Új sorozatunkban olyan furcsa, helyenként kínos, vagy épp vicces sztorikat elevenítünk fel a DVSC múltjából, ami nagy jelentőséggel bírt a jövőre nézve, mindenki számára megmosolyogtató, vagy szimplán abszurd, üde színfoltja volt a honi labdarúgásnak, ahol mint tudjuk bármi is megtörténhet. A harmadik részből kiderül, hogy mi köze Máté Péter 1995-ös dalának a Lokiban játszó névrokonához, avagy hogyan buktuk el kis híján az Európa Liga csoportkört 2010-ben.
A 2009-2010-es szezon kétségtelenül a DVSC történetének legsikeresebb éve volt: a csapat amellett, hogy a létező összes hazai trófeát begyűjtötte (bajnoki cím, Magyar Kupa, ligakupa, szuperkupa) még ráadásként bejutott a Bajnokok Ligája csoportkörébe, ami korábban csak a Ferencvárosnak sikerült 1995-ben, és azóta sem volt magyar csapat, amely megismételte volna ezt a bravúrt. Így aztán nem meglepő, hogy a 2010-2011-es szezonnak is nagyra törő tervekkel vágtunk neki. A BL selejtezőben megszenvedtünk az észt bajnok Levadia ellen, de sikerült a továbbjutás. Egy körrel később azonban nem volt mellettünk a szerencse és egy kemény diót sodort utunkba a sorsoláson az UEFA: a svájci bajnok Basel várt ránk. A történethez hozzátartozik az is, hogy az előző évinél gyengébb kerettel rendelkezett már a csapat (a sikeres szezon után jónéhányan továbbálltak, míg Mészárost és Poleksicet eltiltotta az UEFA), ennek ellenére a Basel elképzelhető, hogy az egy évvel korábbi gárdának is nagy falat lett volna. A svájciak végül könnyedén, 5-1-es összesítéssel jutottak be a BL play-off-ba, míg nekünk maradt az Európa Liga rájátszása.
Csakúgy, mint egy évvel korábban, ezúttal is a bolgár bajnokon keresztül vezetett az út a csoportkörbe. Igaz, hogy ezúttal „csak” az Európa Ligába, illetve a Levski után most a Litex Lovech volt az ellenfél. Ettől függetlenül ez egy kiélezett párharcnak ígérkezett, egyáltalán nem voltunk esélytelenek. Ezúttal „hazai pályán” kezdtünk a párharcot, azért az idézőjel, mert ezúttal sem Debrecenben, hanem Nyíregyházán kellett fogadnunk az ellenfelet. A Malinauskas (!) – Bernáth, Komlósi, Mijadinoszki, Laczkó – Czvitkovics, Varga, Kiss, Szakály – Kabát, Coulibaly összeállítású csapat hamar kétgólos előnyre tett szert előbb Coulibaly, majd Laczkó góljával. A vendégek erejéből nem futotta még csak szépítésre sem, ráadásul a 69. perctől emberhátrányban futballoztak, így megőriztük a kétgólos előnyünket a visszavágóra.
Az első mérkőzés összefoglalója
Úgy tűnt, hogy ott sem kerülhetünk bajba, ugyanis az első félidőt végig uraltuk, majd a második félidő elején a csereként beálló Yannick meglőtte a nagyon fontos idegenbeli gólt, így a bolgároknak már négy kellett volna a továbbjutáshoz. Bár a 68. percben sikerült egyenlíteniük, a továbbjutásunk egy percig sem forgott veszélyben, sőt, a 81. percben Czvitkovics bombájával ismét mi vezettünk. Herczeg András azonban biztosra ment, és a 90. percben időhúzó jelleggel pályára küldte a sérüléséből felépülő Máté Pétert Varga József helyére. Akkor még nem gondoltuk volna, hogy ebből később még bajunk származhat…
A visszavágó góljai
Másnap azonban robbant a bomba. No nem arra gondolok, hogy a sorsolás akkora meglepetést tartogatott volna (a PSV, Sampdoria, Metalist alkotta kvartettbe kerültünk), hanem a sorsolást követően megjelent közleményre. Kiderült ugyanis, hogy Máté Péter jogosulatlanul lépett pályára a visszavágón, ugyanis a játékost nem nevezte a klub az Európa Liga play-off körébe (érdekesség, hogy a BL selejtezőkben még nevezve volt), így nem volt ott a nevezett játékosok listáján (némileg megmagyarázta, hogy miért szerepelt az UEFA honlapján ’00’-s mezszámmal Máté, hiszen az adatbázisukban nem szerepelt a játékos). Ezt követően a magyar sportsajtó szokása szerint rögtön a legrosszabb eshetőséggel kalkulált, és kvázi „kizárta” a DVSC-t az EL-ből. Való igaz, hogy láttunk már precedenst arra, hogy jogosulatlan pályára lépés miatt egy mérkőzés eredményét 3-0-val a vétlen fél kapja meg utólag (ez a mi esetünkben azt jelentette volna, hogy 3-2-es összesítéssel a Litexé a továbbjutás), azonban egy fontos dologra maga Szima Gábor hívta fel a figyelmet egy interjújában:
„- Egészen más lenne a helyzet, ha olyan labdarúgó lépett volna pályára, aki piros vagy sárga lapok miatt nem szerepelhetne, és mégis beállítjuk. Máté Péter a klub igazolt labdarúgója, aki nincs eltiltás alatt, vagyis játékjogosultsággal rendelkezik. Ebben az esetben érvénybe kell, hogy lépjen, a fegyelmi szabályzat negyvenegyes paragrafusa, amely szerint nem feltétlenül írják az ellenfél javára a 3-0-s eredményt, ha a játékos, aki jogosulatlanul szerepel, nem befolyásolja döntően a mérkőzés végeredményét. Minden azon múlik, hogy az UEFA hogy ítéli meg a három perc játékot és Máté Péter két labdaérintését. Nagyon bízunk benne, hogy a fair play szelleme lép érvénybe, és olyan döntés születik, amellyel a pályán elért eredmény megmarad.”
