A rovat keretén belül besült igazolásokat elevenítünk fel. Azok a korábbi labdarúgóink kapják ezt a díjat, akiknek a leigazolása célszerűnek tűnt, nagy remények fűződtek hozzájuk, ám nem tudták beteljesíteni küldetésüket, sőt kimondottan leszerepeltek. Sorozatunk negyedik epizódjának alanya pedig Balassa Péter.
Balassa 18. életévében járt, mikor először belekóstolhatott az élvonalbeli pontvadászat légkörébe, 1993-ban. Nyolc alkalommal húzhatta magára a Haladás szerelését debütáló idényében. Az 1996/97-es bajnokság jelentett egyfajta fordulópontot pályafutásában, amikortól kezdve egyre több játéklehetőséget kapott Mihalecz Istvántól, s a gárda 10 év után a legjobb eredményét produkálta azzal, hogy a 10. helyen horgonyzott le. Mihalecz kezei alatt egyenletesen prosperálva, szép lassan alapemberré nőtte ki magát, sőt pontrúgások után kapura is veszélyes tudott lenni. Az 1999/2000-es idényben már csupán két találkozót hagyott ki mindössze, és 5 gól került a neve mellé. A kiesés elkerülésért folytatott masírozásban Halmosi Péter mellett őt lehetett kiemelni, rendkívül kiegyensúlyozott teljesítményével több csapat érdeklődését is felkeltette. Méltányolható ütemérzékről, ellentmondást nem tűrő takarításról tett tanúbizonyságot, ahogyan azt egy edző az utolsó emberétől elvárja. Pedig a hátsó alakzat összességében átjáróház minősítést érdemelt ki, társait rendre ki kellett segítenie.
Debrecenben új szelek fújtak. Az anyagi összeomlástól megmenekülve, de Garamvölgyi Lajost elveszítve, a vezetőség kénytelen volt új tréner után nézni. A befutó Komjáti András lett, aki Gojan nyugdíjba vonulása, valamint Bodnár távozása miatt a védelemben tátongó űrrel szembesült. Miközben ő legalább két megbízható belső védőt szeretett volna kezei alatt tudni, mivel épp a 3-5-2-es szisztéma végleges leselejtezésére esküdött fel. Balassát még Garamvölgyi helyezte a klubvezetés látókörébe, mert nagy fantáziát látott a 25 éves védőben. Többen összekülönböztek a közönségkedvenc mesterrel, de azért bíztak számtalanszor bevált ösztöneiben. Így az általa összeállított kívánságlistát alkotó játékosokat vették célpontba elsődlegesen. Ennek eredményeként költözött át a cívisvárosba Balassa, aki iránt az új szakmai stáb szép reményeket táplált. A védelem tengelyében, Turján Györggyel duót alkotva igyekeztek megszűrni az ellenfelek furmányos akcióit. De nem sokáig. Új közeg, új rendszer, a beilleszkedéshez időre lett volna szükség. Ám a jelentős nyomás alatt dolgozó Komjáti szótárában a türelem szó nem volt fellelhető. A nyitányon az MTK otthonába látogatott az együttes, s a bemutatkozás felemásra sikeredett. A 2-1-es bukta ugyan bőven vállalhatónak minősült akkoriban, de a páros rendkívül sebezhetőnek tűnt végig, így pusztán a rivális pazarlása okozta a minimális különbséget. A „fekete leves” viszont csak ezután következett. Nem szakadt el a csapat a fővárostól, sőt tisztelettudó vendégként a Megyeri útra is ellátogatott, majd annak megfelelően játszott. Megrendítő pofonba szaladtak bele az illedelmes piros fehérek. Főszereplőnket, Herczeg bójaként kerülgette, máskor pedig méteres távolságból szemlélte, hogyan juttatják a játékszert a hálóba a Lilák. Katasztrofális helyezkedés, tötymörgés, a légüres tér konzekvens őrzése, és gyökérnövesztés a pálya talajába. Tömören így lehet összefoglalni, védekezésnek álcázott produkcióját. Mélyen tudása alatt teljesített, de Turján előadása szintén megérne egy misét. Kettejük aznapi ténykedése helyet követel a labdarúgás tankönyvében, a „hogyan ne védekezz” fejezet hasábjain. Eme borzalom megtekinthető az alábbi videón, amelyen Petink 13-es számú mezben mozizik.
A szégyenteljes teljesítmény nem maradhatott szó nélkül, s a feldühödött Komjáti radikális szankciót foganatosított. Balassa homokórája lepergett, a mester őt kiáltotta ki bűnbaknak. Száműzve lett a csapat tájáról, Komjáti többé nem számított szolgálataira. Sosem tudjuk meg, mi lett volna, ha több bizonyítási lehetőséget kap, s alkalma nyílik a jóvátételre. A téli átigazolási időszakban a Videotonhoz menekült, ahol aztán meglepő módon magára talált, s újra kielégítő teljesítményt nyújtott. Hova tovább, háromszor még eredményes is tudott lenni. Később hazatért Szombathelyre, s a 2008/2009-es szezont követően szögre akasztotta a stoplist.
(A kép forrása: pepsifoci.hu)
