„Nyíregyházát meg kell verni, hejj, olé!” skandálta a B-közép kedd este, amikor a Cliftonville legyőzését ünnepeltük. De nem csak a két tábor közötti ősi rivalizálás miatt volt nagy jelentősége ennek a meccsnek a Loki-szurkolók számára, hanem azért is, mert az első meccset a bajnokságban mindig igyekszünk megnyerni, hogy egy jó lökést adjon a folytatásra. Összehasonlításképpen, tavaly 7:1-gyel ütöttük ki a Kaposvári Rákóczit, azelőtt 4:1-re a Győrt, azelőtt 5:2-re a Vasast és még sorolhatnám. Ez a mérkőzés sok mindenben más volt, mint az előző szezon-nyitók. DVSC-Teva-Nyíregyháza Spartacus összefoglaló.
Mint az köztudott, a mérkőzés pályaválasztói jogát felcseréltük, mert a napokban a Nagyerdőn zajlik a Campus Fesztivál (hurrá-hurrá), és valamiért kell nekik a Nagyerdei Stadion. Mindenesetre mivel egy stadionban nem csak fociznak, és a Campus menetrendje már jóval az Nb1 menetrendje előtt kész volt, a Lokinak kellett alkalmazkodni, úgyhogy mehettünk idegenbe. A BATE előtt négy nappal… Na mindegy, ha már így alakult, nyerni mentünk a szomszéd várba.
Azzal, hogy ez a meccs fontos, mindenki tisztában volt. Zsidai László azt nyilatkozta a honlapon, hogy „Egyáltalán nem mindegy, hogyan indítjuk az előttünk álló szezont, hiszen nemcsak a nemzetközi porondon, hanem itthon is a lehető legjobbat akarjuk produkálni ebben az idényben is.[…]nem fogadnám el látatlanban a döntetlent, minden mérkőzést meg akarunk nyerni, bárki is az ellenfél, de Nyíregyházán pláne nem szeretnénk kikapni.” Ez pont az, amit elvárunk a játékosainktól, hogy ennek szellemében futballozzanak. A többség eleget is tett ennek a mérkőzés nagy részében.
Az ellenfelünk a nyári átigazolási időszakban nagyon aktív volt, egy csapatnyi Nb1-es rutinnal rendelkező játékost vásároltak össze, közülük a legnagyobb név a tavaly 12 gólos Koller Krisztián, de ott van a szintén pécsi Fodor Ferenc, a két ex-diósgyőri, Abdouraman és Zoran Kosztics, Póti és Pekár Kecskemétről és a debreceni örök nagy ígéret, Spitzmüller István. Kölcsönben itt futballozik majd az újpesti Lázár Bence és a mi csatárnövendékünk, Szécsi Márk. Az új csapathoz új edző is dukál, a nyíregyi kispadot az egymeccses válogatott kapitány, Csábi József foglalta el. Itt is új csapat épült tehát, összeszokottságról nem nagyon beszélhettünk. Ha viszont összeérik ez a csapat, meglehet nekik a bennmaradás.
Kis túlzással a kezdőcsapatuk fele (merthogy 11-ből 5) rendelkezett debreceni múlttal. Balogh János nagyon tehetséges kapus volt, játszott a Loki után a Heartsban, Pintérnél válogatott is volt (ez csak érdekesség, nem dicsőség). Spitzmüller István neve mindenkinek ismerős, egy nagyon tehetséges, fiatal és labdabiztos, többszörös magyar bajnok és kupagyőztes védekező középpályásról van szó. Végül 28 évesen új impulzusokra volt szüksége, ezért igazolt az Nb1 újoncához. A tragikus hírt egész jól fogadták a szurkolók.
Rezes László neve sem ismeretlen számunkra, Spitzmülleréhez igen hasonlít a karriere, csak a posztja más, bal oldali középpályás, új csapatában pedig csatár.
Huszák Tamás is a Lokiban nevelkedett. Számomra mindig kedves lesz ez a játékos, életem első élőben látott Loki-gólját ő lőtte (épp a Szparinak).
