Végre magyar bajnoki mérkőzést láthattunk! Közel három hónapos pihenő után folytatódtak az NB I küzdelmei, 2015 első bajnokiját Felcsúton játszottuk a Puskás Akadémia ellen. Előzetesen bármilyen végkimenetelt el lehetett képzelni ezzel a mérkőzéssel kapcsolatban, de azért mi számítottunk favoritnak. Ennek megfelelően sikerült is begyűjteni a fontos három pontot, bár közel sem olyan simán, mint ahogyan megtehettük volna. Lássuk az év első összefoglalóját, helyszíni beszámolóval egybekötve.
Nem először léptünk pályára a Pancho Arénában, tavaly az utolsó előtti fordulóban aratott sikerünkkel bajnoki címet ünnepelhettünk, és idén is pályára léptünk már itt egy kupameccsen, akkor is sikerült győznünk. Most szerényebb célokért küzdünk, ennek ellenére fontos volt a három pont begyűjtése. A felállásokat tekintve SiD nagyon jól tippelte meg a kezdőnket a beharangozóban, hiszen 100%-ban eltalálta azt a csapatot, amit Kondás Elemér pályára küldött, és a felcsútiak esetében is csak két helyen tévedett. A hazaiaknál elsősorban a Kleinheisler-Lencse-Teschnler triótól kellett tartanunk, míg a mi oldalunkon az erősségünket talán a középpályás sor adhatta volna a meccsen, és nagy kérdés volt, hogy a két csatárunk melyik arcát mutatja: azt, amikor az előttük adódó lehetőségeket kíméletlenül gólra váltják, vagy gyakorlatilag mindent kihagynak. Nos, kis híján utóbbi jött be…
A helyszínen egyébként nagyjából 100 vendégszurkoló volt, a beléptetés számomra meglepő módon az eddigieknél is szigorúbb volt: a szokásos ruházat átvizsgálás mellett a bejáratnál álló szekusok elkérték a sáljainkat (!) és megnézték rajta a feliratot… Nem tudom mitől tartottak… Ami még ennél is szánalmasabb volt, hogy a hazaiak ingyen buszokkal hozták volna a szurkolókat a környező településekről, de a közel 10 busszal szerintem összesen 30 néző ha jöhetett. Ráadásul még 10-12 éves gyerekeket béreltek fel arra, hogy doboljanak, és szurkoljanak, amolyan B-közép szerűen… Nagyjából 5-600 néző lehetett jelen, ennek ellenére számtalan (nem mellékesen ingyenes) belépővel rendelkező iskolás várakozott még a beléptetőkapuknál pár perccel a kezdés előtt.
Túlzás lenne azt állítani, hogy sokan voltunk a vendégszektorban
Na de ennyit a felvezetésről, nézzük, hogy mi történt a meccsen. Elég agilisen kezdtünk, nagyon agresszívan letámadtunk, a hazaiakat már saját tizenhatosa előtt megtámadtuk, amivel rendre zavarba hoztuk őket, és könnyedén szereztük a labdákat. Tetszett ez a mentalitás, egy bajnokcsapatnak így kell játszania egy nála szerényebb képességű csapat ellen, és nem betojva pályára lépni. Az első húsz percben ha jól számoltam 3-4 tiszta ziccert sikerült kialakítanunk, de mind Tisza, mind pedig Kulcsár rendre rossz megoldásokat választott, így nem tudtak túljárni a hazai kapus eszén. A 22. percben az addigiaknál is közelebb kerültünk a vezetés megszerzéséhez, azonban a Jovanovic által kiharcolt büntetőt Tisza nagyon gyengén lőtte, így Danilovic ezt is hárítani tudta. Az első félidő fordulópontját a 28. perc hozta, ekkor Tischler bombája lőtte ki Lázárt a sorfalból, védőnk meg is sérült az esetnél (a legfrissebb hírek szerint három hetes pihenő vár rá), és a közel ötperces ápolás, illetve a cseréig eltelő további öt perc miatt visszaállni kényszerültünk, így a hazaiak vették át az irányítást. Mondjuk az is megérne egy misét, hogy miért kellett közel tíz percet várni, hogy beálljon Mihelic Lázár helyett (igen, tudom, hogy be kell melegíteni, át kell öltözni, még inni is kell, instrukciókat meghallgatni, de nézzünk már meg egy nemzetközi mérkőzést, sehol nincs olyan, hogy egy kényszerű csere miatt ennyit kelljen várni a cserére). Ettől függetlenül ebben a játékrészben már nem tudtunk komoly helyzetet kialakítani, sőt, Kleinheisler ziccerénél Novakovicnak kellett nagyot védenie, így 0-0-val vonulhattunk a szünetre.
