Múlt héten ilyenkor szerintem aligha hittük volna, hogy a szerdai kupameccs gyakorlatilag a szezonunkat lesz hivatott megmenteni. Ugyanis olyan parádésan kezdte a tavaszt a csapat, hogy már komolyan kezdtük elhinni, hogy ebben a pár hónapban csodákra leszünk képesek, és egy bajnoki ezüst mellé még egy kupasikert is elkönyvelhetünk. Adott volt egy öt győzelemmel és egy döntetlennel rajtoló Loki, és egy szenvedő Fradi. Aztán milyet fordult a világ egy hét alatt… A DVSC-nek öt nap alatt, két meccsen sikerült lerombolnia azt, amit előtte egy hónap és hat meccs alatt felépített: ugyanazt a szenvedést láttuk a Vasas és a Kispest ellen, ami ősszel jellemezte a csapatot. Ennek eredménye nulla rúgott és három kapott gól volt a két gyengécske fővárosi együttes ellen, ezzel pedig egy pontot tehettünk zsebre, a második helyről pedig gyorsan le is csúsztunk a negyedikre. Eközben a Fradi úgy tűnik visszatalált a helyes útra, és a hétvégén már matematikailag is bajnok lehet. Az erőviszonyok tehát gyorsan fordultak, és sajnos nem a mi javunkra.
Az elmúlt hetekben tényleg kezdtük azt hinni, hogy minden rendben van a klubnál, hiszen a régóta gyengélkedő játékosaink magukra találtak (Mészáros, Szakály), az új igazolásaink is kivették a részüket a jó eredményekből (Holman, Takács), és egyes játékosok, akiktől nem vártuk volna, szintén egészen jó formában játszottak (Horváth Zsolt). A klub kommunikációja és szurkolókhoz való hozzáállása is javult valamelyest, hiszen most már minden bajnoki meccs előtt lehet góltotózni, ahol értékes ajándékokat lehet nyerni, ha eltaláljuk a mérkőzés végeredményét. Na, mindezeket sikerült lerombolni az előző héten. A szakmai résszel ezúttal nem is foglalkoznék, Enderson és Lucas már úgyis összefoglalták a Vasas és a Honvéd elleni borzalmat, és leírták azt, amit mindenki látott: a védelmünk katasztrófa, azok a játékosok pedig, akik eddig brillíroztak, ugyanazt a posványt nyújtották, mint ami miatt az ősszel bukdácsoltunk. Korhut mintha elfelejtett volna focizni (ennek ellenére meghívót kapott Bernd Storcktól a válogatottba, nem is értjük), Lázár mintha másik univerzumban járna, és Brkoviccsal sincs minden rendben tavasszal. Varga hetek óta vergődik, Horváth Zsolt pedig a szürke ötven árnyalatában tündököl meccsről meccsre. Bódi Ádám is csak 1-2 meccsre csillantotta meg régi önmagát, és Takács Tamás is gyorsan lerombolta nimbuszát a Vasas elleni kiállításával. Még Szakály az, aki valamelyest tudja tartani a megfelelőnek mondható formáját, mondjuk neki már ideje volt két év semmittevés után villantania valamit. Mellette még Jovanovics az, aki legalább egy erős átlagost hoz minden meccsen, és kifújt. Kulcsárról és Sidibéről szerintem nem is érdemes szót ejteni. Tehát gyakorlatilag megint ott tartunk, hogy van 2-3 elfogadható formában játszó játékosunk, ami mit sem ér, mert a maradék nyolc mélyen tudása alatt játszik.
Ami a felvetés másik részét illeti, nos erről ismét szeretett klubvezetésünk gondoskodott. A szülinap elfelejtéséről már említett szót Lucas az összefoglalójában, ezzel ismét nem foglalkoznék külön, de remélem ég a pofája az illetékeseknek, mert ez még a Honvéd elleni zakónál is cikibb dolog volt. Nos a másik érdekes ügy, az Novakovics ügye. A hálóőrről tudjuk, hogy perrel fenyegetőzött, mert nem kapta meg több, mint egyéves bérét, a klub viszont azzal védekezett, hogy a szerződésben foglaltak szerint csak a táppénznek megfelelő összegre lenne jogosult, azt pedig meg is kapta. Nem tudjuk kinek van igaza, nem is ez most az érdekes, hanem az, hogy Novakovics eltűnt a hivatalos honlapon a keret tagjai közül. Ez pedig nálunk általában azt jelenti, hogy a játékos már nem tagja a DVSC keretének, hova tovább, lehet már szerződés sem köti őt a klubhoz. Csak erről szokás szerinte elfelejtették tájékoztatni a szurkolókat, bocsánat, lehet nem is állt szándékukban. Annak idején Stevo Nikolics is épp így távozott a DVSC-től, egy kétsoros hírt sem olvashattunk arról, hogy már nem a DVSC labdarúgója, egyszerűen csak levették őt a honlapról a játékosok közül.
