Kicsit furcsa érzésem volt a Loki mai, Mezőkövesd elleni edzőmérkőzése előtt, hiszen a kijutásom Pallagra nem igazán sikeredett zökkenőmentesen, ugyanis technikai problémáim adódtak, így kénytelen voltam saját lábon megtenni körülbelül több, mint négy kilométeres távot, és miután korábban már volt egy ugyanilyen élményem még körülbelül két évvel ezelőtt, amikor ugyancsak a matyóföldiek voltak az ellenfelek (akkor 3-2 arányban vereséget szenvedtünk), így egy kicsit nyugtalan voltam a kimenetelt illetően. Ettől függetlenül mindig azt mondják, hogy egy edzőmeccs végeredményével nem érdemes foglalkozni, de azért szerintem a presztízsünk miatt azért nem ártott volna nyerni az OTP Bank Liga jelenlegi sereghajtója ellen.
Na jó, most nem akarok spoilerkedni, de azért azt le kell szögeznem, hogy bajnoki szünet ide vagy oda, Herczeg András 3 ember kivételével igyekezett a lehetőségekhez képest egyik legerősebb garnitúráját kivezényelni a zöld gyepre, hiszen a kezdőnk az alábbi volt: Novota – Bényei, Kinyik, Mészáros, Ferenczi – Bereczki, Filip, Tőzsér, Bódi – Takács T., Tisza. Ebből az összeállításból azonban kitűnik, hogy mennyire megfogyatkoztunk a főként támadó szellemű játékosok terén, hiszen Könyves Norbert, Danilo Szekulics, Varga Kevin, Csősz Richárd, Szilvási Péter, Sós Bence, Justin Mengolo, Haris Tabakovic és Kusnyír Erik sem tudott Herczeg Andás rendelkezésére állni. Ellenfelünknél ezzel szemben szinte mindenki hadra fogható volt, így Kuttor Attila bátran kísérletezgethetett a következő Vasas elleni bajnoki forduló előtt, hogy megtalálja a győztes taktikát.
Hála a jó időnek szép számú nézőközönség volt kíváncsi a látottakra és Nagy Norbert sporttárs sípjele után kezdeti tapogatózás után az 5. percben máris elégedetten tapsolhattak a hazai szurkolók, hiszen a születésnapos Tisza agresszív labdaszerzése nyomán beadta a labdát Takácsnak, aki kis szerencsével megkaparintotta azt és a Dombó mellett a hálóba helyezett. Aztán szinte a semmiből, a 11. percben erősen véleményes szituáció után egyenlített a Mezőkövesd Koszta révén, aki úgy kapott labdát Iszlaitól, hogy az nemes egyszerűséggel felrúgta Takácsot, de a bíró, lelke rajta, nem vette észre, holott támadónk még percekig a földön feküdt. Ezt követően a 17. percben szintén a semmiből büntetőhöz jutott a DVSC, miután a vendégek egyik játékosa kézzel ért a labdába a 16-oson belül. Azonban a véghajtásért felelős Tisza Tibor eltévesztette az irányzékot és az ellenfél kapusa helyett a hazai szurkolókat szomorította azzal, hogy bal kapufát forgácsolta szét.
Ez pedig mint utóbb kiderült, fordulópontja volt a meccsnek, hiszen alig négy perc elteltével egy ellentámadás után az ex-debreceni Lázár villant meg remek beadásával, ami után Novák fejelt védhetetlenül Novota Jani kapujába. Ekkor még senki sem sejtette, hogy ennyi gól esik majd a találkozón, hiszen második félidőben, dacára a lokista frissítéseknek (Szabó János, Tonhaizer Ferenc, Nagy Kevin, Újvárosi Ádám, Barna Szabolcs, Szatmári Csaba, Bíró Péter, Nagy Kevin) csak utóbbitól futotta egy lesgólra, így maradt az 1-2-es végeredmény. Az az igazság, hogy a mai napon az első félidőben félgőzzel játszott az első csapatunk és hiába a második félidőben látott lendületes kezdés, idővel főleg sok labdakezelési hibának, rontott passznak vagy csak szimplán a fiatalabb játékosaink „lámpalázának” köszönhetően alábbhagyott a lendületünk, így azt kell mondjam, megérdemelten győzött a kövesdi alakulat, így sajnos beigazolódott a deja-vú érzésem.
Játékosainkat ezúttal nem értékelném egyenként, de azt meg kell jegyeznem, hogy feltűnően pontatlanul játszott Ferenczi, és Mészárosnak is akadt egy-két hajmeresztő megoldása a védő harmadban. A gólokon kívül komoly védeni valója nem volt Novotának. A második félidei csapatból kiemelném Szatmári, Jovanovic és Nagy Kevin játékát.
Persze semmi baj sem történt ezzel a vereséggel azon túl, hogy bosszantó így kikapni, de a mérkőzés elérte a elsődleges célját, hiszen mindenki kapott játéklehetőséget és remélhetőleg senki sem sérült le. Ugyanakkor nagyon bízom benne, hogy Videoton ellen már egy 110 %-ot nyújtó társaságot látunk a pályán a jövőhéten, és visszatérnek az eddigi hiányzó fontos láncszemeink a kezdőcsapatba, akkor komolyan megtudjuk nehezíteni a székesfehérváriak dolgát.
(képek forrása: dvsc.hu)
