LOKOMOTIVBLOG | A DVSC SZURKOLÓI BLOGJA

Élre ugorva

honved_loki_2013Abszolút benne volt, hogy ez a mi fordulónk lesz, no de a történtek minden várakozást felülmúltak. Először meglepő könnyedséggel intéztük el az otthon bárkire veszélyes Honvédot, majd senki sem nyert azok közül, akiknek nem kellett a mi szempontunkból. Mindez őszi bajnoki címet ért, pedig a mutatott játék finoman szólva is hektikus. De sebaj. Ragyogó ómen ez, hiszen az új évezredben tradicionálisan tavasszal vagyunk ütősebbek. S valljuk be, a készülő, ragyogó létesítményhez bizony bajnokcsapat dukál.

 

Vegyes vágott csapattal kiállva is nullára vertük a Szparit, ami megfelelően megalapozta a hangulatot. A nyírségiek oktatásánál ugyanis nem létezik fenségesebb sportélmény debreceni szimpatizáns számára. Igaz, az sem épp utolsó, amikor számos megaláztatással tűzdelt évtized után, a fővárosban igázzuk le bármelyik, a régmúlt dicsőségét hajkurászó pesti klubot. A matiné időpontban kezdődő találkozó kezdeti periódusban ugyanakkor semmi nem utalt erre. Tűrhető intenzitással, kőkemény izmozás zajlott annak érdekében, hogy fény derüljön rá, ki lesz a grundot uraló faszagyerek. Ha védésdíjat osztogatnak elvetemült mecénások az első játékrészben, hát attól bizony felkopott volna a gólvonalon árválkodó kapusok álla.

Ugyanis mindkét gárda jól zárta a területet, teljesen megfojtva a pályán lévő csatárokat. Az együttesek kölcsönösen azt várták, hogy elsőként a másik mutassa meg, mire képes. Nincs rajta, mit ragozni, támadásban keveset vállaltak a felek. Az egyszerűség elvét követve, hosszú labdákkal operáltak. Aztán fokozatosan kirajzolódott, a Honvéd szenved jobban a precízen tömörülő középpályánk miatt. S ahogy az ilyenkor lenni szokott az elképzelés kimerült az ívelgetésben. Ám minket sem kellett félteni, gondolkodás nélkül fenékbe billentettük az úgynevezett kulturált futballt. A tizenhatos közelébe jutva rendszeresen elfogyott a tudomány. A hosszabbítást jelző tábla felmutatásáig mindkét oldalon mindössze egy-egy veszélyes szituáció alakult ki.

honved_loki_tactics

Juve kolléga egyébként Nostradamusnak bizonyult, mivel Sidibe valóban visszavontabban szerepelt. Neki jutott osztályrészül, hogy a felpasszolt lasztikat megtartsa, illetve elosztogassa. Azonban újfent érződött, hogy ez a “Coulibaly-szerepkör” nem fekszik neki – ráadásul erősen kényszerszagú is – a nehézkes mozgása miatt. Hiányzott a kellő mélység is a gyors labdajáratáshoz, valamint a rések megnyitásához. Dicséret illeti viszont a bemutatott taktikai fegyelmet, egymás kisegítését, a levegő uralását, amely paraméterek mindvégig stabilitást biztosítottak.

A nézőtéren már mindenki a büfé felé indult, amikor Zsidai parádés egyéni alakítást követően bevette Kemenes kapuját. A fordulást követően harapósabb, élesebb Honvédot várt a hazai publikum. Azonban nem sikerült magasabb sebességi fokozatba kapcsolnia a vendéglátóknak. S úgy váltak egyre veszélyesebbé az általunk vezetett akciók, minél jobban rákényszerült a Kispest a kinyílásra. A második félidőben röpke tíz perc alatt eldöntöttük a három pont sorsát, kimondottan szép gólokat szerezve. Rossi minden igyekezete ellenére képtelen volt felrázni legénységét, igaz a szépítő találatot azért sikerült bevinniük, köszönhetően Máté teljesen felesleges megmozdulásának.

A jól megválasztott taktika könnyed győzelmet hozott a konyhára. Az eredmény a szervezettség, a nagyszerű helyzetkihasználás, s ehhez kapcsolódóan a remek egyéni villanások gyümölcse. A közvetlen riválisok nem tudtak nyerni, így átvettük a vezetést. A hátralévő két bajnokit illene behúzni, ha már így elkaptuk a fonalat.

A mérkőzés összefoglalója: