkat? Ilyen fegyelmezetten, egymást segítve olyan ritkán focizik egy magyar csapat, mint amilyen ritka a fehér holló. Egyszer ingott meg a védelem, de az erőnket mutatja, hogy fordítottunk. A letámadással eddig egyik csapat se tudott mit kezdeni, habár ehhez a taktikához elengedhetetlen két olyan belső középpályás, mint Selim és Varga. A területek lezárva, a labdakihozatal megakadályozva és néhány pillanat múlva már nálunk is a labda. Ezzel győztünk eddig, és ezzel győztünk a Győr ellen is. Szép és fontos győzelem volt, már csak egyetlen lépés hiányzik…
Volt ünneplés
Percek, események
9. perc: Selim Bouadla játszotta tisztára magát nagyjából 22 méterre a győri kaputól. Megcélozta a hosszú felső sarkot, lövése pedig alig szállt fölé.
18. perc: Bouadla ívelt be szabadrúgást. Djordjevics fejéről továbbperdült a labda, de bármilyen veszélyesen csavarodott is a győri kapu elé, végül a léc fölött hagyta el a játékteret.
32. perc: Varga Roland kapott labdát a bal oldalon Pátkaitól, mintegy 7 méterre a kaputól a bal oldalon. Varga nem cifrázta, kapásból rúgta rá a labdát, amely a meglepett Verpecz mellett a rövid sarokba vágódott.
37. perc: Bal oldali szöglet után Strestík fején csúszott meg a labda, éppen a felsettenkedő Mészáros elé, aki annyira meglepődött a lehetőségtől, hogy rosszul találta el.
38. perc: Bouadla nagyjából 30 méterről, ballal tekerte a labdát a kapu elé, amely elszállt a védők és a támadók feje fölött is, Sztevanovics rosszul jött ki, ütközött, így a labda a hóna alatt a kapu közepébe vágódott.
46. perc: Bódi az alapvonaltól 12 méterre, de a tizenhatoson kívülről, balról vette célba szabadrúgásból a rövid sarkot, Sztevanovics azonban szögletre ütötte a labdát.
60. perc: Trajkovics bedobása veszélyesen érkezett középre, Babic érkezett az ötösnél, de az irányzék hibás volt, a labda bőven a kapufa mellett pattogott ki az alapvonalon túlra.
64. perc: Bouadla jobb oldali szöglete után Sztevanovics elvétette a labdát, mellé ütött, Djordjevicsről a labda Coulibaly elé pattant, és a góllövőlista éllovasa gyorsan reagált, meg is szerezte a 18. gólját ebben a szezonban.
Bizony, a szurkolóknak is jár a taps
Pontosztás
Verpecz – 5: Védhető gólt kapott, a rövid saroknál helyezkedett, a labda oda is érkezett, de későn indította el a mozdulatot, mert nem számított rá, hogy Varga kapásból ellövi. Kis híján Strestíket is megajándékozta egy góllal, amikor elé paskolta a játékszert, szerencsére azt megúsztuk.
Nagy – 6.5: Sokszor dicsértük, sokszor korholtuk, egy biztos, rengeteget fejlődött, mióta kölcsönben a Honvédnál szerepelt. Díjazzuk, hogy nem csak elrúgni akarja a labdát, hanem fifikásan megoldani. Ugyanakkor az egész mezőnynek háttal állva nem kell a brazil. Kicsit lemaradt Vargáról, de a bent ragadt Mészáros is hibáztatható.
Máté – 7: Hosszú utat járt be, de az elmúlt meccsek alapján elérte az áhított szintet. A levegőben verhetetlen, de mivel simán fejelgeti el a labdát, kicsit jobban emberhez irányíthatná.
Mészáros – 6.5: Ha az első gólnál ő is kilép a falból, akkor Pátkai ívelése lesen találja Vargát. Ezt leszámítva ragyogóan látta el a feladatát, s a szögleteknél veszélyeztetni is tudott.
Korhut – 7: Sugárzott róla a magabiztosság. Ragyogó ütemű belépők, s ha elindult, legalább egy embert elküldött zabot hegyezni. Akkor is élményszámba megy a játéka, ha nem teljesít kiemelkedően.
Bódi – 6: Tavasszal inkább hasznos a játéka, mint látványos. Most sem volt ez másképp. A cselei nem jöttek be, s a szögletek sem sikerültek veretesre.
Varga – 7: Mintha nem is játszott volna kedden. Temérdek labdát szerzett, fizikai állapota egyedi, s nem mellékesen példaértékű.
Selim – 8: Őt láttuk a csapat legjobbjának ezen a meccsen. Hatalmas játékkedvvel vetette magát bele az ütközetbe, vagányul cikázott a győri játékosok között, akik nem tudtak vele mit kezdeni. Megint roppant fontos gólt szerzett, s a pontrúgásai rendre galibát okoztak.
Szakály – 6: Az első félidőben fásultnak tűnt, utána feljavult, s néhány párharcnál a testi épségét sem kímélte.
Kulcsár – 6: A mezőnyben most jól mozgott, több győri játékos is besárgult róla, reméljük a Pécs ellen már a gól is összejön.
Coulibaly – 7: Tízből kilenc alkalommal elvitte a labdát a védője mellett, vagy faultolták, vagy legalább egy bedobást kiharcolt. Szemfüles gólt szerzett, nagyon megérdemelné a gólkirályi címet. A rangadókon mindig összeszedetten, s hatékonyan futballozik.
Szép volt fiúk!
(A képek forrása: MTI/Koszticsák Szilárd, dvsc.hu/Sós Tibor)
