Az újabb kecskeméti fellépés arra tökéletes volt, hogy leszámoljon egy illúzióval. Hiába a kölcsönös udvarlás edző és játékosok között, gyalázatos produkció után hamar kényelmetlenné vált a debreceni kispad Scasny számára. Megteszünk mindent azért, hogy szeressenek minket Kecskeméten, előbb könnyed továbbjutást ajándékoztunk nekik a Magyar Kupában, most pedig a három bajnoki pont megszerzéséhez nyújtottunk mankót. A Kecskemét elhárítása a legnagyobb jóindulattal sem nevezhető sebezhetetlennek, ennek ellenére a gyors egymás utáni három vendégjáték mérlege egyetlen árva szerzett gól. Kecskeméti süllyesztő.
Aki rendszeresen olvas minket, az tisztában van vele, hogy mi a részünkről már korábban lemondtunk a bajnoki cím megvédéséről. Ezután a találkozó után a hurráoptimisták számára is világossá vált, hogy ez a garnitúra nem lesz bajnok, mert nem is érdemli meg. Hiába alakultak az eredmények jórészt kedvezően a mi szemszögünkből múlt héten, nem tudtunk élni a lehetőséggel. A Kecskemét a már megszokott módon rendkívül támadó felfogású hadrendben lépett pályára. A taktikai hadrend gyakorlatilag egy 4-1-2-1-2-es és 4-3-3-as formáció közti átmenetet öltött. Alempijevics leginkább a védelem jobb oldalán tűnt fel, de ebben a szerepkörben is megállta a helyét. Az Alempijevics-Radanovics-Balogh-Mohl négyes előtt mélyen hátravonva Ebala játszott fedezetet. Előtte a Csukics-Foxi páros képezte a gyémánt alakzat két szélső pontját. Elől pedig a Litsingi-Tököli-Vujovics háromszög igyekezett megbontani a hátsó alakzatot. Litsingi kötetlenül mozoghatott, nagyon sokszor indult a bal szélről, de általában a csatárduó mögött helyezkedve kérte, majd osztotta tovább a bőrgolyót. Scasny 4-4-2-t választott, amelyet előre lehetett borítékolni. Az előzetesben megadott összeállításhoz képest a sérült Yannick helyére Illés került. Farkas helyett pedig Salaminak szavazott bizalmat a szakmai stáb. A papíron nagyobb játéktudásunk miatt ezt a lazán tagolt középpályát nekünk ízekre kellett volna szedni, főleg mivel nagy meglepetést már nem okozhattak nekünk. Ehhez képest a középpályán vívott ádáz harcból egyértelműen a Kecskemét került ki győztesen. Az első félidőben a cseh mester által vízionált lapos, rövid passzos, kombinatív játékból vajmi kevés mutatkozott meg. Ugyan a játékrész első felében jobban játszottunk valamivel riválisunknál, elsősorban előreívelések után veszélyeztettünk. Amikor már kezdtük volna azt hinni, hogy kontrolláljuk a meccset, jött a hidegzuhany, védelmi megingások egész garmadáját követően három gólt is berámoltak Tököliék, gyorsan lefutottá téve a három pont sorsát. Úgy nem lehet meccset nyerni, hogy a védelem kapitulál, s 10-15 percig egyáltalán nincs a pályán. Úgy sem lehet meccset nyerni, hogy a szélső védőink első felfutására egészen a második félidőig kell várni. A kecskeméti védvonal megbontásához mindez elengedhetetlen lett volna. Úgy meg pláne nem lehet meccset nyerni, hogy a gyepszőnyegre nem egy CSAPAT, hanem három csapatrész fut ki.
Mindezek tetejébe Tököli óriási játékkedvvel ténykedett, s tarthatatlannak bizonyult. Tudtuk, hogy a Tököli-Vujovics-Litsingi-Foxi négyes magyar szinten életveszélyes kooperációt alkot, de nehéz lenyelni, hogy különösebb erőfeszítés nélkül átjáróházzá silányították a védelmünket. Mindössze 8 perc erejéig játszottunk úgy, ahogyan kellett volna egy olyan gárdának, amely 8 pontos differenciát óhajt eltüntetni. A kritikus párharcokat fölényesen Szivics-tanítványai nyerték. Külön kiemelném ebből a szempontból Ebalat, aki egyre komfortosabban érzi magát a hírösvárosban. Tizenegyest meg nem lehet kihagyni ugyebár, ez alapigazság. Játékosaink dekoncentráltak voltak, s mélyen tudásuk alatt teljesítettek mindannyian. Scasny mentalitása, illetve szókimondó stílusa számomra szimpatikus, most is elképesztően megviselték a látottak, de keze munkájának nyoma egyelőre nem látszik a csapaton, mindössze halvány körvonalakat vélek felfedezni. Szerintem a szünetben változtatni kellett volna a védelem tengelyében, mert Mijadinoszkinak minden életkedve elment a két kapitális hibája után. Egyre erősebb a meggyőződésem, hogy Szivics a jelenlegi mezőny legjobb trénere Csank János mellett. A „Hol a bajnok?” rigmus abszolút jogos a kecskeméti drukkerek részéről. Sokan szeretnék tudni…
Percek, események
11. perc: Nikolov szerelte becsúszva utolsó emberként Vujovicsot.
16. perc: Kabát lépett ki a bal oldalon Salami passzával, egy ideig úgy tűnt, egyedül törhet kapura, de végül 13 méterről ellőtte, csúnyán kapu mellé.
30. perc: Alempijevics lökte fel a kilépni szándékozó Kabátot, amiért sárgát kapott, a Debrecen pedig a tizenhatos előteréből végezhetett el szabadrúgást, de a sértett a sorfalba lőtte.
