A múlt hétvégén végre kezdetét vette a Magyar Bajnokság! Az elmúlt hónapokban nagyon el voltam merülve a hétköznapokban, már-már túlságosan is. Éppen ezért egy nagy megkönnyebbülés volt a tavaszi szezon kezdete a számomra. Most ismét megtehettem azt, amire már rég nem volt lehetőség: leülni a tévé elé és megnézni egy olyan hazai rangadót, mint például a Győr-Videoton meccs. Ennél már csak egy jobb dolog van az életben: kimenni egy Loki meccsre. Jövő hét vasárnapra meg is van a programom…
Hosszú volt a „téli álom”! Már majdnem el is felejtettem milyen az, amikor egy vasárnap délután leülünk megnézni egy mérkőzést. 90 percen keresztül végre félretehetjük a gondjainkat, a munkát, a tanulást és azt csináljuk, amit igazán szeretünk. Igen, számomra ezt jelenti a foci és az NB1. Ez az időszak azonban nem mindig volt „focimentes”. Annak idején ugyanis, országszerte teremtornákat rendeztek, amiknek nagyon jó hangulata volt és sok drukkert csábítottak magukhoz. Általában a debreceni Főnix csarnokban került megrendezésre a döntő mérkőzés. Pár éve ez volt az ellenszere az unalomnak szezonszünetben. 2010-ben rendezték az utolsó ilyen tornát. Sajnos ezekről nincsenek emlékeim, csak hallomásból tudom, pedig szívesen részt vettem volna egy-egy ilyen rendezvényen. De miért nincsenek manapság? Könnyebben el lehetne viselni ezt az időszakot, az biztos.
De mindannyiunk nagy örömére ez már a múlt. Lement az első forduló, gólokkal, meglepetésekkel, sikerekkel, ahogy az lenni szokott. A szombati Puskás Akadémia elleni meccsünkön szerintem mindenkinek volt egy kis „deja vu” érzése tavalyról, ami mindenképpen pozitív élmény volt. Azóta persze sok minden változott, elég, ha csak a játékoskeretet mondom. (Ami a csapatokat illeti, sok új nevet kell majd megtanulnom, valamint egy-egy játékosnak nehéz lesz megszokni az új helyét.) A meccs elég nehezen akart elindulni, de engem nem érdekelt más, csak az, hogy újra látom a kedvenceimet. Még Tiszának is megörültem! Éppen ezért nem is tudom igazából, hogy jó vagy rossz volt a játék, úgyis a győzelem a lényeg. A kihagyott tizenegyesért sem fogom a hajamat tépni, hiszen a fent említett úriember később javította a hibáját, így lett 1-0 ide. Ha mást nem, azt mindenképpen megtanulhattuk, hogy Tischler labdái elől inkább jobb elugrani. Jobbulást Lázár Pali!
Mint ahogy a legtöbb szurkolónak nekem is vannak elvárásaim a csapattól a szezon végét illetően. Persze reálisan nézem a dolgokat és nem mondom azt, hogy meg kell védenünk a címünket, de egy dobogós hely nem lenne rossz és szerintem még elérhető is. Nehéz lesz, de mi, szurkolók pedig azért vagyunk, hogy ebben segítsünk. Legyünk kint minél többen egy-egy meccsen. Az Ultrák remélem visszatérnek sok száz szurkolóval együtt a vasárnapi találkozón és újra felzúghat a „Hajrá Loki!” a Nagyerdei Stadionban.
vadmacska01
(képek forrásai: dvsc.hu és civishir.hu)
