Vasárnap este az idei évben utoljára játszunk a Nagyerdőn annak ellenére, hogy egészen december közepéig tart még az NB I őszi etapja. Az ok pedig a sorsolásunkban keresendő, hiszen a bajnokság indulásakor egymás után játszottunk hazai környezetben, így most lesz meg ennek a böjtje.
A válogatott szünetet követően ugyanis még négy mérkőzés vár majd ránk, de mindegyiket idegenben (ZTE, Kisvárda, MTK, Kecskemét) játsszuk majd. A szóban forgó idegenbeli csörték előtt azonban még a Paks együttesével nézünk farkasszemet vasárnap. Talán mondanom sem kell, hogy mennyire létfontosságú lenne három ponttal búcsúzni a hazai közönségtől és ez által a közelmúlt keserű eredményeit valamilyen módon feledtetni.
Ez azonban kimondva tűnik csak egyszerűnek, mert az atomvárosiak ebben a kiírásban is hozzák a Bognár György által megálmodott eredményes focijukat. Ezért aztán nem meglepő, hogy a tabellán jóval előttünk állnak, mivel 25 megszerzett ponttal holtversenyben vezetik a bajnokságot a Ferencvárossal. A fővárosiak mondjuk egy meccsel kevesebbet játszottak, ami azonban nem kisebbíti a paksiak érdemét. Különösen úgy, hogy böngészgetve az eddig eredménysorukat, csak a kilencedik kerületben kapituláltak, így különösen nehéz meccsre van kilátás vasárnap este. A közelmúltban születésnapos trénert pedig vélhetően szeretnék a tanítványai megörvendeztetni egy újabb sikerrel a Hajdúságban is.
Eddigi erősségükkel, miszerint ők adják az NB I aktuális mesterlövészét, úgy fest szakítottak, hiszen a házi gólkirályuk a védekező középpályás Windecker József hat góllal, míg támadójuk, az egykoron nálunk is megforduló Könyves Norbert három gólt jegyez jelen pillanatban, Ezért aztán a csapatmunkában hisznek a tolnaiak, na meg az eddig 5 gólpasszal rendelkező Silye Erik megoldásaiban. A Paks egyébként egy másik „Bognár-stílusjeggyel” is szakított, hiszen idén már nem az a filozófiájuk, hogy eggyel többet lőjenek, mint amennyit kapnak. Az idei szezonban ugyanis ők kapták a legkevesebb találatot a teljes mezőnyben, és ha még azt is hozzátesszük, hogy a 13 kapott gólnak majdnem a felét (hatot) a Fradi rámolt be nekik, akkor a 12 meccsen beszedett 7 gól igencsak bravúros mutató ebben a gyilkos NB I-ben.
Némi hasonlóság a Pakssal, hogy nálunk is egy középpályás, nevezetesen Stefan Loncar vezeti a házi góllövőlistát holtversenyben Bárány Donáttal, négy–négy góllal, amit remélhetően mindkettőjük hamarosan tovább fog növelni. Ez azonban jól mutatja, hogy a támadójátékunk nem olyan gördülékeny, mint tavasszal volt. Ennek vannak okai, amiket jószerivel ismerünk is, de ezen kívül a sérülések sem kerültek el bennünket. Rövid időn belül ugyanis Dominguest és Kyziridist is elveszítettük (előbbi viszont úgy tűnik, hogy a korábbi hírekkel ellentétben nem dőlt ki erre az évre, a héten ugyanis már a csapattal edzett), így a széleken másokkal lesz kénytelen támadásokat segíteni Srdjan Blagojevic. Ami jó hír viszont, hogy visszatérhet Dreskovic, akinek a jelenléte a hátsó alakzatban úgy kell nekünk, mint egy falat kenyér, mert igencsak sebezhetők voltunk hátul az ő távollétében.
Meglátszott, hogy legutóbb Mezőkövesden még nem volt a kezdőben, hiszen ott az elején bekapott két gyors gól végzetesnek bizonyult és Bárány szépségdíjas fejesgólja csak amolyan szépségtapasz volt Matyóföldön. Ami a kezdőcsapatunkat illeti, mindenképp várható változtatás. Személy szerint azt érzem, hogy a stabilitás érdekében Dreskovic visszakerül a csapatba, Lagator pedig egy sorral előrébb kap majd szerepet, hogy megszilárdítsa a középpályás védekezést (ez Kövesden nagyon nem működött), illetve hogy ellássa az összekötő kapocs szerepét a védelem és a támadósor között. A kimaradó ezáltal a rongyosra játszatott Loncar, vagy Ojediran lehet, de mivel előbbi mesterünknél kihagyhatatlannak számít, ezért a fiatal nigériai padozására számítunk.
Egy biztos, a paksiakkal szemben komoly elszámolnivalónk van, hiszen az első idei mérkőzésen sima vereséget szenvedtünk a Fehérvári úton, így aztán igazán jót tenne a lokista lelkeknek egy siker. A magam részéről ezúttal lemondanék az extra izgalmakról is. Nem érzem azt, hogy most egy hasonlóan izgalmas meccset játszunk, mint legutóbb a Nagyerdeiben, amikor a ráadásban két perc alatt két gólt lőttünk és végül hátrányból a magunk javára fordítottuk az összecsapást. Ez viszont nem kívánságműsor, mivel a DVSC – Paks találkozókon eddig mindig volt valami (hosszabbításos katarzis legutóbb, kiesésről döntő kapufa), ami miatt igencsak emlékezetes meccsek születtek mostanában. Éppen ezért ha lehetne egy kérésem, akkor csak azt kívánom, hogy a három pont legyen meg hétvégén. Ha ez meglenne, akkor megint lehetne rendezni a sorainkat a válogatott szünet alatt és talán meglehetne célozni a felsőházat.
A 18:30-tól kezdődő mérkőzést ugyan közvetíti az M4 Sport, de mindenkit arra bíztatok, hogy ebben az évben utoljára jöjjön ki a stadionba és buzdítsa a fiúkat!
HAJRÁ LOKI!