Miután kibeszéltem magamból, ami a lelkemet nyomta, térjünk rá a szerdai összecsapás tényleges beharangozójára. Az előjelekről már meséltem, most jöjjenek a száraz tények. Nálunk papíron mindenki bevethető, bár újabb kérdést vet fel, hogy hová tűnt Ognjen Djelmic, aki az elmúlt hetekben rendre kimaradt a bajnoki keretből, és nem olvashattunk arról, hogy sérült lenne. Pedig a Szpari elleni visszavágón egész biztatóan játszott, és gólt is szerzett. Múlt hét kedden egy erősen felforgatott kezdőt küldött pályára Kondás Elemér, ebből én arra következtettem, hogy a hétvégi Honvéd elleni meccsre és a szerdai kupameccsre tartalékol (bár a szombati meccs alapján meg azt hihettük, hogy ott is tartalékoltunk szerdára). Tehát fáradtságról nem beszélhetünk, ráadásul az ellenfél is szerda-szombat ritmusban nyomja hetek óta, mint mi, és bár valamelyest ők is rotáltak, nehezebb a dolguk, mert akadnak sérültjeik dögivel. Sajnálni persze nem kell a Fradit, mert így is övék a legerősebb keret az egész NB I-ben, így könnyedén megoldják 3-4 alapember pótlását is. Mindenesetre a védelmük mostanság elég foghíjas, és már odáig fajultak a dolgok, hogy az ügyeletes hentes Csukicsot is reaktiválni kellett, hogy ki tudjanak állni négy védővel. Nalepa és Hajnal sérülés, Trinks eltiltás miatt nem áll majd Doll rendelkezésére. Rajtuk kívül Böde sincs még száz százalékos állapotban, így az sem lenne meglepő, ha a nagy sorozat miatt ezúttal most ő is pihenőt kapna, és maximum akkor állna be, ha szükség lenne rá. De szerintem nem fognak kockáztatni, lévén, hogy a bajnokságot gyakorlatilag már megnyerték, hova tovább éppen mi faraghatunk belőlük matematikailag is bajnokot, ha vasárnap legyőzzük az MTK-t.
Véleményem szerint a lehető legerősebb kezdővel fogunk felállni, legalábbis ha tényleg ennyire fontosnak tartják klubon belül a kupadöntő kiharcolását. Ez jelen esetünkben egy Radosevic – Lázár, Brkovics, Mészáros, Korhut – Bódi, Jovanovics, Szakály, Horváth – Holman – Takács kezdőt jelenthetne. Ettől függetlenül nem elképzelhetetlen, hogy a mostanság gyengén játszó Lázár helyett Jovanovics kap majd helyet a védelemben, ami valamelyest stabilabb lehetne így, ez viszont azt eredményezné, hogy a középpályás védekezésünk gyengül, ugyanis Varga messze van régi önmagától. Lehet, hogy nem lenne ördögtől való ötlet Vargát és Jovát egyszerre a középpályán szerepeltetni, ezáltal stabilabbá tenni a mostanság elég ingatag védelmünket, ebben az esetben Lázár maradna a jobbhátvéd posztján, Szakály pedig menne a szélre Horváth helyére. A Fradinál szintén kérdés, az összeállítás. A hétvégén megsérült Hajnal Tamás, és Gera Zoltán sem volt a keretben, őt ezúttal pihentette Doll. Mivel Trinks eltiltott, ezért a középpályán vélhetően Nagy Ádám előtt a Gera-Lamah páros szerepel majd, Pintér pedig elfoglalhatja a helyét a védelem tengelyében Leandro mellett. Lamah helyét így ismét az a Radó veheti át, aki az előző két meccsen két gólt rúgott, ellenünk pedig további kettőt a szezon során, egyik sem volt kis találat sajnos. Épp amiatt, hogy Radó vélhetően a szélen kezd majd, aligha fog Böde Dániel pihenni, aki így elöl kezdhet a center szerepében.
