LOKOMOTIVBLOG | A DVSC SZRUKOLÓI BLOGJA

Érett játék a fiataloktól

400. 22,6. 2120. 3. 31. A DVSC-ETO párharc számomra legfontosabb számai ezek. Az NB II 14. fordulójának zárómérkőzését igen szűkös játékosállománnyal várhatták a csapatok, Balage stílusosan csak roncsderbiként hivatkozott előzetesen erre a mérkőzésre, de egyetértettem Redboy beharangozójával is: “mindegy hogyan, de meg kell nyerni”. Arra azonban, hogy ilyen sima lesz, nem gondoltam volna. Összefoglaló, a különleges számok bűvöletében.

400. Szokásomhoz híven ma is 45 perccel a mérkőzés előtt indultam el itthonról, nagyjából 20 perc autóval az út a stadionig. Már a közelébe érve könnyen megtippelhető a várható szurkolók száma, a stadion felé sétáló Loki-sálasok és a közeli parkolóhelyek számából. Előbbiből kevesebb, de utóbbiból bőven akadt, parkolás után pedig utam rutinszerűen a szotyiárushoz vitt.
– Két pohárral legyen szíves! – mondtam, majd fizettem az idén duplájára nőtt tarifát, négyszáz forintot. 20 méterre biztonsági ellenőrzés, úgyhogy maszk fel, telefon, pénztárca kézbe, zsebben nincs semmi, így közelítettem, és nem értettem, miért rázza nemlegesen a fejét a narancsmellényes.
– Napraforgómagot, perecet, és semmi egyéb ételt nem lehet mától bevinni a stadionba, vagy elfogyasztod ott kinn, vagy kidobod a szemetesbe, de azzal együtt nem engedhetlek be. – Nézek a zacskó szotyira – vajon mit követett el, gondoltam -, majd vissza a biztonsági őrre, majd a kék szemeteszsákra. Na az a zsák már jól volt lakva rendesen. Körülpillantottam, hátha valaki a segítségemre siet, de csak egy családot láttam, aki egy másik kukába öntött vagy ezer forint értékű szotyit, két perec társaságában. A harmadikat a legfiatalabb gyerkőc úgy tömte magába, mint aki eldöntötte, ő márpedig nem válik meg kincsétől. Apró mosolyt csalt arcomra a gondolat, hogy mint valami hörcsög beletömöm a pofámba a napraforgót, és úgy megyek be, de aztán győzött a józan ész és négyszáz forintom a kukában landolt. A sors iróniája, hogy a stadion belső büféjénél lehetett perecet venni, ha ott is fogyasztottad el, de ez csekély vigasz volt azoknak, akik elkerülve a sorban állást túl “hamariak” voltak.
Na már most azt fontos leszögeznem: egyetértek a szigorúbb szabályokkal, nem zavar, hogy nem lehet a nézőtéren ropogtatni, egyáltalán örüljünk neki, hogy maszkban ott ülhetünk. DE! MIÉRT NEM LEHET EZT ELŐRE LEKOMMUNIKÁLNI? Miért nem lehet kiadni egy közleményt, hogy

“Tisztelt Szurkolóink! Mától fokozott biztonsági intézkedéseket vezetünk be, melynek részeként nem csak a maszk használatát, hanem a nézőtéren történő ételfogyasztás mellőzését is kérjük Önöktől. A stadionba semmilyen ételt, így napraforgómagot sem lehet majd behozni, a büfében vásárolt ételt pedig a büfénél kijelölt helyen kérjük elfogyasztani. Megértésüket előre is köszönjük, jó szurkolást kívánunk!” Ennyi, és akkor nem kerül szemétbe több tízezer forintnyi étel, nem egyből egy rossz élmény fogadja a televíziótársaság miatt már megint késő estére, vasárnap 19 órára időzített mérkőzésre kilátogatókat.

22,6. És ha már kommunikáció, az a tulajdonosváltás óta még mindig változatlan, mennyire alulinformálnak bennünket a sérültekkel, hiányzókkal kapcsolatban. Nem tudni ki és miért hiányzik a csapatból, ki sérült, ki koronafertőzött, ki az aki csak pozitív, de nincsenek tünetei és ki az, akit tényleg ledöntött a járvány. Csak tippelhetünk, mi a helyzet Kondás Elemérrel, vagy Dzsudzsákkal, Kinyikkel, Vargával, Harissal, idősebb Bényeivel (a fiatalabbról a kommentekből tudjuk, hogy lábsérülése van), Kusnyírral, Sóssal vagy épp Lakatossal. A titkolózás bosszantó, legalább néhány általános információt elhinthetnének egy-egy ÖNÁLLÓ cikkben, mert mi is aggódunk értük, gondolunk rájuk és szeretnénk mi is előre gondolkozni, vajon mit hozhat egy egy meccs adott játékos kiesésével vagy visszatérésével. Nem beszélve arról, hogy a kapcsolat akkor lesz tiszta, ha a kommunikáció nyílt és őszinte. Nem akkor, ha elhallgatás és susmus megy, mert az mindig táptalaja az összeesküvés-elméleteknek.