34. perc: Az első valamire való kecskeméti összjáték máris meghozta eredményét, egy kényszerítő után a kilépni kívánó Vujovicsot, a rossz ütemben érkező Nikolov felvágta. Aki a bent ragadó Mijadinoszki miatt nem volt lesen. A jogosan megítélt büntetőt magabiztosan értékesítette Balogh Béla.
36. perc: Mijadinoszki kezezett a tizenhatoson belül, ebből kifolyólag a játékvezető újfent a tizenegyes pontra mutatott. A labda mögé ezúttal Vujovics állt oda Szivics utasítására, s kettőre növelte a fórt.
37. perc: Meszlényi Tibort, csapatunk másodedzőjét elküldte a kispadtól Vad II játékvezető.
38. perc: Tököli nagy helyzetben, a tizenhatoson belülről centiméterekkel lőtt a bal kapufa mellé.
39. perc: Egy jobb oldali KTE-szöglet után három debreceni is beleért a labdába, végül Salamiról pattant a kapuba.
51. perc: Miután Ebala elhúzta Salami lábát ezúttal mi jutottunk büntetőhöz, amit Kabát enyhén balra lőtt, de a jó irányba vetődő Ribánszki hárítani tudott, majd a kipattanót eltakarították a kecskeméti bekkek.
54. perc: Megint Kabát és Ribánszki párharca: a Loki támadója egyedül vezethette kapura a labdát, de a kimozduló kecskeméti kapusban elakadt a lövése.
72. perc: Czvitkovics ugratta ki Coulibalyt, aki azonban már nem tudta ellőni Ribánszki mellett, a KTE kapusa jól zárta a szöget.
81. perc: Czvitkovics lépett ki a bal oldalon, kihasználva az elhibázott lesreállítási kísérletet, de Ebala az utolsó pillanatbabn beérte, és mentett előle.
Pontosztás
Novakovics 5: Debütálása alkalmából nyoma sem volt annak a magabiztosságnak, amit a felkészülési meccseken láthattunk tőle. A gólokról nem tehetett, sőt egy bravúrt is bemutatott, de ugyanakkor többször bizonytalankodott. Egyszer pedig kimondottan csúnyán aláfutott a labdának.
Bernáth 5: Talán ő érezte át leginkább az első félidei történések arcpirító mivoltát, így a második játékrészben óriási erőbedobással küzdött, s a támadásokat is próbálta segíteni. Az első félidőben azonban ő sem állt a helyzet magaslatán.
Simac 5: Ezt az arcát eddig nem ismertük, pocsék helyezkedést láttunk ezúttal tőle is. Számtalanszor ütemet tévesztett, s könnyedén be lehetett játszani mögé a labdát. A második felvonásban valamelyest feljavult, de ő ennél sokkal jobban tud játszani.
Mijadinoszki 3: Ilyen gyengén még sosem játszott Loki-mezben. Két szarvashibájával döntően befolyásolta a találkozó végkimenetelét. Utána teljesen elbizonytalanodott már, s fejpárbajokat is csupán elvétve nyert.
Nikolov 4: Kezdem érteni miért csak epizódszerep jutott neki Pakson. Nagyon kevés jó megmozdlása akadt, ráadásul mivel pusztán biztonsági játékra törekedett azon az oldalon teljesen impotensek voltunk. Nem akarok egy meccs után pálcát törni felette, de ha így folytatja, akkor záros határidőn belül perememberré válik nálunk is. Olyan benyomást nyújtott, mint aki felett eljárt az idő.
Szakály 4: Jól elbújt a mezőnyben, alig lehetett észrevenni, sajnos megint a legrosszabb arcát mutatta. Cseréje teljes mértékben indokolt volt.
Czvitkovics 5: Nem tudott igazán fazont szabni az együttes játékának most, idegenben sajnos ő is mérföldkövekkel haloványabb, s amíg ez nem változik nem fog megtörni a rossz sorozat. Helyzetét röhögve kihasználta volna más meccsen.
Ramos 4: Megköszönheti a játékvezetőnek, hogy nem jutott a kiállítás sorsára. Jól indult számára a meccs, ám aztán fokozatosan esett vissza, s egyre többet szabálytalankodott. Azt meg eddig is tudtuk, hogy az előrejátékban buta. Ebala jóval hatékonyabban szűrt nála.
Illés 4: Lassan, de biztosan teljesen beleszürkült a mezőnybe. Pocsék lövéseken kívül mással most nem tudta felhívni magára a figyelmet. Bal oldalunk konkrétan nem volt ennek köszönhetően.
Kabát 5: Pedig akár a mezőny legjobbja is lehetett volna. Az első félidőben talán ő volt az egyetlen dícsérhető játékos a csapatból. A második játékrészben, 5 perc alatt egy karikacsapásra visszahozhatott vona minket a meccsbe, de csúnyán elpuskázta. Ez nem fér bele.
Salami 5: A mezőnyben megmutatkozott, hogy nem egy képzetlen futballista, de veszélyt szinte egyáltalán nem jelentett a kapura. Viszont kiharcolt legalább egy tizenegyest.
Dombi 5: Ő sem tudott új színt hozni a játékunkba, de Szakálynál még ezzel együtt is hasznosabb tudott lenni. Ő tehet erről az eredményről legkevésbé.
Coulibaly 4: Beszállása után nagyon akart bizonyítani, de tőle nem lehetett várni a megváltást, egyetlen adódó ziccerét elhibázta.
Farkas 4: Egy nagyon durva szabálytalansággal jelezte, hogy ott van a pályán, ezenkívül másra nem emlékszem. Nem tudott érdemben hozzátenni a játékhoz.
(A kép forrása: dvsc.hu)
