LOKOMOTIVBLOG | A DVSC NEM HIVATALOS SZURKOLÓI OLDALA

Egy korszak vége, egy új kezdete

Az elmúlt napokban lezárult Debrecenben egy korszak. 27 év elteltével kiesett a DVSC az NB I-ből, és pár hónap múlva már a másodosztály csapataival fogja felvenni a harcot. Egy korszak vége azonban egy új korszak kezdetét is jelentheti. A mai napon hivatalossá vált, hogy az eddigi többségi tulajdonos, Szima Gábor közel két évtized után megválik a tulajdonrészétől, a klub pedig így közel 100%-ban az önkormányzat tulajdonába kerül. Megtörtént tehát a részünkről régóta óhajtott változás és megújulás, aminek még nagyon az elején járunk, de úgy gondoljuk, hogy ezzel együtt nekünk is meg kell újulnunk, és segítenünk azt az összefogást, amit a városvezetés kért a szurkolóktól.

Amikor körülnézünk a lelátón, a kommentzónában, vagy a hétköznapok során beszélgetünk helyi kötődésű ismerősökkel és vadidegenekkel, akkor megannyi különböző szurkolót és nézőpontot találhatunk. Nyugdíjasokat és gyermekeket, a játékosok családjait és semlegesebb nézőket, elvakultakat és kritikusokat, némán szemlélődőket és hangosan buzdítókat, fotelszurkolókat és bérleteseket, ultrákat és a vip páholy vendégeit. Megannyi háttértudás, gondolat, tapasztalat, látásmód és viselkedés. Egyik sem jobb vagy rosszabb a másiknál, csupán különböző. Még blogon belül is elképesztő, milyen széles spektrum mentén éljük át a mérkőzéseket. Az egyetlen dolog, ami mégis összeköt bennünket, hogy ugyanannak a klubnak, ugyanannak a csapatnak szurkolunk, érjen el akármilyen eredményeket is, vagy játsszon az akár BL-csoportkörben, akár az NB I középmezőnyében, akár alacsonyabb osztályokban.

Bloggerekként mindig hangsúlyoztuk, hogy nem vagyunk szakemberek, ugyanolyan szurkolók vagyunk, mint bárki más, a véleményünk nem kinyilatkoztatás. Pont ugyanannyit ér, mint bármely más szurkoló véleménye. Sosem haszonszerzésből vagy lájkvadászatból és mindig függetlenként, külső befolyás nélkül írtuk le gondolatainkat, és ehhez ragaszkodunk is. A célunk pedig sosem volt az, hogy ártsunk a klubunknak, sőt, éppen azt szerettük volna elérni, hogy lásson mindenki kicsit tisztábban, mind a Lokit, mind a hazai labdarúgást tekintve. Igen, ettől függetlenül vétettünk hibákat, melyekért akkor is és most is elnézéseteket kérjük. 

Tartalmaink kapcsán két dologra törekedtünk mindig:

  1. A hitelesség, őszinteség. Egy blog enélkül nem is működhet. Vlogoltunk, elsírtuk bánatunk, vagy együtt örültünk. Kifakadtunk, vagy épp dicsértünk, ahogy éppen az érzelmi hullámvasút hozta. Sosem megjátszva, mindig őszintén.
  2. A tartalmi mondanivaló. Sosem posztoltunk azért, hogy legyen poszt. Nem bulvárhírekkel, kattintásvadászattal értük el, hogy elolvassátok, megnézzétek gondolatainkat. A bejegyzéseink nagy gonddal készültek, figyelembe véve a ti rovatigényeiteket is (még a kevésbé olvasott kézilabdás rovatot is beindítottuk, Icemannek hála). A célunk ezzel az volt, hogy értéket teremtsünk, elgondolkodtassunk, beszélgetést kezdeményezzünk azokkal a szurkolótársainkkal, vagy épp más csapatok szurkolóival, akik fogékonyak erre.

