LOKOMOTIVBLOG | A DVSC SZURKOLÓI BLOGJA

Presztízsmeccs

Vasárnap rendezik az idei NB II-es szezon szuperrangadójának második felvonását, azaz a DVSC – Vasas bajnokit. A két csapat a szezon elején előzetesen a liga favoritjainak lettek kikiáltva, egyúttal a feljutás egyetlen esélyeseiként tartotta számon a média és a szurkolók a két együttest. Ez nem véletlen, hiszen anyagi lehetőségek és játékosállomány tekintetében is kiemelkedik a két gárda a másodosztály mezőnyéből. Aztán az ősszel az angyalföldiek sokáig szenvedtek, csak a téli szünet végére sikerült utolérniük az élmezőnyt, és csak néhány hete tartanak ott, hogy végre feljutóhelyen állnak mögöttünk. Így aztán ténylegesen a legjobbak csapnak össze, hiszen az első fogadja a másodikat. A végeredmény a bajnoki címet, de a fővárosiak esetében a feljutás kérdését is befolyásolhatja. A komoly tét mellé pedig még némi presztízskérdés is vegyül majd, lássunk egy kis esélylatolgatást!

Azon már kár rágódni, hogy mi történt az odavágón, az őszi mérkőzésnek ugyanis még más vezetőedzőkkel vágott neki a két csapat. A Vasasnál éppen akkor váltották le Bene Ferencet, és ideiglenesen Tóth András irányított, nálunk pedig értelemszerűen még Kondás volt az edző. Az akkori mérkőzésnek mi vágtunk neki jobb előjelekkel, a Vasas az azt megelőző hat mérkőzéséből csak kettőt nyert meg és csupán a 10. helyen állt, míg mi már akkor is az élen álltunk, igaz azonos pontszámmal a Szolnokkal. A szakadó esőben megkezdett első félidő emlékezetes momentuma volt Zöldesi Illés bakija, aki egy beadást egyszerűen a saját kapujába öklözött, azzal vezetett a hazai csapat. A folytatásban rákapcsoltunk, és a második félidő elején korán ki is egyenlítettük Baráth szép egyéni villanása révén, majd a ráadásban is inkább mi álltunk közelebb a győzelemhez, de végül maradt a pontosztozkodás. Az, abban a szituációban mindkét csapatnak megfelelt. Ha azt vesszük, a döntetlen nekünk most is jó lenne, hiszen megmaradna a két csapat közti ötpontos differencia, bár így a többi üldözőnek lehetősége lenne a zárkózásra. Pont emiatt, a Vasas számára a győzelem megszerzése lenne a legfontosabb, hiszen egy esetleges pontvesztéssel a Gyirmót és a PMFC is megelőzheti őket a tabellán.

Ennek ellenére nem hiszem, hogy mi a döntetlenre játszanánk, és attól sem tartok, hogy a Vasas nekünk fog esni. Huszti Szabolcsék belépő meccse meglepően biztatóan sikerült Szegeden, ám a hétközi Siófok elleni kupameccs egyes szakaszai még a “kondási” időket idézték, és egyáltalán nem jött jól az a plusz fél óra, amit a továbbjutás kiharcolása érdekében még a pályán kellett töltenünk. A mérkőzés ráadásul vezéráldozatokkal is járhatott a fáradtság mellett, hiszen Bárányt és Poórt is le kellett cserélni (igaz, előbbi az edzésről készült fotókon látható, így vélhetően nincs komolyabb baja), a ráadásban pedig Grófot is ápolni kellett. A Vasas ezzel szemben nyugodtan készülhetett, hiszen a kupából már az előző körben kiestek, múlt vasárnap pedig fontos rangadót nyertek a Budaörs ellen otthon (bár győztek 3-1-re, a meccs képe alapján ez akár fordítva is alakulhatott volna). Mindezek picit a vendégek malmára hajthatják a vizet, de a mérleg másik serpenyőjében pedig az teremthet ellensúlyt, hogy a hétközi mérkőzés újabb lehetőség volt, hogy az új edzőpáros szisztémáját elsajátítsa és megértse a csapat, egyúttal élesben gyakorolhassa.

