Legújabb interjúsorozatunkban azokat a fiatalokat szólaltattuk meg, akik most kerültek fel a DVSC felnőtt csapatába, vagy kölcsönjáték után tértek vissza a felnőtt kerethez. A Loki kerete nemrég még meglehetősen szűkös volt, alig pár nappal a szezon első meccse előtt alakult csak ki a végleges keret, Leonel Pontes pedig többször is hangoztatta, hogy az arra érdemes fiatalokat gond nélkül beteszi a csapatba. Így tehát nyugodtan mondhatjuk, hogy ezek a srácok most tényleg tűzközelben vannak, kérdés, hogy élnek-e a lehetőséggel. A hatodik részben azt a Barna Szabolcsot kérdeztük, aki fél szezonon át az ősi rivális Nyíregyháza Spartacus csapatában futballozott kölcsönben, és idén télen visszatért a DVSC első keretéhez.
Legutóbb másfél éve beszélgettünk, azóta történt veled egy s más. Miben fejlődtél a legtöbbet az elmúlt időszakban?
Az elmúlt időszakban belekóstoltam a felnőtt futballba, kölcsönben is voltam, megismertem más csapatot is. Ez mind új inger volt számomra, amiből sokat tanultam. A legtöbbet úgy érzem, mentálisan fejlődtem. Nem izgulok, nem görcsölök már annyira, de azért van még mit tanulnom ilyen téren is.
Korhut Mihály távozásával kisebb űr keletkezett a balhátvéd poszton, így számodra is nyitott lehet a lehetőség, hogy bekerülj a csapatba. Látsz erre reális esélyt a tavasszal?
Természetesen látok, bár egy ilyen előd után nagy lehet az elvárás, hiszen Korhut kiváló játékos volt, magasan van a mérce. Szeretnék bemutatkozni minél hamarabb az élvonalban.
Milyen a kapcsolatod Leonel Pontessel, beszéltetek már? A portugál tréner többször is hangoztatta, hogy szeretne helyi kötődésű fiatalokat beépíteni.
Igen, természetesen beszéltünk már. Mikor visszajöttem Nyíregyházáról, szinte egyből leültünk és elmondta, miként látja a dolgokat. Őszinte volt velem és biztatott. Elmondta, hogy lesz majd lehetőségem bizonyítani, addig pedig keményen kell dolgoznom és ki kell használnom az alkalmat, amikor az adódik.
A csapaton belül mennyire téma a csapat jelenlegi helyezése?
Mindenki tisztában van a csapatból, hogy hogy állunk a tabellán és mindenki azon van hogy ezen változtassunk. Természetesen pozitív irányba. A kiesés persze szóba se jön.
Milyen a kapcsolatod a többi fiatallal? Van akivel jóban vagy, vagy inkább másokkal lógsz együtt?
Mindenkivel jó a kapcsolatom, de a kortársaimmal, a fiatal játékosokkal különösen, hiszen szinte mindegyikükkel játszottam már nem egyszer egy csapatban. Velük nőttem fel, természetesen velük töltöm a legtöbb időt.
Hogyan értékeled a portugál edzőtábort, milyen volt játszani a Sahtar ellen?
Nagyon pozitívan értékelem az edzőtábort, hiszen sok meccset játszottunk és edzésből sem volt hiány. Külön öröm számomra, hogy minden meccsen pályára léphettem kint. Nehéz volt ellenük játszani, különösen a Shaktar ellen. De nagy kihívás volt és nem kisebb élmény. Az ilyen meccsekből lehet a legtöbbet tanulni és ilyen csapatok ellen igazi élvezet játszani.
Mit szeretsz csinálni a szabadidődben, amikor nincs edzés? Mesélj kicsit a tanulmányaidról, hiszen a focistákra talán egy kicsi kevésbé jellemző módon egyetemet is végzel a sport mellett.
Szabadidőmet barátnőmmel, a barátaimmal és a családommal töltöm. Próbálok egyéb programokat is szervezni, viszont a foci és az egyetem mellett nem sok pihenőidő jut. Viszont mindig arra törekszem, hogy az az időtöltés minőségi legyen. A gimnázium után úgy gondoltam, mindenképp tovább kell tanulnom, hiszen egy sérülés vagy bármi más is kettészelheti a sportkarriert, nem tehetek fel mindent egy lapra. Manapság érdemes több lábon állni. Debrecenben folytattam tanulmányaimat a GTK-n, informatikus és szakigazgatási agrármérnöki szakon vagyok harmadéves.
Mindörökké hajrá Debrecen!
Lucas
(képek forrása: dvsc.hu illetve saját)
