Két év után ismét kupadöntőt játszhatunk a Puskásban, mégpedig nem máskor, mint a híres-neves május 1-jén. Bár az emberek jelentős része nem szívesen gondol vissza a hajdani kötelező felvonulásokra, a debreceni közönség minden bizonnyal örömmel rögtönözne mindenféle kényszer nélkül egy alkohol- és diadalittas körmenetet a stadion körül egy esetleges győzelem láttán. Egyébként a rossz emlékű diktátorimádásokon kívül más miatt is kötődünk mi, magyarok e dátumhoz. Nem is gondolná a nyájas Olvasó, milyen nagy léptékű történelmi események nyomdokaiba léphetünk, ha holnap este lemossuk a pályáról – vagy épp csak egy hangyafasznyi góllal felülmúljuk – a budapesti Tottenhamet/Ajaxot (kinek hogy tetszik) és bezsebeljük történetünk ötödik kupagyőzelmét. Bár a sör és a virsli ezúttal elmarad, ha kíváncsi a fentiekre, vagy netalántán a várható kezdőcsapatokra, ne habozzon az Elolvasom feliratra kattintani.
Noha az MTK szurkolótáborát tekintve nyilvánvalóan nem állja meg a helyét a párhuzam a két nyugat-európai „testvércsapattal”, a kupagyőzelmek számában (12) simán felveszi a versenyt mind a londoniakkal (8), mind az amszterdamiakkal (18).
Ami még inkább megkülönbözteti a fővárosi kék-fehéreket másik két említett társától, hogy jelenleg másodosztályú. Ez persze csupán formalitás, hiszen köztudott, hogy utcahossznyi előnnyel vezetik az NBII nyugati csoportját, ám pont elég ahhoz, hogy terhet helyezzen a vállunkra. Kár lenne tagadni, hogy vérciki lenne kikapni bajnokaspiránsként – arról nem is beszélve, hogy BL/EL csoportkör a vezetőség célja – egy második ligás gárdától a kupadöntőben. Még akkor is, ha az elődöntőben a magyar Manchester City-t Videotont ejtették ki. További nehézséget jelenthet, hogy Eli bá’ állítása szerint személyes tapasztalat nem áll rendelkezésre (értsd: senki nem vette tőlünk a fáradságot, hogy megnézzen egy MTK meccset) az ellenféllel kapcsolatban, tehát kénytelenek vagyunk DVD felvételekre hagyatkozni a „felderítés” során. Ráadásul – természetesen a fair play jegyében – Garami József ma délután már edzést is tarthatott a Puskásban, hogy játékosai „belekóstolhassanak a légkörbe, nehogy idegen helyre kelljen menniük”. Itt a bizonyíték:
Annak ellenére, hogy módfelett egyenletes teljesítményt nyújtanak, és Tatabányán már kimondottan a kupadöntőre hangoltak a budapestiek – ti. Pál és Balajti is ennek jegyében jutott szóhoz – , nem nagyon ragozzák túl a taktikát. Kanta József nyilatkozatából ugyanis az derül ki, hogy offenzív Lokira számítanak, és inkább kontrákkal akarják a maguk javára fordítani az összecsapást. (Persze kérdés, hogy Balajtival kapcsolatban él-e az eddig szokásos kikötés a kölcsönszerződésben, miszerint ellenünk nem játszhat.) Jó hír számunkra, hogy Nikházi és Tischler személyében eltiltás miatt két alapemberét kénytelen nélkülözni az MTK, míg Frank, Csiki és Pölöskei Zsolt sérülés okán nem bevethető. A Videoton elleni elődöntő odavágója során kiállított Ladányi Tibor eredetileg két mérkőzésre szóló eltiltását egyre mérsékelte az MLSZ Fegyelmi Bizottsága, így ellenünk akár pályára is léphet az ifjú középpályás.
Érdekesség, hogy várhatóan kezdőként fut majd ki ellenünk a gyepre egykori játékosunk, Dragan Vukmir is, aki immár hetedik MK fináléjára készül. (Az FTC-vel hármat, velünk kettőt, míg a Honvéddal egyet játszhatott, s eddig négyszer ünnepelhetett aranyérmet.)
Nálunk Novakovics továbbra is sérült, így Verpecz lesz a kapuban. Valószínűleg Máté is marad Simac helyett egyelőre, viszont bal hátvédként másfél hét után remélhetőleg újfent Korhutot üdvözölhetjük. Nagy Zoli immár nem is kérdés, mint ahogy a középpálya nagy része sem. Ami örömteli, hogy Bouadla felépült sérüléséből, nagy valószínűséggel tehát kezdőként számít rá az edzői stáb. Kondás Elemér egyébként „friss embereket” ígért a diósgyőri kezdő tizenegyhez képest, így nem kizárt, hogy ezúttal Méyé tűnik majd fel Coulibaly társaként a kezdő sípszót követően. A legnagyobb figyelmet egyébként vélhetően csapatkapitányunk és a francia mágusunk fogja kapni a védők részéről, rájuk ugyanis úgy tekintenek, mint a csapat eszére, illetve végzetes fegyverére.
Egyébként, ha már Kondás Elemér: karrierje első trófeáját nyerheti holnap a mester. Ennek megfelelően nincs kétségünk afelől, hogy helyesnek bizonyul majd Kantáék jóslata, és nekiesünk az MTK-nak – persze csak ésszel.
Egy esetleges siker azért is lenne nagyszerű, mert biztossá válna a nemzetközi kupaszereplésünk, és ebben az esetben az MTK imádkozhatna, hogy egyben bajnokok is legyünk, így téve lehetővé számukra is az európai kitekintést. Ellenkező esetben a budapestieknek jövőre be kellene érniük az NBI-gyel.
Ja, és hogy miért lenne sztár május 1-jén kupát nyerni? Mondjuk mert Hunyadi Mátyás e napon vette el Podjebrád Katalint, Báthory Istvánt ekkor koronázták lengyel királlyá, vagy mert a Magyar Televízió is május első napján kezdte meg működését, nem mellesleg 2004. 05. 01-jén váltunk az Európai Unió tagjává. Hoppá! Megéri tehát folytatni a sort.
Hajrá, Loki!