Az előjelekről már írtam, most kicsit nézzük meg, hogy miért is presztízsmeccs ez. Az talán senki számára nem meglepő, hogy a két klub szurkolótábora nincs baráti viszonyban, elég akármelyik korábbi közös összecsapásra visszagondolni, hogy milyen rigmusokkal hergeli egymást a két tábor. A Vasas szurkolók emellett nekem némiképp kitűnnek a riválisok szurkolói közül is. Néha rá-rá nézek más csapatok szurkolói blogjaira, vagy fórumaira, hogy milyen a közhangulat és milyen mederben zajlik a kommunikáció, és amit a Vasasosok estében tapasztalok a Drukkerkocsma fórumán, az eléggé meghökkentő tud lenni. Egy ritka naiv, elfogult és frusztrált társaság alkotja azt a közeget, és nyilván nem szeretnék általánosítani, így akinek nem inge, az ne vegye magára (és hadd jegyezzem meg, hogy a Vasasblogon többnyire korrekt írások szoktak megjelenni)… Számukra talán nagyobb presztízst jelentene a mi legyőzésünk, már csak az ellenfél kiléte miatt is, néha én ezt érzem. Na mindegy.

A Vasas egyébként a modern NER-csapatok egyik ékes példája, az utóbbi két évben elképesztő mennyiségű pénzt öntöttek az erősítésekbe. Elég csak arra gondolni, hogy tavaly az őszi szezon gólkirályát (Feczesin), majd a teljes szezon leggólerősebb játékosát (Radó) is leigazolták, de kivásárolták például a válogatott kerettag Pátkait a Viditől a nyáron, most télen pedig potom 400 ezer euróért hazacsábították Berecz Zsombort Mezőkövesdről. A Vasas játékospolitikája már csak azért sem egészséges, mert borzasztóan fel tudják nyomni a magyar játékosok vételárát. Ez pedig azért lehetséges, mert a klub mögött álló szponzor, az OTP (így közvetve Csányi Sándor) csak addig ad pénzt, amíg magyar játékosok alkotják a keretet (“A Vasast szponzoráló, a tizenharmadik kerületben székházat építő OTP Bank vezetőjeként például kikötöttem, hogy csak addig támogatjuk az angyalföldi klubot, amíg külföldi játékos nem lép pályára a csapat színeiben. S ezen a feltételen nem változtatunk akkor sem, ha esetleg feljut a Vasas az élvonalba.” – Csányi)

Megjegyzés: egyébként számomra baromi furcsa, hogy az MLSZ elnöke ilyen nyíltan felvállalja, hogy támogat egy hazai klubot. Ez számomra összeférhetetlen, és nehezen tudnám elképzelni, hogy más ligában is előforduljon ilyen. Hogy nézne ki például, ha a német labdarúgó szövetség elnöke nyíltan felvállalná, hogy szponzorálja mondjuk a Dortmundot?

Így aztán eléggé meg van kötve a kezük, kénytelenek a hazai piacról bevásárolgatni, ha kell, akkor jócskán áron felül. Ez nem csak a vételárra értendő, hanem a fizetésekre is, és bizony ne lepődjünk majd meg, ha 1-2 nyári igazolásukra mi is felkapjuk majd a fejünket… Egy szó mint száz, a Vasast én amolyan reciprok Felcsútként tudnám perpillanat jellemezni, akik temérdek pénzzel rendelkeznek, de kizárólag hazai játékosokat igazolgatnak – azokat viszont bőséggel, és jó drágán.