Az elmúlt szezon két utolsó mérkőzéséről azonban már nem születtek tartalmaink. A Diósgyőr elleni mérkőzésről szóló, nem megfelelő időben és módon posztolt gondolataink – amiért elnézéseteket kérjük – olyan gyűlöletcunamit indítottak el irányunkba, melyben több alkalommal nyílt, halálos fenyegetéseket is kaptunk. Úgy döntöttünk, azzal segítünk a legtöbbet, ha a szezon befejezéséig nem posztolunk, nem írunk. Ezt utólag is helyes döntésnek tartjuk. Tanulságosak voltak számunkra az elmúlt időszakban az olvasóinktól kapott reakciók: többen az egyik pillanatban még a klub legnagyobb ellenségének kiáltottak ki minket, a másikban pedig már hiánypótlónak titulálták munkánkat. Az egyik pillanatban mindennek elhordtak, a másik pillanatban pedig azt kérték számon, hol vannak az újabb tartalmaink. Bár az elmúlt években már megszokhattuk, hogy ha “A” véleményt írtunk le, akkor a szurkolók egyik fele, ha pedig “B” véleményt, akkor a másik fele kritizált minket miatta, most még inkább azt éreztük, hogy akár kritikusan, akár pozitív töltettel fogalmazunk a Mezőkövesd és Paks elleni mérkőzések után, ugyanúgy tömegével szállt volna ránk mindenki, aki éppen nem ért egyet velünk. Ha pedig a beszélgetés nem beszélgetés már, hanem demagóg sárdobálás vagy gyűlölködés, az senkinek sem jó. Ha pedig emiatt nem írhatunk őszintén, akkor értelmét vesztik tartalmaink.

Az eltelt hét nap során sok minden megfordult a fejünkben. Nem titok, és utólag bevallhatjuk nektek: már a szombati mérkőzés előtt megegyeztünk abban, hogy amennyiben nem történik változás a klub felépítésében, a tulajdonosi kör összetételében, a szurkolók irányába történő kommunikációban, függetlenül attól, hogy kiharcoljuk-e a bennmaradást, akkor most azt olvasnátok, hogy egy ideig szüneteltetjük a blogolást. Abban a helyzetben nem lettünk volna képesek pozitív felfogásban írni sem a jelenről, sem a jövőről. Egyet tehettünk, kivártunk, bízva a változásban. Ez a mai napon végül bekövetkezett. Ennek fényében tudatjuk, hogy a jövőben folytatjuk a blogot,  számíthattok a munkánkra, ám mindenképp egy új szemléletet és stílust képviselve.

Elsőként szeretnénk leszögezni, hogy részünkről maximális bizalmat kap mindenki, aki az új struktúrában szerepet kap a DVSC irányításában. Legyen az többségi tulajdonos, igazgatósági tag, szponzor, szakmai igazgató, cégvezető, vezetőedző, játékos. Ahogy az a mai sajtótájékoztatón is elhangzott Papp Lászlótól, szeretnék a szurkolók felé történő kommunikációt is új, modernebb alapokra helyezni. Mi ennek nagyon örülünk, mert az egyik problémának eddig éppen ezt tartottuk a korábbi klubvezetés részéről: a nyílt és őszinte kommunikáció hiányát a szurkolók felé.

Mivel az új klubvezetés ezügyben változtatni szeretne, így mi is változtatni fogunk a saját szerepünkön. Ezentúl teljesen más megközelítéssel és stílussal fogunk tartalmat készíteni nektek. Úgy is mondhatnánk, hogy felvesszük az igazi blogger stílust. A cikkeinkben továbbra is a saját véleményeinket olvashatjátok majd, de kevésbé hivatalos és kötött formában. Ennek egyik folyományaként a továbbiakban nem fogjuk a játékosokat osztályozni és értékelni, ezt a lehetőséget meghagyjuk nektek, bár valamilyen értékelési szempontrendszert nyilván szeretnénk majd kialakítani. A legfontosabb, ha úgy tekintenétek az írásainkra, mintha csak a stadion lelátóján ülve meghallgatnátok véleményünket vagy egy-egy gondolatunkat. Természetesen, ha kell, továbbra is kritikusak leszünk, hiszen éppen ez a lényege ennek a formátumnak: az őszinteség.

Emellett szeretnénk azt kérni, hogy akik nem kedvelnek minket, következetesen nem értenek egyet a véleményünkkel, azok ne olvassák a tartalmainkat. A továbbiakban emiatt nem szeretnénk feszültséget senkivel szemben sem. Ezzel kapcsolatban módosítottuk némileg a moderálási elveinket, amit szeretnénk, ha tudomásul vennétek. Bízunk benne, hogy akik eddig követtek minket, azok a továbbiakban is mellettünk lesznek, és rövid időn belül visszatérhet oda a DVSC, ahová való: az első osztályba. Együtt, közösen szurkolva.

A napokban különösen sokan kiálltatok mellettünk, és bíztatok a folytatásban. Örömmel jelentjük tehát be, hogy továbbra is megtaláltok majd minket a honlapunkon, a YouTube-on, a Facebook és Instagram oldalunkon, valamint a Semleges Térfélben is. Bízunk abban, hogy egy új, az előzőhöz hasonlóan sikeres korszak veszi kezdetét ezzel a nappal!

MINDÖRÖKKÉ, HAJRÁ DEBRECEN!