Bajzát Péter mindig a volt csapata ellen játszik, ma is így tett. 😉
A mi kezdőnk összeállításakor alapvető szempont volt a kulcsjátékosaink pihentetése a kiemelt fontosságú, keddi BATE-meccs előtt, de emellett ütőképesnek is kellett lennie a csapatnak. Ennek érdekében a kapuban Novakovics helyett Plexi kapott szerepet, a védelem mind a négy poszton különbözött a keddi meccs védelmétől, Lázár, Morozov, Brkovics, Vadnai alkotta a hátvédsort. Két szűrővel álltunk fel, Zsidaival és Ludánszkival, jobb oldalt Bódi Ádám, bal oldalt Ferenczi János kapott szerepet. A két csatárunk Tisza Tibor és L’Imam Seydi volt. A síp és a játék vezetése Kassai Viktorra volt bízva.
A meccs kezdetén egyből nekiestünk a Nyíregyházának, futószalagon jöttek a helyzetek. Az első Bódi Ádám előtt adódott, ám kapásból akarta berúgni a kapuba, de eltörte a labdát, felső léc lett a vége. Az első öt perc teljes mértékben a mienk volt, már ekkor megszerezhettük volna a vezetést. A következő óriási helyzetünk a 25. percben volt, Tisza lövése erős volt, de nem volt nagy kunszt kitalálnia Baloghnak, hogy hova fogja lőni a labdát. A 28. percben pedig Seydi harcosságának hála, megszereztünk egy labdát, amit a hazai védő ki akart kísérni az alapvonalon túlra, Tisza elé tálalt, az a szerencsétlen meg mellérúgta a teljesen üres kapu hosszú oldalának. (Ez az öreganyám strandpapucsban két szatyorral kategória.) Seydi az első negyedórai bizonytalankodások után a mezőny legjobbja lett, harcossága Adamo Coulibalyt idézte, a hazai védők képtelenek voltak tartani. A 39. percben meg is lőhette a gólját, ami már nagyon járt neki. Egy ívelést kapott a középpályáról, a nyíregyházi védelem megingásának hála nem volt les, egyedül vihette rá jobb oldalt, majd 14 méterről, bal lábbal elemi erővel berúgta a hálóba. 0:1
A félidőben már csak egy Nyíregyháza-helyzet volt, Igor Morozov bravúros mozdulattal fejelte szögletre a labdát Bajzát elől. Félidő. Hat gólszerzési lehetőségből egyetlen gól született.
A Loki második félidős csapat (az esetek 80 százalékában). Ez a meccs abban a húszban kapott helyet. A félidő elején még hajtottunk, de hamar alábbhagyott a lendület. A 48. percben máris egyenlíthetett volna Pekár, de fölébombázta, majd az 51. percben Polekszics bravúrjára volt szükség Rezes szabadrúgásánál. Tisza az 56. percben a változatosság kedvéért kihagyott egy ziccert, ezután helyzetünk alig volt. Komolyan kezdtem aggódni. A 67. percben Kassai továbbengedett egy egyértelmű lökést (Bajzát követte el), amiből nagy helyzet lett, de ezt is fölé lőtte a nyíregyházi csatár. És jött a 71.perc. A csereként beállt Abdouramant hagytuk becselezni a tizenhatosunkon belülre, Zsidai odacsúszott, Kassai Viktor pedig tíz méterre állt az esettől és hátulról nem látta, ahogy Zsidai a labdát találja el először. Ez nem volt büntető, de mégis az lett. (Szerintem az én hibám, tavaly az Oláh Gáboron a Győr elleni 2:2 után a levonuláskor túl hangosan kiáltottam neki az egyik szomszédos ország nevét, és most így állt bosszút. Megjegyzett magának.) Na mindegy, Pekár berúgta a büntetőt, pedig kimondatlanul még a kommentátor is elismerte, hogy ez nem volt tizenegyes. 1:1
Az a baj, hogy bár a büntető nem volt jogos, a Nyíregyháza egyenlítése igen. A második félidőben több helyzetük volt, a gól után is ők hajtottak jobban a győzelemért, volt még két nagy helyzetük. Vége, rögtön az első fordulóban elhullajtottunk két pontot egy nyerhető meccsen. Mert jogtalanul megítélt tizenegyes ide vagy oda, ha csak még egy gólt berúgunk a számtalan helyzetünkből, akkor 2:1, és senkinek sem kellene a játékvezetés minőségével foglalkoznia. Véleményem szerint ez nem a B-csapat volt (még Kondás szerint sincs olyan, hogy B-csapat, csapat van), ez a tegnapi kezdő számos poszton felveszi a versenyt a BL-selejtezős csapatunkkal, kivétel ez alól a csatársorunk és a középpálya közepe. Nagyon remélem, hogy a kulcsjátékosok pihentetése meghozza a kívánt eredményt, és a fehéroroszokat meg tudjuk verni itthon, idegenben pedig egy gólgazdag döntetlenre jók leszünk. Ha így lesz, hamar elfelejtjük ezt a meccset és egyes játékosok produkcióját. Egy biztos, a következő két hét sorsdöntő lesz az idei szezon szempontjából.
