Egy A/4-es oldalra nagyjából 500-600 szót szoktunk legépelni. A labdarúgás szabályait eddig 22 ezer szó alkotta – ezen módosítottak most és lecsökkentették csupán 12 ezer szavasra. A kurtítás szeretett sportágunk érdekében történt, többnyire lényegtelen(nek tűnő) szépítgetések történtek. Van azonban néhány olyan új részlet, amit érdemes tudnunk, hiszen már az idei EB-n és a 2016/17-es szezonban minden focival töltött napunk részévé válik majd. Ezekről számolunk most be: ha valakinek, hát nekünk kihagyhatatlanok ezek az információk.
Kezdjük két kevésbé lényegesnek tűnő, de annál fontosabb emlékeztetővel. A szabálymódosításokért egy külön szabályalkotó testület, az IFAB felel. Ez az a testület, mely 1886-ban megfogalmazta a labdarúgás alapszabályait. Ebből fakadóan ne lepődjünk meg azon se, hogy a 8 személyes tanácsból csupán 4 a FIFA delegáltja: a másik 4 fő Nagy-Britannia futballszövetségeiből kerül ki. Szabálymódosításhoz legalább 6 szavazat szükséges. A másik lényeges információ, hogy márciusban már hoztak egy rendkívül komoly döntést: a gólok, kiállítások és büntetők esetére, illetve szabálytalankodó játékos beazonosítására két éves tesztidőszakot követően használható lesz a videóbíró. „A visszanézést a játékvezető, vagy a mérkőzést felügyelő és a videotechnológiát kezelő bizottság kezdeményezheti.” Még van 2-3 évünk felkészülni minderre, de jó, ha elkezdjük már időben erre hangolni gondolatainkat. (Remélem már tódulnak is az emlékek: mi lett volna, ha 3-5-10-20 éve bevezetésre került volna mindez…)
Na de maradjunk a legfrissebb, májusi módosításoknál:
- Amivel a leghamarabb találkozunk majd, az a középkezdés, melyet most már hátrafelé, vagy éppen oldalra is el lehet végezni, ezért akár egyetlen játékos is elég hozzá, hogy a kezdőkörbe álljon. A módosítás enyhített az eddigi procedúrán, végre elfelejthetjük azokat a „bénázásokat”, amikor meg kellett ismételtetnie a bírónak az elrontott középkezdést. Volt ilyen, mosolyt is csalt arcunkra – nyártól egy gonddal kevesebb. Jó kérdés, hogy az elmúlt években egyre gyakoribbá váló „passzold hátra, egyből felíveljük a felfutóknak” magas intellektusú taktikán módosít-e mindez, vagy marad minden a régiben és ugyanazt az uncsi „egyből előrevágjuk a labdát a középkezdést követően” elemnél maradunk.
Szintén a meccs elejére vonatkozik, hogy a játékvezetőnek nem kell megvárnia a kezdő sípszót piros lap felmutatásához. Ha indokoltnak érzi (pl. dulakodás a játékoskijáróban, egyéb fegyelmezetlenség), már ekkor kiállítást adhat. Ettől függetlenül a büntetett csapat hajthat végre módosítást kezdőcsapatában és ugyanúgy 11-11 játékossal veheti kezdetét a játék. Ez a módosítás főleg a bírók és a játékosok védelme miatt történt meg, akiket eddig a mérkőzést megelőzően szabadon „inzultálhattak” ellenfeleik. A probléma leginkább alacsonyabb osztályú, vagy különösen heves derbik esetén volt jelentős, az NB I vagy az EB esetén nem valószínű, hogy hallunk majd ilyesmiről.
- Az azonban várhatóan nagy port kavar majd, amikor egy játékos ellen a 16-oson belül, gólhelyzetben szabálytalankodnak. Ilyen esetben villant a piros és jött a tizenegyes. Ezentúl azonban a bíró mérlegelhet: ha a szabálytalan játékos célja nem a támadó játékos akadályozása, hanem a labda megszerzése volt, akkor nem kötelező felmutatni neki a kiállítást jelentő lapot. Ennek gyakorlati alkalmazása vethet fel majd kérdéseket és tovább mélyíti a bíró szubjektív megítélései és a vélt, vagy remélt igazságosság közötti határokat. Nézzünk néhány példát.
DVSC-PAFC: 1-1 az állás a 25. percben, amikor Kulcsár hosszan tolja meg a labdát a kapus mellett, Hajduch ütközik vele. Ez akkor még pirosat, a mai szabályok szerint inkább csak sárgát érne. A videón 2:00-tól látható az eset:
Itt egy másik: az FTC elleni kupavisszavágónkon Varga eladja a labdát, Verpecz pedig érinti Böde lábát. Tizi és piros. A félreértések elkerülése végett, a videó legelején látható jelenet továbbra is piros lapot ér, hiszen gólhelyzetben lévő játékost akadályozott kapusunk, mindegy, hogy a labdára irányult-e a mozdulata, ez pirosat ér (ugyanúgy, mintha mezőnyben mondjuk Varga futott volna Böde után és buktatja a labda elrúgásának reményében).
