Nem véletlenül lett ez a cím, hiszen a DVSC játékosai finoman szólva sem mutattak csúcsformát az elmúlt időszakban, miközben hangzatos nyilatkozatokat olvashatunk hétről hétre a hivatalos honlapon. Most azonban már tényleg tettekre van szükség a szövegelés helyett, szombaton az a DVTK érkezik Debrecenben, akiknek legalább akkora, ha nem nagyobb mumusai vagyunk, mint nekünk a Videoton az utóbbi években. Mindezek alapján jó esély mutatkozik arra, hogy négy mérkőzés után végre győzelemmel távozzunk a gyepről, de nem elég csak a mezeket pályára küldeni.
Pár hete még nem így nézett ki, de abszolút hatpontos rangadó lesz a holnapi mérkőzés, hiszen a nyolcadik helyen vesztegelő Lokomotív fogadja a tizenegyedik, azaz kieső helyen lévő Diósgyőrt. A tét mindkét csapat számára igen komoly, nekünk tapadni kell az élmezőnyre, a nemrég edzőváltáson áteső borsodiak pedig szeretnének elkerülni a kieső zónából.
Apropó DVTK: ők sincsenek irigylésre méltó helyzetben, hiszen Feczkó Tamás még kis túlzással ismerkedik a csapatával, eddig három mérkőzésen ült a kispadon, amelyeken egy-egy győzelem, döntetlen és vereség a mérlegük. Ezen kívül kérdéses, hogy az új igazolások (Iszlai, Ivanovszki, Rui Pedro) mikor tudnak teljesen beilleszkedni a tar mester által megálmodott játékrendszerbe. Azonban senkinek se legyen afelől kétsége, hogy nem fogják könnyen adni a bőrüket a „diók”, ők a legutóbbi fordulóban úgy szereztek egy pontot a Felcsút ellen (emlékeztetőül, akik simán nyertek Debrecenben…), hogy a ráadásban egyenlített a falusi csapat. Másik oldalról viszont ott a pocsék idegenbeli szereplésük, idén vendégként eddig háromból három vereség, ami a Ferencváros és a Videoton ellen még meg is bocsájtható, ám a sereghajtó Kaposvár ellenében már felettébb kínos.
A cél tehát mindkét fél számára a győzelem, de érthetetlen számomra, hogy a több, mint korrekt rajt után hogyan torpanhattunk meg ennyire. A futballban a labda gömbölyű és bármi megtörténhet szokták volt mondani – ez pedig a Honvéd elleni mákos idegenbeli győzelmünkre abszolút igaz volt, hiszen kis túlzással 3 lövésből 3 gólt szereztünk. Ezt követően viszont Fortuna Istenasszonya elfordult tőlünk, amit tökéletesen példázott a Kaposvár elleni hazai vereségünk, majd az Újpest elleni hajrában elbukott győzelmünk, ami után a védelmünket igencsak felelősségre lehetett vonni, miképpen a Puskás Akadémia és a Fehérvár elleni randevúnk alkalmával sem remekelt a hátsó alakzatunk. Így pedig szerencsére jókor jött a válogatott szünet és nagyon remélem, hogy sikerült rendezni a sorokat a szakmai stábnak, és nem csak üres frázisokat puffogtatnak a játékosaink a mérkőzést megelőző nyilatkozataikban, hanem tényleg komolyan gondolják azt, hogy felkészültek az ellenfelünkre, hiszen még egy olyan gyatra kezdés nem fér bele, mint a Puskás ellen, amikor Gyurcsó gólját gyakorlatilag végigmozizta a védelmünk. Ha már gyatra kezdés: mostanában rendre az öltözőben maradunk, a négy vereségünk közül három alkalommal is sikerült gólt kapnunk az első 10 percben, ami arra utal, hogy rendre az „öltözőben marad” a csapat.
Hogy ezt ezúttal elkerüljük, nem árt majd a lehető legerősebb összeállításban pályára lépnünk és az elejétől fogva maximálisan koncentrálni. A régebb óta hiányzókon kívül (Bódi, Kundrák, Bereczki) papíron mindenki bevethető, és az is örömteli, hogy Babatunde Adeniji is megtalálta a góllövő cipőjét (legutóbbi 4 meccsén 5 találatnál jár), így arra számítok, hogy Garbával karöltve folytatni fogják a gólok termelését szombaton. A védelmünk stabilizálása érdekében pedig őszintén reméljük, hogy végre személyi változás is lesz a hátsó alakzatban, megnéznénk újra együtt a tavaly jól muzsikáló Pávkovics-Kinyik párost, miközben Kusnyír személyében ismét egy klasszikus szélső védő rohamozhatna a jobb oldalunkon.
Erre a sikerre pedig nagyon nagy szükségünk lesz, hiszen egyrészt augusztus 24. után tudnánk újra bajnoki meccset nyerni, és azt se feledjük, hogy ezen a találkozón ünnepli majd a Szívtiprók Ultras Debrecen a 25. születésnapját, így a B szektorban fergeteges hangulatra van kilátás. Ezt pedig jó lenne, ha a csapat is jó játékkal, és egy könnyed, sima győzelemmel hálálná meg. Diósgyőri kollégáink nagyon fogadkoznak, hogy megtörik a rossz szériájukat, és győzni jönnek Debrecenbe, mutassuk meg nekik, hogy ki is a jobb!
Üres szavak helyett tettek kellenek, és csak a győzelem az, ami elfogadható a szombaton 17 órától kezdődő rangadón!
HAJRÁ LOKI!
(borítókép: dvsc.hu)
