Power Rankings 25/26 – #12 – Értékelés

A 2025-2026-os szezon utolsó Power Rankings részében az idei évadot értékeljük. Ezúttal is átlagosan három fordulónként rangsoroltuk a liga csapatait az aktuális forma és megérzéseink alapján. Megnézzük hogyan alakultak a jóslataink, mikor kit hova vártunk, mennyit tévedtünk. Egyszóval lássuk, hogy melyik csapat milyen szezont zárt!

A csapatnevek után zárójelben az első Power Rankings részben jósolt helyezés, az ebből következő változás mértéke, illetve a sorrendben történő mozgás látható, az utolsó szám pedig azt mutatja, hogy a 11 rész során hányszor tippeltük meg helyesen a csapat végső helyezését.

1. ETO (5., +4, 2)

Ha valaki az előző szezon elején megkérdezte volna, hogy melyik csapat fogja majd megtörni a Fradi hegemóniáját, szerintem a friss feljutó győriek nem lettek volna az első 10 tippem közt. Ehhez képest feljutásuk utáni első élvonalbeli évüket nemzetközi kupát érő helyen zárták, idén pedig a Fradi fő kihívói lettek – és végig is vitték azt, ami a korábbi években sem a Felcsútnak, sem a Paksnak nem sikerült, hiába voltak többször is a Fradi előtt a szezon egyes szakaszaiban. Ilyen szempontból abszolút a szezon egyik legnagyobb pozitív csalódása volt az ő szereplésük, de erősen kérdéses a jövő, hiszen edzőjüket máris elvesztették, és könnyen távozhat a sportigazgató, illetve több kulcsjátékos is.

2. Ferencváros (1., -1, 2)

Érett már ez, de a korábbi években nem voltak kellően határozottak és magabiztosak a kihívóik, idén pedig a korábbiaknál is nagyobb mértékben, rájuk abszolút nem jellemző módon szórták a pontokat, különösen hazai pályán. A magyar szabályhoz való ragaszkodás nem lehet kibúvó, még ha egyértelműnek is tűnik, hogy anélkül eredményesebbek lehettek volna. Kíváncsian várjuk, hogy a kormányváltás után milyen csontvázak hullanak majd ki az Üllői úti szekrényekből, és mit hoz a jövő az esetükben.

3. Paks (3., 0, 2)

Az állandóság csodákra képes. Ez a Paks nem egy világverő csapat, nem igazán vannak klasszis játékosaik, és a vezetőedzőjüket sem tartom egy taktikai géniusznak. Mégis évről-évre konstans hozzák a top4-es szerepléseket. Ez idén sem alakult másként, ugyan a kupaszereplést most elcseszték, és volt egy hatalmas hullámvölgyük a tavasz elején, amikor úgy tűnt, hogy ez a szezon kuka lehet, de a végére meg tudtak úgy táltosodni és kihasználni a riválisok botlásait, hogy beértek a dobogós helyre. Ebben most ez volt a maximum.

4. DVSC (8., +4, 2)

Abszolút pozitív csalódás a mi szereplésünk is, több tekintetből is. A tavalyi „majdnem kiesés”, a rutintalan és ismeretlen vezetőedző, az őszi szezont végig kísérő tulajdonosváltás-mizéria, a csúszó fizetések, illetve a minket sújtó sorozatos bírói tévedések – mindezeket nézve ez a negyedik hely bravúros. De teljesen megérdemelt és nem felülteljesítés! És kis szerencsével ebből lehetett volna dobogó is. Most ismét az újratervezés fázisa következik, „tranisition year”, ahogy a szakzsargon fogalmaz. Új vezetőedző, de nem feltétlen új irányvonal, viszont egészen biztosan kicserélt játékoskeret. Izgalmas év elé nézünk, amihez társul majd egy nemzetközi szereplés is.