Tisza büntetője a vendégszektorból nézve
A második félidőt közel sem kezdtük olyan jól, mint az elsőt, ennek ellenére az 56. percben mi szereztük meg a vezetést: Korhut vezetgette a labdát, már az ellenfél térfelén járt, amikor lapos, pontos indításával Tisza léphetett ki, okosan eltartotta magától a védőt, és ahelyett, hogy elesett volna, és büntetőre játszik, okosan elgurította a kapus mellett a labdát. Kellett már ez a gól Tiszának, hiszen előtte a két legnagyobb helyzetünket ő puskázta el. Ezután következhetett az, amitől mindig is tartunk: a vezetés megszerzése után visszaállunk. Hamarosan jött is a csere, Tiszát lekapta Kondás, és beállt Bódi, innentől tehát egy csatár maradt a pályán, és a kezdeményezést is átadtuk a hazai csapatnak. Az volt a nagy szerencsénk, hogy ez a Puskás Akadémia közel sem volt a toppon, mert más csapat ellen egy ilyen luxust nem engedhetünk meg büntetlenül, hogy fél órával a vége előtt teljesen feladjuk a támadás lehetőségét. Azért kétszer így is komoly helyzetbe tudtak kerülni a hazaiak, de Novakovic állta a sarat. Tíz perccel a vége előtt már teljesen visszahúzódtunk a tizenhatosunk előterébe, ekkor jött az utolsó csere is, Kulcsárt Balogh Norbert váltotta. Szerencsére a végét okosan kihúztuk, nem nagyon kellett attól tartanunk, hogy a Felcsút betalál, és megbünteti a defenzív felfogásunkat. Így tehát nagyon fontos három ponttal gazdagodtunk, mellyel már felléptünk a dobogóra.
A lefújás utáni pillanatok
Összegezvén a dolgokat, nem volt ez rossz így elsőnek, csak sokkal simábban kellett volna nyernünk, már az első félidőben eldönthettük volna a meccset, és akkor nincs izgulni valónk az utolsó 20-25 percben, amit egy komolyabb csapat meg is bosszult volna. A meccs eleji hozzáállás dicsérendő volt, ezt szeretnénk látni az Újpest ellen is, illetve az összes olyan meccsünkön, ahol mi vagyunk a favoritok. A helyzetkihasználáson viszont javítani kell, mert ez most is gyalázatos volt, Kulcsár és Tisza is rengeteg nagy lehetőséget puskáztak el, pedig a nehezét mindig megcsinálták.
Pontozás
Mindenek előtt szeretném felhívni a figyelmet arra, hogy mostantól új pontozási rendszerünk van, jól behatároltuk hogy milyen teljesítmény hányas osztályzatot érdemel a szemünkben, így aki eddig nem tette, az olvassa el ehhez kapcsolódó bemutató cikkünket, hogy elkerüljük az „x miért kapott ennyit, y meg miért annyit” kérdéseket.
Nenad Novakovic – 7
Az első játékrészben talán egy védeni valója volt, akkor Kleinheisler ziccerét hárította, a második felesben viszont legalább két hatalmas védése volt, Lencse ziccerét védte, majd egy fejes után a gólvonal előtt csípte el a labdát, így jelentős érdemei vannak a pontszerzésben, egyértelműen pozitív hőse a meccsnek.