Tény és való, hogy ez egy rendkívül amatőr adminisztrációs hiba volt, ám tekintettel arra, hogy a párharc kimenetlét valóban nem befolyásolta az a három perc, joggal bízhattunk a kedvező ítéletben. Egyébként a klubelnök kijelentette, hogy a csapattagok mindenképp megkapják a csoportkörbe jutásért járó prémiumot, döntsön akárhogy is az UEFA. A bolgár klub gazdasági igazgatója, Velicsko Dihonov egyébként bízott a számukra kedvező ítéletben: „Jövő hét közepéig mindenképp várnunk kell óvásunk ügyében az UEFA döntésére. Reméljük, hogy jóváhagyják a benyújtott papírokat, és akkor elfogadjuk az európai szövetség döntését. Nem tudom, hogy mi lehet a büntetés a Debrecen számára, de azt is elképzelhetőnek tartom, hogy mi folytathatjuk a csoportkörben.”
Az UEFA hivatalos oldalán publikált kereteken jól látszik, hogy a BL selejtezőkre (fent) még nevezve volt Máté, ám az EL play-off köre előtt (lent) kicseréltük őt Spitzmüllerre…
Idő közben a csapatra egy nagyon fontos bajnoki is várt hazai pályán a Videoton ellenében, ami kvázi a szezon legnagyobb rangadójának számított akkor. A csapatot érthetően megzavarta az incidens, ezért a szurkolók szimpátiatüntetést is szerveztek a mérkőzés előtti egyik edzésre, illetve mindenki lépten-nyomon hangsúlyozta, hogy kérik a szurkolókat, hogy álljanak ki a csapat mellett és biztassák őket a fontos bajnokin. Szerencsére akkora zavart nem okozott a fejekben, hogy ne tudtuk volna elkenni a Vidi száját, bár utólag elmondhatjuk, a 3-1-es sikerrel hosszú távon nem sokra mentünk, mert a szezon végén az ötödik helyen végeztünk, de ez most nem is tartozik ide.
A döntésre nem is kellett sokat várni, négy nappal az ügy kirobbanása után megszületett a határozat: nem zárják ki a DVSC-t és nem is írják 3-0-val az ellenfél javára a mérkőzés eredményét. A Litex óvását tehát elutasították, a DVSC-t pedig 15 ezer euros pénzbüntetésben részesítette a fegyelmi bizottság. Szima Gábor a döntés ellenére nem volt felhőtlenül boldog és bosszúságát fejezte ki a magyar sportsajtó egy részének hozzáállása miatt: „- Hiába zárt ki bennünket a magyar sportsajtó egy része az Európa-ligából, az UEFA döntése értelmében mégis részt vehetünk ebben az elit sorozatban. Rendkívül szomorúnak tartom, hogy egyes újságírók – azzal a hatalommal, amit a média a kezükbe ad – rendszeresen visszaélnek, és megalapozatlan, rosszindulatú hírekkel próbálnak zavart kelteni a DVSC kapcsán. A kizárás mint büntetés eleve nem kerülhetett szóba, erről a magyar sajtó azon része, mely kizárt bennünket, meggyőződhetett volna még pénteken, ha alaposabban tájékozódik.”
Egy másik nyilatkozatában kikérte magának, hogy amatőrnek titulálják a klubvezetést, és bár korábban kilátásba helyezte, hogy lesznek következményei a hibának („Az esetnek természetesen lesz következménye, de néhány szélsőséges szurkoló és szélsőséges újságíró véleményével nem értek egyet abban a tekintetben, hogy feltétlenül fejeknek kell hullani.”), arról már nem kaptunk hivatalos tájékoztatást, hogy hogyan zárult a klub belső vizsgálata. Persze az beszédesnek hatott, hogy Horváth Béla akkori technikai vezető, aki már 1997 óta töltötte be ezt a pozíciót, januártól már az utánpótlással foglalkozott (azóta idő közben az akadémia logisztikai vezetője lett), utódja pedig a posztot azóta is betöltő Frida Ferenc lett. A váltás oka persze lehetett a teljes szakmai stáb cseréje is, hiszen januártól Herczeg András stábját Zdenek Scasny váltotta a kispadon, mellé pedig teljesen új stáb érkezett: Meszlényi Tibor, Sándor Tamás és Erdélyi Miklós, a már említett Fridán kívül, de többek közt ekkor nevezték ki klubigazgatónak Dr. Róka Gézát is. Az tehát egyértelműen nem jelenthető ki, hogy Horváth Bélát tekintették felelősnek, és emiatt kellett elköszönnie korábbi pozíciójától.
A történet tehát összességében „happy end”-el zárult, de egy évvel a „Rudolf-ügy” után (melyről egy későbbi részben még szintén lesz szó), elég kínos bakinak hatott ez egy BL és EL csoportkört megjárt klubtól.