Gyakorlatilag úgy kell kezelni ezt a módosítást, hogy csak azért kaphat egy játékos pirosat, amiért mezőnyben is kapott volna. Ha egy szabálytalanság a mezőnyben csak sárgát ért volna, akkor ugyanúgy csak sárgát kap akkor is, ha ugyanezt a tizenhatoson belül teszi.
- Ha már tizenegyesek: a rúgással és a védéssel kapcsolatban is szigorítások születtek, gamer nyelven akár azt is mondhatnánk: „nerfelték a büntetőrúgásokat”. Kellett már ez, az EB-n pedig bizonyára lesz olyan momentum, amikor jelentősnek bizonyulhat mindez. Nagyon röviden: tizenegyeslövésnél testcselt alkalmazni továbbra is sárgát ér (ez eddig is így volt), de ez esetben a rúgó játékos nem próbálkozhat újra, az ellenfél jön szabadrúgással majd, kifelé. Kihangsúlyoznánk: az minősül szabálytalan testcselnek, ha a labda mellett megáll a játékos és utána rúgja el azt. A tizenegyest nekifutásból, folytonos mozgással kell játékba hozni. A futás közbeni bármiféle testcsel továbbra is engedélyezett. A tizenegyes védésénél a kapusnak pedig kötelező a gólvonalon maradni a labda elrúgásáig, ha ezt megszegi, sárga lap a jutalma, a tizenegyest pedig újra kell rúgni. Ez egyre több kapusnak vált bevett szokásává, sok esetben hatékonynak is bizonyult – na ennek június elsejétől vége.
- Arról eddig szólt a szabálykönyv, mi történik, ha jogosulatlanul avatkozik játékba cserejátékos, de arról nem szól, mi történjen, ha ezt nem játékos, hanem pl. szurkoló, vagy a klubhoz tartozó egyéb személy teszi, így pedig például gólt akadályoz meg. Ez mostantól a 16-oson belül tizenegyest, a 16-oson kívül pedig szabadrúgást eredményez. Nem ettől fog gyökeresen megváltozni a labdarúgás, de alacsonyabb ligákban, különleges esetekben fontos lehet, hogy ezt a szituációt sikerült tisztázni.
Van még két további szabály: az egyik a mérkőzés alatt, a másik a mérkőzés után eredményezhet bíró és sportszervezet iránti haragot. Az időt húzni szándékozó csapatok ugyanis kaptak egy újabb kiskaput: ha sárga,- vagy piros lapot érően szabálytalankodnak egy játékossal szemben, 20 másodpercig ápolhatják a pályán is. Ha ezalatt ismét játékra kész, akkor nem kell leballagnia a pályáról. Ha további ápolásra szorul, majd később még visszajöhet, ha akar. Az ugye jelentős gond volt, hogy az ilyen keményebb szabálytalanság után a vétlen fél akár percekig nélkülözte játékosát, ez pedig végre megszűnik. De megnézném én azt a bírót, aki másodpercre pontosan kiméri a 20-at, majd a 21. szekundumban leküldi a pályáról a játékost, majd később visszaengedi. Bajos lesz ez, a szurkolók nemtetszését pedig gyorsan elnyerheti, ha időhúzást, vagy bírói szubjektivitást tapasztalnak (főleg a hosszabbításban…).
- A szabályok legfontosabb változásait a mérkőzés utáni vizsgálódással zárjuk: a színészkedők grabancát keményen meg fogják cibálni a szövetségek: legalábbis lesz erre lehetőségük. Az előző pontban említett harag a szövetségek ellen itt csúcsosodhat, ugyanis utólag is eltilthatóvá válnak a szimulánsok. Amennyiben a mérkőzésen nem szankcionálja a bíró, mostantól a mérkőzést követően, felvétel alapján ez megtehető, ugyanis a játékvezető szándékos megtévesztésének minősülve fegyelmi eljárás indítható ellene. Ennek szubjektivitását talán ecsetelni sem kell, hiszen a videofelvételek sem minden esetben perdöntőek ilyen esetben; az pedig még jobb kérdés, hogy mit tekintünk szándékos megtévesztésnek: el lehet esni mindenféle ilyen szándék nélkül is. A határozat meghozatala mindenképpen pozitív, hiszen a játék tisztaságát célozza meg, de kérdés, hogy az-e a megfelelő módszer rá. A gyakorlatban majd kiderül, hiszen a szabály szigorúságának mértéke lesz az igazán meghatározó e kérdésben.
A szabályozás egy nagyon egyértelmű irányba mutat: a labdarúgást azzá formálni, ami valójában, megtisztítani a felesleges sallangoktól. Még sok-sok hasonló változtatásra lenne szükség, de az irány jó. A kérdés, hogy az irány mellett a megvalósítás is jó lesz-e? Reméljük a legjobbakat!
Csibu