Aki meg szeretné nézni az összefoglalót, itt lehetősége nyílik rá:
Nincs már más hátra, csak az értékelések:
Vukasin Polekszics: 6.5
Eleinte nem sok dolga volt, és ez a védelem munkáját dicséri. Később azonban egyre több lett a hazai helyzet, így szükség volt rá. Teljesítménye hibátlan, mindig a helyén volt, bravúrokat is bemutatott, magabiztos volt. Végül kapott gólt, ez igaz, de csak tizenegyesből, azt hihetetlen nehéz megfogni. Jó tudni, hogy a másodikként számításba vett hálóőrünk is ilyen megbízható.
Lázár Pál: 5.5
Pali összekapta magát most, hogy Jovanovics kiszorította a kezdőcsapatból. Tegnap jól zárta a jobb oldalt, a támadásokat is igyekezett segíteni és a szokásosnál fegyelmezettebb volt, a rendes játékidőt meg is úszta sárga nélkül (92 perc viszont már sok).
Igor Morozov: 6.5
Igor játéka nagyon tetszett. Jól helyezkedett, pontosan passzolt, remekül fejelt és sose választott rossz megoldást. Látszott, hogy megvan az összhang mind a kapussal mind a védőtársakkal. Az első félidő végén nagyon szemfülesen mentette meg a kapunkat Bajzáttól.
Dusan Brkovics: 6.0
Brkovicsra sincs panasz, remek párost alkotott Morozovval. Igort valamivel jobbnak láttam most nála, de Dusan is jó védőmunkát végzett. Meggyőződésem, hogy ez a belsővédőpár jobb, mint a Mészáros-Máté.
Vadnai Dániel: 6.0
A bal oldalt alapvonaltól alapvonalig bejátszotta az első félidőben, ő lett volna a meccs embere, ha a második félidőben nem fárad el kicsit és húzódik visszább. De ez így is átlagon felüli teljesítmény.
Bódi Ádám: 5.5
Annyira ez most nem volt jó, a Cliftonville ellen is kezdő volt, meg most is, ezért kapott csak egy bő félidőt. Volt egy nagy helyzete, amit kihagyott, de az igazsághoz hozzátartozik, hogy sok másik előkészítésében részt vett. Húzóember volt, de nem végig, még a teljes félidejében is eltűnt néha a pályáról.
Zsidai László: 5.5
Pont, mint Bódi. A meccs bizonyos szakaszaiban húzóember volt, néha pedig kicsit eltűnt. Azt a stabil szintet ezúttal is hozta, amit megszoktunk tőle, pontosan passzolt, jókat szerelt, nálam ez most 5.5.