Lázár Pál – 0
Sajnálatos sérüléséig egész jól játszott, támadásoknál is sokat lépett fel, igaz, a kapu előtt nem egy alkalommal rossz megoldást választott. Önfeláldozó mentésével nem kizárt, hogy góltól mentette meg a csapatot, mielőbbi felépülést kívánunk neki.
Dusan Brkovic – 7
Az ő játékába ma sem lehet belekötni, áthatolhatatlan volt, fejjel is mentett nem egyszer, úgyhogy csak azt tudom mondani, hogy így tovább.
Máté Péter – 6
Továbbra is problémásnak érzem, hogy sok esetben bizonytalan, amikor levehetné a labdát, ő akkor is inkább elfejeli a francba, illetve nem egyszer próbál mélységi irányító szerepkört betölteni, de ezen indításai ritkán jók. Ma egyébként ő sem volt rossz, ha csak a védőmunkáját tekintjük, de Brkovic azért összességében egy fokkal jobb teljesítményt nyújtott nála.
Korhut Mihály – 7
Magabiztosságával kiemelkedik a mezőnyből, nagyon higgadtan oldja meg a védő feladatát, és a támadásokhoz is bátran fellép, ahogy azt tőle megszoktuk. Tisza góljánál nagyon szép, hosszú, lapos passzt adott, ezzel jelentős érdemei vannak a győzelem megszerzésében.
Aleksandar Jovanovic – 7
Hozta a szokásos brusztolós játékát, kezdetben jobb oldali középpályásként, majd a 30. perctől jobbhátvédként futballozott. Volt egy egész jó távoli lövése, illetve büntetőt harcolt ki, még ha nem feltétlenül volt jogos az arra befújt 11-es, de amúgy sem számít, mert kihagytuk.
Varga József – 7 – A mérkőzés legjobbja 
Nálam Józsi volt a meccs embere, mert ismét embertelen mennyiségűt melózott a középpályán, rengeteg labdát szerzett, és ami fontos, kulcs szituációkban szerzett labdákat, ráadásul tiszta szereléssel. Kár, hogy kisárgázta magát az Újpest elleni meccsről, hiányozni fog.
Selim Bouadla – 6
Ő is rengeteg labdát szerzett, különösen a meccs első harmadában, amikor nagyon nyomtuk a kapujához az ellenfelet. Támadásokban most kevésbé jöttek össze a megoldásai, de összességében megfelelő teljesítményt nyújtott, ahogy azt a pontszáma is sugallja.
Szakály Péter – 4 – A mérkőzés citromdíjasa 
Nem tetszett a játéka, sok esetben lassította a támadásokat, és nem sokat tett hozzá a győzelem kiharcolásához. Emellett nagyon könnyelműen megadta magát a párharcokban. Jelentősen javulnia kellene a következő hetekben a játékának.
Kulcsár Tamás – 4
Ismét hozta azt a formáját, hogy kihagyja az összes ziccerét. Nem igazán értette meg magát Tiszával, ebből egy alkalommal egy ígéretes lehetőség helyett les lett, mivel belekontárkodott Tisza labdájába.
Tisza Tibor – 6
A gólja miatt kap magasabb pontszámot, de egyébként ő is kihagyott egy nagy lehetőséget a meccs elején, plusz kihagyta a büntetőt, ami a végeredmény szempontjából befolyásoló tényező lehetett volna. Mezőnyben viszont hasznosabbnak is éreztem Kulcsárnál.
~o~
René Mihelic – 5
Nem szállt be szerintem jól a meccsbe, nem nagyon volt játékban, illetve a megoldásai sem nagyon voltak jók.
Bódi Ádám – 5
Mihelichez hasonlóan nem nyújtott kimagaslót, nem véletlenül szorult a padra az utóbbi időben.
Balogh Norbert – 0
Végre ő is lehetőséget kapott, és nem is volt olyan rossz az alatt a kb. 10 perc alatt, amíg a pályán volt.
A felcsúti krematórium templom termálfürdő stadion éjszakai fényben
A mérkőzés összefoglalója