A kezdőcsapatunkat tekintve nem számítok meglepetésre, azt a tizenegyet várom majd vasárnap, amit Szegeden is láttunk, kivéve ha sérülés miatt változtatni kell. Itt most főleg Poór Patrikra gondolok, akinek a kiválása azért is lenne fájó, mert nincs másik bevethető jobbhátvédünk. Kusnyír még a műtétje után lábadozik, Lakatos pedig a DEAC elleni kupameccsen sérült meg, és azóta nem láttuk őt a keretben. Ha nem tudja vállalni a játékot, akkor jöhet Eli bácsi kedvenc húzása, azaz Kinyik jobbhátvédként való játszatása, és tudjuk mindannyian, hogy ez mivel jár: bizony, Szatmárinak kezdenie kell középen, Pávkovics párjaként, ami talán a legelvetemültebb kombináció a lehetséges védőpárosok közül. Előrébb viszont már nem ilyen gázos a helyzet, a középpályánk erős, Dzsudzsák az új szerepkörében eddig kiváló, Bódi is mintha összekapta volna magát, Szécsi nagyon élt a Szeged ellen, és az eddig gyengélkedő Sós és Tischler is látványosan magára talált amióta Husztiék dirigálnak. Utóbbi a váratlan jó formája miatt talán éppel előbbi kárára a kezdőben is találhatja magát, ezt tudom még elképzelni, mint lehetőséges változtatás a múltheti kezdőnkhöz képest. És akkor ne feledkezzünk meg házi gólkirályunkról, Bárány Donátról sem, aki múlt heti visszatérése alkalmából rögtön gólt szerzett, és hét közben is jutott neki fél óta, bár nem tudjuk, hogy korai cseréje tényleg sérülés miatt történt-e, vagy pusztán csak elővigyázatosságból kapták őt le. Ha nem is száz százalékos, azért egy jó fél óra most is benne lehet.

A Vasas esetében is a középpálya a kulcs, mert bár hemzsegnek a jobbnál jobb támadóktól, az egész nem ér semmit, ha nincs aki kiszolgálja őket, ezt mi is láttuk sokszor az ősz során. Mind Berecz, mind Pátkai kiváló labdaosztogató képességekkel rendelkeznek, de rajtuk kívül a fiatal Hidi, vagy adott esetben Pekár is veszélyes lehet. Elöl pedig a korábban már említett Feczesin – Radó páros okozhat gondot a védelmünknek, sajnos mindkettejüket elég jól ismerjük, és elmondható róluk, hogy a DVSC ellen általában jól szokott nekik menni. Radó tavaly a ZTE színeiben egyszer köszönt be ellenünk, de korábban, még a Fradis időszakában a kevéske jó meccseinek nagy részét is általában ellenünk játszotta, emlékszem hogy többször is gólt lőtt ellenünk, és nem is kicsiket. Feczesin pedig az előző szezonban még újpestiként is megfricskázott minket az őszi 2-3-as vereség alkalmával, de korábban a Vidi játékosaként is sokszor keseregtünk miatta. Ráadásul ő annak idején egy szezont nálunk is lehúzott, nem mintha ennek bármi jelentősége lenne, már csak azért sem, mert ez 11 éve történt.

Kíváncsian várom tehát a vasárnapi rangadót, és személy szerint örülnék, ha meg tudnánk fricskázni a Vasast, már csak azért is, mert nem szívesen nézném őket az NB I-ben, és jókora pofon lenne nekik, ha idén, harmadik nekifutásra sem sikerülne feljutniuk. Ráadásul könnyen lehet, hogy jövőre két igen komoly vetélytársat kapnának a feljutásra, ha abból indulok ki, hogy a Honvéd-DVTK-Újpest hármasból akár kettő is kieshet a szezon végén az NB I-ből. Toldi Gábor elmondta, hogy ez kvázi egy meccs a sok közül, nincs különösebb jelentősége (érdekes módon az ő szájából nem hangzott el az egyik legnagyobb magyar futballközhely, a “hatpontos mérkőzés” bullshit), ennek ellenére szerintem a csapat is jobban készül erre az összecsapásra, mintha mondjuk a Kazincbarcikát fogadnánk. Az ellenfél játékerejét és lehetőségeit tekintve ez bizony egy NB I-es mérkőzésnek is felfogható, ilyen szempontból is érdemes tehát figyelni, hogy miként alakul majd két csapat csörtéje.

Az MLSZ Farkas Ádámot jelölte ki a mérkőzés játékvezetőjének, ilyen tekintetben tehát a körítés is élvonalbeli lesz, hiszen az egri bíró rutinosnak számít, 324 NB I-es mérkőzést vezetett már, legutóbb a Fradi-Honvédot múlt héten. Amennyire emlékszem, ő inkább a normális sporik közé tartozik, legalábbis nem rémlik, hogy bármikor is lettek volna rosszul sikerült “fújásai” a mi meccseinken. Reméljük, hogy a vasárnap 19:30-kor kezdődő rangadó sem róla szól majd.

Hajrá Loki!