Ludánszki Bence: 5.0
N
ekem nem tetszik a játéka úgy általában, alattomos szabálytalanságokat követ el néha, ma ezért is sárga lett a jutalma. Ha szép nem is, de többé-kevésbé hasznos volt tegnap a játéka, vagy megszűrte a támadásokat, vagy egy sunyi szabálytalanság árán megállította. Én, aki Varga Józsikhoz meg Zsidaikhoz vagyok szokva, gyengének érzem, de ma nem volt annyira rossz, ezért kap közepes osztályzatot.
Ferenczi János: 5.0
Próbálja újra felépíteni magát, az előző szezon nagyon nem úgy sikerült, ahogy tervezte. Szakályhoz képest nyilvánvalóan a fasorban sincs, de ma hozott egy erős közepes szintet. Bódi oldalán szebb támadásokat vezettünk. Remélem, hogy lesz ez még jobb.
L’Imam Seydi: 6.5
Megosztva kapja Poleksziccsel és Morozovval a meccs embere díjat. Mint azt írtam, a meccs elején sokat bizonytalankodott, utána viszont magára talált, és harcosan, keményen, mégis szabályosan kezdett játszani. A hazai védők nem találták az ellenszerét, ha nem Tisza a társa elől, rúgtunk volna még gólt, de ezt már sosem tudjuk meg. Végre újra gólt szerzett, nagyon bízok benne, hogy ez lökést ad neki. Néha Coulibalyt juttatta eszembe, ez pedig nagy szó!
Tisza Tibor: 4.5
Egy citromdíjat az úrnak citromkarikával és jéggel! Amikor azt a címet adtam a cikknek, hogy ez a meccs a helyzetkihasználáson ment el, lényegiben arra gondoltam, hogy ez a meccs Tisza Tibor helyzetkihasználásán ment el. Könnyelmű és dekoncentrált, vagy rosszul céloz, vagy a rossz megoldást választja, és ezt nem ezen a meccsen látom először. A Szuperkupán is lőhetett volna gólt/gólokat, meg a Cliftonville ellen is, csereként beállva elpuskázott egy nagy helyzetet (pedig Devlin kapust már kicselezte). Nagyon remélem, hogy a két próbajátékon levő csatárból egyet leigazolunk, és Tisza helyett ő játszik ezentúl a bajnokikon, amíg tartanak a selejtezők. Javuljon fel, mert nem leszünk jóban!
Cserék:
Szakály Péter: 5.5
Bódit váltotta az 56. percben, és sokáig nem is az eredeti posztján játszott emiatt. Egyelőre próbálja utolérni magát, ez még mindig nem a csúcsformája. Viszont a cseréje után megélénkült átmenetileg a középpálya.
Mihelic és Damahou valamivel több, mint fél órát kaptak, sok mindent nem alkottak már a meccsen. 5.0
Mestermérleg:
Kondás Elemér: 6.0
Az volt a feladata mára, hogy állítson össze egy ütőképes csapatot, ami a kulcsemberei nélkül is meg tudja verni a Nyíregyházát. Hogy végül nem vertük meg a Nyíregyházát, az nem az ő hibája volt, mert ahogy mindig mondja („a helyzeteink megvoltak, csak jobban kellett volna sáfárkodnunk velük”). Nem ő focizott a pályán és nem ő hagyta ki a ziccereket, viszont a csapat, amit felküldött, erős volt. Beállíthatta volna Volast, de mivel Ludánszki a sérülésével kényszerhelyzetet teremtett, esély sem volt a megélénkített támadójátékra. Azonkívül jó munkát végzett. De a puding próbája az evés, meglátjuk, mit főzött ki keddre. A tét nagy…
Végezetül Kassai Viktor sporttársnak küldök egy számot a Tankcsapdától, remélem, hogy vele lesz tele a sajtó. 😉
Mi is ott voltunk a helyszínen és élő közvetítéssel jelentkeztünk, melyet ITT olvashattok. Vendéglátásból mindenesetre elégtelent kapnak az újoncok, katasztrofális fogadtatásban volt része sajtóakkreditációt kapó kollégánknak
A blog hamarosan újra jelentkezik a BATE-meccs beharangozójával, olvassanak minket továbbra is szorgalmasan! Mindörökké hajrá Debrecen!
Lucas