Na de mi is ez a 22,6? A sok hiányzó miatt több újoncot is a keretbe nevezett a szakmai stáb. Bal oldali hátvédként Fűzfői Márk, jobb oldaliként Sárosi Norbert kapott bizonyítási lehetőséget. Sőt, csereként Szabó Árpád Péter is beállt. A kezdőben csupán két harminc pluszos játékos, Bódi (30) és Gróf (31) volt jelen, így a 26 éves Szécsi és Szatmári is rutinosnak voltak mondhatóak a többiekhez képest, akik között csak Pávkovics (23) volt 21 évnél idősebb. A kezdőcsapatunk átlagéletkora 22,6 volt, és az öt cserénkkel együtt is csak 23,0-ra ment fel ez az érték (köszönhetően Tischler (29) és Korhut (31) beállásának). Elképesztő, még akkor is, ha tudjuk, kényszerhelyzet okozta. És ami még jobb, hogy jó volt nézni a játékukat. Nem kiforrott játékosok, de Pintéren, Bárányon vagy Bényein is látszódik, mi történik, ha egy fiatalabb játékos lehetőséget kap és ezeken önbizalmat szerez. Hajrá, fiatalok, tiétek a jövő, nagyon szurkolunk nektek!

2120. A hivatalos nézőszám szerint ennyien voltunk, de őszinte leszek, a helyszínről ez jóval kevesebbnek tűnt, még úgy is, hogy ez az eddigi legalacsonyabb hazai nézőszámunk az NB II-ben. Kis érdekességként, 2020 első hazai meccsén, az Újpest ellen (4-0) is pontosan ennyien voltunk – a hivatalos adatok szerint. Ennyien néztük ahogy kifut a pályára a Gróf-Sárosi-Szatmári-Pávkovics-Fűzfői védelem, előtte a Szécsi-Bódi-Baráth-Pintér középpályával és a Bévárdi-Bárány csatárpárossal. És az első húsz percben nem csinálnak gyakorlatilag semmit. Mondhatjuk, hogy ízlelgettük a győrieket, akik nem csak ebben a húsz percben, hanem végül az egész első félidőben nulla, azaz 0, zéró lövéssel próbálkoztak. Mi ellenben az első félidő második felében tököt növesztettünk és az addig nagyon gyengén játszó Szécsi vezérletével magabiztos, kettő-nullás előnyre tettünk szert.

Kezdődött mindez Fűzfői beadásával, akitől Bárány kapott remek labdát, de a fejes a felső kapufáról fölé pattant. Majd jöttek Szécsi percei. Előbb Pintért hozta kihagyhatatlan helyzetbe, aki közelről nem hibázott. (1-0) Majd szép cselek után elfektette védőjét és beadása tökéletes ütemben találta meg a védőit megelőző, ezzel a góljával már kilenccel az NB II góllövőlistájának második helyén szereplő Bárány Donátot. (2-0) A félidőben én pedig nyugodtan majszolhattam a büfében a sós perecemet.

3. A második félidő még egy gólt hozott, így végül hárommal zártuk a meccset, Grófnak alig akadt dolga, mi pedig nagyon keményen beleálltunk a meccsbe és zsinórban dolgoztuk ki a helyzeteket. Jó volt nézni a csapat felszabadult játékát, kombinatív passzait. Voltak pontatlanságok, hibák, de mégis teljesen más arca volt ennek a csapatnak mint a szerdainak. Végül ismét Szécsi kiugratása vezetett gólhoz, Tischler lövését nem tudta védeni Gundel-Takács Bence. (3-0)

31. Végig kézben tartottuk a találkozót, ezzel további 3 pontot gyűjtve már 31 ponttal vezetjük a tabellát. Igaz, riválisaink is nyertek, de a már nem feljutást érő 3. helytől 5 pontnyira elléptünk. A második helyezett Budaörssel szemben jelenleg 4 pont az előnyünk, de ne feledjük, nekik még van egy elmaradt meccsük pont mai ellenfelünkkel, a Győrrel. De a 31 nem csak a pontjaink miatt érdekes, hanem azért is, mert 14 meccs alatt már pont 31 gólnál járunk (átlagban 2,2 gól/meccs), ebben a tekintetben is vezetjük a másodosztályt.

De nem pihenhetünk sokat, nem elégedhetünk meg. Szerdán már utazunk Kazincbarcikára, majd jövő vasárnap a Békéscsabát látjuk vendégül hazai pályán, végre kicsit emberibb időben, 17 órakor. Majd két hét válogatott szünet jön, amikor már valami egészen másért szurkolhatunk majd…

Addig is, szavazzátok meg, szerintetek a Győr ellen kik voltak a legjobb játékosaink!

Hajrá, Loki!
Csibu

borítókép // Civishir