Ha bármi miatt is emlékezetes marad a 2015/16-os idény, azt a kesze-kusza, kiszámíthatatlan végeredményű mérkőzések esszenciájának köszönhetjük. Olyan mennyiségű, hihetetlenebbnél hihetetlenebb teljesítményingadozást látunk a csapatoknál, ami már-már kabaréba illő. Ez pedig még a hétvégén matematikailag is bajnokká avatott Ferencvárosra is igaz, hiszen éppen 2 napja gyűrtük le idehaza meglepően könnyen a zöld-fehéreket. Keddi ellenfelünk, a Videoton viszont kikapott 2-1-re a többek között minket is megleckéztető Honvédtól. Mi lesz ebből az egyébként rendkívüli téttel bíró találkozóból, mire számítunk? Ezek megválaszolására szolgál aktuális beharangozónk. Kedden: Videoton-DVSC!
Foglalkozzunk előbb a hazaiakkal. Tavasszal eddig 8 találkozójukból mindössze kettőn diadalmaskodtak a fehérváriak, egyszer otthon, egyszer idegenben. Igaz, az otthon fogalma az MTK után már náluk sem teljesen igaz, hiszen Felcsúton játsszák a hivatalosan hazainak számító mérkőzéseiket. Az Újpest, a DVTK és a Honvéd is elkalapálta őket, még ha az „elkalapálta” erős kifejezésnek is tűnik. Ugyanis a Videoton meccseire egy valami egyáltalán nem jellemző: a sokgólos győzelem, vagy vereség. 0-0, 1-0, 1-1, 2-1-es eredményen kívülit csak a 16. (2-0), 12. (3-0), 11. (3-2), 10. (2-0), 9. (3-0), 8. (2-0) és 4. fordulóban értek el (1-3). Keretükből továbbra is hiányzik az az átütőerő, amivel nyugodtan várhatnák legalább a hazai találkozóikat (melyek közül tavasszal kettőn is a Békéscsabával játszottak döntetlent). Rudolfot jogosnak tűnő módon kitették keretükből, a megváltást pedig az egyre többek által „túlhájpolt” Suljictól várnák. A januárban leigazolt Tischler Patrikban látványosan nem bíznak, Feczesin pedig csak 1-1 gólra képes. A nyolc mérkőzésen hét szerzett gólra nem lehetnek büszkék, így kedden sem várható, hogy gólzáport zúdítsanak kapunkba, de mi ezt egyáltalán nem bánjuk.
A Videoton nagy erénye, hogy a védelmét képes volt megtartani. A hátsó tengely talán még mindig a bajnokság egyik legerősebbje, a Stopira-Vinicius-Juhász-Nego négyes komoly kihívások elé állítják az aktuális ellenfelet, így nekünk is komoly párharcokra kell készülnünk, ha gólt, gólokat akarunk szerezni ellenük. Ami töprengésre adhat okot Horváth Ferenc vezetőedzőnek, az Oliveira és Pátkai Máté eltiltása: előbbi 10. sárga lapja után kényszerül pihenőre, utóbbi a Honvéd ellen az utolsó percben kapott pirosat. Rájuk pedig eddig komoly feladatok hárultak, amit most a társaknak, illetve a helyükre beugró labdarúgóknak kell majd megoldaniuk.
A DVSC kapcsán a Ferencváros elleni derbiig az folyt minden csapból – teljes joggal -, hogy az elmúlt négy találkozónkon egyetlen gólt sem rúgtunk. A hétvégén a Fradi ellen vágtunk kettőt, az előbb említett negatív sorozatot megelőzően pedig tavasszal 11-et (és ebbe nem számoltuk bele az MK párharcot, ahol összesen hét gólt is betermeltünk riválisunk kapujába), úgyhogy talán joggal bízhatunk benne: kijöttünk a gödörből. Ami mindenképp megjegyzendő: tavaszi 13 bajnoki gólunkból csupán egy történt idegenbeli találkozón (Újpest ellen, 1-1)! Ez nem sok jóval kecsegtet, pláne ha felrémlik előttünk az őszi párharc, ahol utolsó perces góllal kaptunk ki a Videotontól (0-1). Ami kicsit magunk felé billenti a mérleget, az Takács nagyszerű teljesítménye, melybe csak a Vasas elleni piros lapja rondít bele – na de aki a Fradinak kettőt vág, ahhoz egy rossz szavunk sem lehet.
Korhut eltiltás utáni visszatérése is jól jön, hiszen most épp Jovanovic kapta meg ötödik, eltiltást érő sárgáját. Ha azt nézzük, legalább kap egy kis pihenőt. Másnak is szüksége lenne rá, de az idő szorít, így erre a többieknek csak két nap áll rendelkezésre. A bajnokság hajrája elképesztően sűrű lesz, 3-4 naponta mérkőzést játszunk, április négy hete alatt 8, azaz nyolc mérkőzés vár ránk! A heti két mérkőzés igazi szintmérője lesz annak, milyen állapotban vannak játékosaink, mennyire bírják majd ezt a fokozott iramot. Valamint arra is választ adhat: a Magyar Kupa döntője, vagy a bajnokság dobogós helyezése a fontosabb. Kérdéses ugyanis, meglehet-e mindkettő egyszerre, sőt, rossz álmainkba és a szoros élmezőnyre pillantva sajnos az sem kizárható, hogy a végén mindkettőről lemaradunk.
Az előbbiben bízva azonban szurkolunk a csapatnak: Hajrá Loki!
/A mérkőzés idegenben, hétköznap lesz, az M4 pedig élőben közvetíti, így mi most nem utazunk, nem közvetítünk élőben. Cserébe viszont egy régi rovat felélénkítésével, egy újabb felhívással és a februári nézőszámokkal kapcsolatos kérdőívünk kiértékelésével jelentkezünk majd ezen a héten./
Videoton – DVSC
/2016.04.05. – 18:00 – M4/
Csibu
