Ahogyan az elmúlt két évben is tettem, úgy most is megvizsgáltam, hogy áll klubunk az anyagiakat tekintve. A 2018-as gazdasági év elemzése következik, mert szeretném, ha kicsit tisztábban látnánk és így talán megérthetjük azokat a folyamatokat, amik a klubnál zajlanak.
A 2016-os év értékelése: A show megy tovább
A 2017-es év értékelése: A show zátonynak ütközött
Mivel a DVSC tulajdonosa a helyi önkormányzat is, így minden tavasszal közgyűlésen kell elfogadni az előző éves gazdasági jelentést, aminek írott dokumentumai így nyilvánosak. A 2018-as év gazdasági jelentését azonban egyelőre hiába keresem a különböző portálokon. Mégis, a kötelező független könyvvizsgálói jelentés miatt idén sem marad el szokásossá váló elemzésem. A két dokumentumot innen és innen letölthetitek.
Alapadatok
Kezdjük pár alapadattal, amit mindig jó tisztán látni. A könyvvizsgálói jelentés szerint a vállalkozás elsődleges célja bajnoki cím és a nemzetközi kupában való szereplés.
A tulajdonosi viszony nem sokat változott, jelenleg ők birtokolják a DVSC-t:
Négy kapcsolt vállalkozás van, amellyel részesedési viszony áll a fenn: Debreceni Labdarúgó Akadémia (33%), DLA Utánpótlásnevelő Kft. (33%), Onyx Casino (24%), Cívis Grand Casino (24%).
Bevételek
Továbbra is 3 fő csoportba sorolhatóak a bevételeink. Árbevétel (értékesítés), Egyéb bevétel és Pénzügyi műveletek. A tavalyi 67-28-4%-ról ezek aránya az egyéb bevételek felé tolódott és most így fest: 39-53-7%. Az árbevétel pontosan 100 millió forinttal csökkent, az egyéb bevételeké 180 millióval, a műveleteké pedig 70 millióval nőtt (köszönhetően többek között a kaszinókból származó osztaléknak). 
Az árbevétel minden szegmensben csökkent. Kevesebb pénzt kaptunk játékoseladásból (7-ről 4 millióra csökkent), kevesebb bevételünk lett jegy- és bérletértékesítésből (125-ről 100 millióra csökkent), csökkentek a reklámszolgáltatásért és a vagyon értékű jogokból származó bevételek (131-ről 120 millió és 437-ről 425 millió), valamint az egyéb bevételek is megcsappantak (33-ról 1 millió). Az, hogy a bevételek összértéke mégis 150 millióval több a 2017-es naptári évnél, köszönhető többek között az önkormányzattól kapott 40 milliós és az államtól látványcsapatsport támogatásra kapott 45 millió forintnak, valamint egy MLSZ-től kapott 200 milliós rövid lejáratú kölcsönnek (amiből 100 milliót már tavaly visszatörlesztettünk).
Kiadások
A 2017-es évben az 1,5 milliárd forint bevételre 2,1 milliárdos kiadás keletkezett, ami több mint 600 milliós mínuszt jelentett. Nem véletlenül írtam azt, hogy ha ezen nem változtat a klub, akkor 2-3 éven belül zátonyra futunk. Nos, bár egyáltalán nem megnyugtató a 2018-as helyzet, de mindenképp előrelépés, most „csak” 200 milliós a hiány. A kiadásaink összege ugyanis 2,1 milliárdról 1,8 milliárdra csökkent (miközben a bevételek 0,1 milliárddal megnőttek). A ráfordítások között szereplő összes tétel összege csökkent, a legnagyobb kiadási esést a személyi jellegű ráfordításoknál találjuk, ami 1,135 milliárdról 0,929 milliárdra csökkent, tehát 200 millióval kevesebbet osztott ki a klub a játékosoknak, stábtagoknak és egyéb dolgozóknak.
A kiadásoknál idén érdekes adatokat is találhatunk. Ilyen például, hogy a mérkőzésnapi költségek 175 milliót tettek ki (nem sokkal többet mint 2017-ben), amiből kiszámolható, hogy egy mérkőzésnap 5,3 milliós kiadást jelent a klubnak, ha csak az NB I-gyel számolunk, ha pedig az összes tétmérkőzéssel (amiből 41 volt 2018-ban), akkor 4,26 millióval kell átlagosan kalkulálni.
A létesítményekkel kapcsolatos költségek 56 milliót tesznek ki (a tavalyi 83 helyett), míg az edzőtáborozás 2017-ben 22 milliós kiadást jelentett, 2018-ban viszont csak 11 milliót. Egy-egy edzőtábor elmaradásával tehát nagyjából ekkora költséget spórolunk meg.
További érdekesség, hogy 2018-ban összesen 108 alkalmazottat foglalkoztatott a klub, ebből 45 játékost. A bérekre 855 millió forintot fizetett ki a klub, ebből 590 milliót a játékosok kaptak, ami havi 49 milliós kiadást jelent; ha pedig 30 fős kerettel számolunk, az bruttó 1,6 milliós átlagfizetést jelent.
Összegzés
2018-ban 1,8 milliárd kiadásra 1,6 milliárd bevétel jutott, ami 200 milliós deficit. A klub saját tőkéje 2016-ban még 1,3 milliárd forint volt, ami a 2017-es -500 milliónak és a 2018-as -200 milliónak köszönhetően már csupán 593 millió forint. A kiadások tehát továbbra is nagyobbak a bevételeknél, annak ellenére, hogy már 2018-ban is meglehetősen skót fokozaton működött a DVSC és ahol csak lehetett, spórolt.
A fekete fellegek így két okból kifolyólag sem múltak el a fejünk felől:
1) A 2018-hoz hasonló gazdálkodással is csupán 2-3 éve maradt a klubnak.
2) A 2018-as gazdálkodással nem jut előrébb a csapat. Ez csak az NB I-es részvételre elegendő, ahol stabilan harcolhatunk a középcsapatokkal, hol a kiesés elkerüléséért, hol a dobogó alsó fokáért, de ennél többre biztosan nem számíthatunk. Ez pedig nem segíti azt a folyamatot, hogy jelentősen növekedjen a nézőszám és az érdeklődés a DVSC és a magyar labdarúgás felé.
Csibu
