Bár hétközben a Magyar Kupában kiestünk ellenük, a hasonló eredményre nem érdemes mérget venni. De miért is?
Tanulság
A keddi MK-nyolcaddöntőben valóban leszerepeltünk Kecskeméten, de erre azért – hogy is mondjam – lehetett számítani. Először is, korántsem a legerősebb összeállításunkban léptünk pályára, igaz ez már egy fokkal komolyabb volt a csak a Ligakupában szerepet kapó kezdőnél. A kapuson, Fodoron és Spitzmülleren kívül a bajnokikon szokásos csapat futhatott a gyepre a kezdő sípszónál. Jóllehet, ez az eredményen nem látszott, mégsem kell elkeserednünk.
A KTE ugyanis érezhetően erre a sorozatra fekteti a nagyobb hangsúlyt, ami érthető – a 12. helyről már nem reális maradandót alkotni a szezon végéig. Ennek megfelelően a lehető legerősebb összeállításban kezdtek ellenünk, s néhány megingástól eltekintve végig agilisen, stabilan futballoztak. Munkájuk gyümölcse egy otthoni 3-1, összesítésben 6-1 (!), ami igazán imponáló egy ilyen „kis” csapatra nézve, büszkék lehetnek rá.
Remélhetőleg itt véget is érnek a tiszteletkörök, ezúttal ugyanis esélyt sem adhatunk a Kecsónak! A Paks ellen elmaradt meccs miatt nekünk ez lesz a szezonnyitó, melynek külön pikantériája, hogy már most lehetőség kínálkozik némi felzárkózásra az éllovas Videoton ellen, aki volt olyan kedves, és pontokat hagyott az Illovszkyban hétvégén. Ezeket az elhullajtott pontocskákat illene felcsipegetnünk, ennél azonban árnyaltabb a kép.
A 2010-2011-es kiírásban ugyanis még nem nyertünk idegenben. 3 döntetlen mellett 4 vereségbe sikerült beleszaladni, amin mindenképp javítani kell. A hírünket az sem fényezi, hogy a hírös városban még egyszer sem (!) sikerült diadalmaskodni. Nehéz feledni, hogy tavasszal megint kiengedtük kezünkből a sorsunkat, s a körülmények kedvező alakulása révén lehettünk ismét bajnokok a kiskunsági 1-0-t követően. A közelmúltban pedig szintén 1-0 a Ligakupában, e hét kedden pedig a már említett 3-1.
Mire számíthatunk?
A hazaiak valószínűleg ismét győzni akarnak ellenünk, és a legjobb kezdő 11-et ereszti majd ránk Sivic. Nem tizedeli őket sem sérülés, sem eltiltás, sem pestisjárvány, így hát nem lesz könnyű menet. Ha azt gondoltuk, hogy Alempijevic és Radanovic hiányozni fog a Ferencvárosban vívott csaták és beszedett sebesülések miatt, hát tévedtünk, egyikük sem törékeny alkat. Ribánszki előtt a nem túl acélos védelem igyekszik majd élete formáját hozni, elvileg szükség is lesz rá. A középpálya már masszívabb, bár láttam már ettől félelmetesebbet is. A csatárokkal kapcsolatban viszont jó lesz észnél lenni.
Kecskemét: Ribánszki – Gyagya, Balogh, Radanovic, Mohl – Bori, Cukic, Savic, Alempijevic – Litsingi, Tököli
Tökölire nagyon oda kell majd figyelni, mostanában él, mint Marci Hevesen. Ezt jól mutatja az FTC-nek, valamint a nekünk lőtt gólja is egy héten belül. Jól tudják ezt nálunk is, nem is bízza Scasny a véletlenre. Minden bizonnyal a jól bevált Simac – Mijadinoszki páros várja majd a régi-új válogatottat a tizenhatos környékén. Eseménydús párharcnak ígérkezik… Fél szemmel azért majd Litsingire is oda kell néha sandítani, ugyanis kedden már ő is kezdett ráérezni a dologra. A vélhetően ma már bemutatkozó Novakovic kapus előtt a védelmi tengely szélső oszlopait Bernáth és Nikolov alkotja majd. Mivel az atomvárosiak elleni elmaradt meccs nem számítható be, Varga és Fodor eltiltás miatt kénytelen kihagyni a találkozót. Itt jön a képbe Ramos, aki ha nem is vérre, de minden bizonnyal ölre menő csatákat fog vívni a megszerezhető labdákért Saviccsal a középpályán. Nem is a megszerzéstől félek én, hanem a továbbítástól. Házi hondurasink ugyanis nem ritmusérzékéről és passzai precizitásáról híres. Az ellenfél baloldala az FTC elleni meccsen elég ingatagnak tűnt, és ennek ellenkezőjéről az MK meccs sem győzött meg. Nagyon remélem, hogy ezt edzői stábunk is észrevette, s arra buzdítja majd Szakályt és Cicót, hogy ostromolják csak bátran azt a részt. (Itt még Dombinak is lehet keresnivalója a 60. perctől.) Bal oldalon szinte biztos, hogy Yannick játszik majd (Bódi beteg), csatár poszton pedig Kabát Peti és a felépült Farkas Balázs várható a kezdőbe. Coulibaly remélhetőleg a mostanság mutatott produkciójával egy jó időre kiírta magát Scasny kedvencei közül, amúgy sem ártana neki egy kicsit visszavenni az arcból.
Debrecen: Novakovics – Bernáth, Simac, Mijadinoszki, Nikolov – Czvitkovics, Ramos, Szakály, Yannick – Kabát, Farkas