5. ZTE (11., +6, 1)

A Zete kapcsán követtük el a legnagyobb tévedést: nem csak a hat helynyi tévedés árnyalja a jós képességeinket, hanem a tény, hogy kiesőnek gondoltuk őket. Tegyük hozzá, erősen kérdőjeles volt ez a projekt az ismeretlenségből érkező dél-amerikai tulajdonosokkal, a rutintalannak tetsző vezetőedzővel, és az összekukázott fiatal dél-amerikai játékosokkal. És hát a szezonjuk is úgy indult, amit mi sejtettünk előzetesen, hiszen egészen a nyolcadik fordulóig győzelem nélkül álltak az utolsó helyen, de még a 10. fordulóban is 12. helyen álltak egyetlen, a Kazincbarcika ellen aratott győzelmükkel. Az ősz második fele és a tavasz első fele viszont brutálisan jól sikerült nekik, kevesen tudtak fogást találni rajtuk. A nem várt és bravúros helyezés ellenére azért csalódottak lehetnek, hiszen mind a kupagyőzelemről, mind a nemzetközi szereplésről is épphogy lemaradtak.

6. Felcsút (2., -4, 0)

Jó volt látni az idei vergődésüket, és a NER bukása meghozhatja a régóta várt aláhullást is. Elfogyott a pénz, távozott a vezetőedző, távozhatnak a kulcsemberek. Nem árulok zsákbamacskát, a következő szezon egyik kiesőjelöljte nálam máris megvan.

7. Újpest (4., -3, 3)

Ha az anyagi lehetőségeket nézzük, akkor a lilák szereplése volt a szezon legnagyobb csalódása. Bőven a dobogóért kellett volna harcban lenniük, ehhez képest a szezon felénél még bőven kiesőjelölt csapat voltak, és ha nem fut ennyire gyenge szezont a két kieső, akkor nagyobb bajba is kerülhettek volna. Így viszont befutottak egy biztonságos középmezőnyt érő helyre, de ez a projekt eddig semerre nem mutat, MOL pénzek és Dárdai ide vagy oda.

8. Kisvárda (9., +1, 3)

Egy újonc csapattól teljesen korrekt szereplés volt ez, még ha a magyar foci érdekeit semmilyen tekintetben nem szolgálja a kisvárdai légióshad szereplése (zárójeles megjegyzés, de itt is érdekes dolgokat hozhat a kormányváltás). A szezon egy pontján még a dobogó is reálisan közel volt, a vége ehhez képest némiképp csalódás, de nagyobb célok nem voltak idén a biztos bennmaradásnál.

9. Nyíregyháza (10., +1, 1)

Az előző szezonban inogott alattuk is a szék, és idén is inkább lefelé kellett tekintgetniük, különösen ősszel, és ne feledjük, hogy a téli szünetet kieső helyen töltötték. Viszont Bódog Tamás kinevezése telitalálat volt, a téli igazolások pedig jól sültek el, így sima bennmaradás lett a végére.

10. MTK (6., -4, 2)

Számomra az ő szereplésük is nagy negatívum, egy ilyen projektet futtató csapattól nagy elvárásaink nem lehetnek, de a 10. helynél előrébb vártam volna őket. Szerintem az edzőváltás sem sült el jól, és örülhetnek, hogy volt náluk két gyengébb csapat. A jövőre nézve ez mindenképp figyelmeztető jel.

11. DVTK (7., -4, 4)

A legnagyobb szakmai mélyrepülést Diósgyőrben mutatták be. Az ígéretesen induló Horváth Csenger – Dambrauskas projektet pusztán dacból és politikai érdekekből kukázták, a helyére kinevezett Kovács Zoltán pedig visszahozta Radenkovicsot és korábbi újpesti kötődésű játékosokkal töltötte fel a keretet. Ez az álmoskönyvek szerint sem jó jel, és pont úgy sült el, ahogy az várható volt: egész éves vergődés és sima kiesés. Innen azért nehéz lesz felállniuk.

12. Kazincbarcika (12., 0, 11)

Furán hangozhat egy sima kieső csapat kapcsán azt írni, hogy pozitív csalódás volt a szereplésük, de a Barcika felülmúlta a várakozásokat: a 22 megszerzett pont úgy, hogy egész évben albérletben játszottak, és gyakorlatilag egy teljesen kicserélt garnitúrával vágtak neki az első NB I-es szezonjuknak, bőven a vállalható kategóriába tartozik. Nem valószínű, hogy mostanság viszont látjuk őket a legjobbak közt, de megmérettethették magukat az első osztályban, és nem is vallottak szégyent.