Remélem élénken él még a szakmai stáb fejében a nyári, hazai zakó emléke, pontosabban az, hogy hogyan is vert meg minket a Fradi. Ki ne emlékezne, hogy azon a meccsen képesek voltunk kiállni a Máté-Mészáros duóval, a Fradi pedig ezt kihasználva szépen leindítgatta a védelmünket, amit Böde, Sesták, Lamah és Radó is köszönt szépen azon a meccsen. A legfontosabb feladat tehát az lesz, hogy ne késztessenek minket versenyfutásra, pláne egy-az-egyben, mert minden játékosuk gyorsabb a miénknél. Ezért is lehet majd adott esetben jó taktikai húzás, ha Varga és Jova egyszerre kezdenek a középpályán, ezáltal a két belső védőnk őrizheti Bödét, a szélső védők pedig a szélső középpályások segítségével a két felfutó Fradi-szélsőt. Kulcsmomentum lesz Gerát kikapcsolni, erre a feladatra Jovanovicsot bíznám meg, aki amúgy is rengeteget fut, így ő tölthetné be a kullancs szerepét, aki Gera nyakában liheg. Ugyanilyen fontos az egy sorral hátrébb játszó Leandro semlegesítése, akinek forintos labdáiról már ősszel is megbizonyosodhattunk, őt elsősorban a centerünknek és Holmannak kellene majd zavarnia.
Egyébként rég volt már okunk örülni, egy Fradi elleni meccset követően, pedig a kétezres években egyértelműen a zöld-fehérek mumusának számítottunk. 2001 és 2013 között például nem tudott meccset nyerni az FTC Debrecenben, döntetlennel is csak egyszer távozhattak a Nagyerdőről. Idegenben azért ennyire jól nem ment, de pontokat gyakran csipegettünk tőlük, és két alkalommal nyerni is tudtunk, egyszer éppen a veretlen szezonunk alkalmával. Azóta sajnos megfordult ez a tendencia, és az utóbbi 2-3 évben már a Fradi a mi mumusunk, de olyannyira, hogy sem idegenben, sem otthon nem tudjuk legyőzni őket. Utoljára 2013 augusztusában győztük le őket bármilyen mérkőzésen, az a hetedik bajnoki címünk évében aratott 4-1-es hazai siker volt. Azóta játszottak a felek öt bajnoki összecsapást, egy ligakupa találkozót, és három felkészülési mérkőzést. A mérlegünk pedig siralmas, NULLA győzelem, négy döntetlen és öt vereség, az öt vereség ráadásul zsinórban az öt utolsó összecsapáson volt, igaz ebből kettő edzőmeccs volt. Jó lenne, ha holnap ismét felcsendülhetne a fenti videón hallható klasszikus nóta…
Nyugodtan kijelenthető tehát, hogy ez lesz a szezon legfontosabb meccse. Ha a Ferencvárost valami csoda folytán ki tudnánk ejteni, akkor a döntőben csak könnyebb ellenfél várhatna ránk, sem az Újpest, sem a Békéscsaba nem jelenthetne félnivalót a számunkra. Talán jobb is, hogy most kerültünk össze a zöld-fehérekkel, és lehetőségünk van egyet itthon is játszani az idegenbeli meccs mellett, hiszen ha a döntőben találkoztunk volna, akkor csak ők lettek volna hazai pályán azon az egy meccsen. Az meg nem feltétlenül lett volna jó. Számomra lényegtelen, hogy a bajnokságban hányadik pozícióban végzünk, ha meg tudjuk nyerni a Magyar Kupát. Ennek fényében remélem, hogy a játékosok is felszívják magukat holnapra, és azt az arcukat mutatják majd, amit egy héttel ezelőttig láttunk a tavasszal.
Szerdán 18 órától tehát DVSC – FTC kupaelődöntő a Nagyerdei Stadionban, menjünk ki minél többen a meccsre! Aki pedig nem cselekedhet így, az hallgassa ezúttal is jelentkező élő rádiós tudósításunkat a mérkőzésről. Hajrá Loki!
(kép forrása: Ultras Debrecen Facebook)
(borítókép forrása: haon.hu)
