Bódi Ádám újabb parádés szabadrúgásával elhoztuk a három pontot Kecskemétről, ugyanakkor három meccsre elveszítettük Coulibaly-t. Az ilyen találkozók megnyerése jellemzi a favoritokat. Egy alapvetően döntetlen szagú meccsen, emberhátrányban kivívni a győzelmet felbecsülhetetlen értékkel bír. Ennél jobban aligha hangolhattunk volna a Videoton elleni csúcsrangadóra. Értekezünk a bemutatkozó légiósról, Coulibaly pótlásáról, valamint egy fontos szolgálati közlemény is következik.
Kondás Elemér szerkezetváltással reagált a Kecskemét hadrendjére, hiszen mindenképp szerette volna elkerülni, hogy a centrumban fölénybe kerüljön a rivális. Ezért a már tavaly is alkalmazott 4-1-4-1-es felállást választotta. Agresszív, már az ellenfél térfelén megkezdett letámadással indítottunk, ami szemmel láthatóan nem ízlett a riválisnak. Nem tudtak a kapunk elé szegezni minket, Tököli elvétve találkozott a labdával az első játékrészben. S mi tagadás a két kényszerű csere sem jött rosszul. Mohl Dávid kiválásával a legmobilabb hátvédjét vesztette el Tomiszlav Szivics, így a helyére érkező Bertus Lajosnak rendkívül szokatlan szerepkörben kellett állnia a sarat. Ennek ellenére a félidő első felében inkább a vetélytárs előtt adódtak -gólhelyzetnek azért nem nevezhető – ígéretes lehetőségek. Nálunk viszont az összjátékba temérdek hiba csúszott, csupán pontrúgásokig jutottunk. Az első felvonásban többször leült egyébként a meccs, két tízperces periódus tulajdonképpen eseménytelenül telt el. Aztán a hajrában már teljes mértékben a mi akaratunk érvényesült. Tetszetősen játszottunk az utolsó negyedórában, s bizony megszerezhettük volna a vezetést. Rezes kapufájánál kizárólag az égiek segítették ki az elmélázó védőket. Coulibaly azonban gondoskodott róla, hogy ne ez legyen a fő téma az öltözőben.
A szünetben rendeztük a sorokat, s dicséretes módon nem mondtunk le a kezdeményezésről sem. Yannick váltotta Bouadla-t, s Rezes lett az előretolt ék. Példásan zártuk a széleket, illetve nem hagytunk területet az ellenfél alkotó vénájú játékosainak. Úgyhogy a kecskemétiek tanácstalanul járatták a bőrgolyót, a lelátó permanensen hőzöngő szekciójának egyre nagyobb felháborodására. Egy éppen csak beeső néző meg nem mondta volna, hogy a lilák létszámfölényben játszanak. Visszaköszönt a meccs eleji kényszerű cserék hátránya, hiszen Szivics nem merte végrehajtani a szükséges változtatást. Tököli tragikusan gyenge napot fogott ki, Foxi küszködött, s Szavics is észrevétlen volt. Egyedül Gyurcsó Ádám tudta olykor meghúzni a vonal mellett. A kontráink ellenben magukban hordozták a veszélyt, amelyek révén temérdek szabadrúgást harcoltunk ki, de szögezzük le a történeti hűség kedvéért, hogy gólszerzésre vajmi csekély esélyünk kínálkozott.
Amikor már mindenki kezdett volna belenyugodni a pontosztozkodásba, jött a tűzijáték. Előbb Gyurcsó villant, középre lőtt labdája üresen találta Tökölit, ám a csatár eltörte a játékszert, elhibázva a meccslabdát. A szankcióról pedig gondoskodott a lassacskán specialistává avanzsáló Bódi Ádám, aki mesterien tekert a jobb felsőbe. A kecskeméti érzelműeken kívül mindenki csettinthetett a kivitelezés láttán. Hatalmas futómennyiséget végeztünk, s szinte tökéletesen védekeztünk, úgyhogy kijár az elismerés minden egyes játékosunknak. A három kapott gól nélküli összecsapás sorozatban magáért beszél.
Utózöngék
Selim Bouadla bemutatkozhatott kezdőként, de első meccsén nem igazán találta a helyét a csapatban. Egy félidő alatt mondjuk nem is lehetett csodát várni. Az új szerzeményeken kivétel nélkül látszik, hogy még nincsenek csúcsformában. Jó a cselezőkészsége, mutatja magát, de nincs letisztulva a játéka. Érezhetően nem volt meg az összhang közte és a többi középpályás között, gyakran nem értették meg egymást. Kicsit higgadtabban, megfontoltabban kell játszania, mert jelenleg túlpörgi a dolgokat, s így mintha fejjel menne a falnak. Ezen csak a rendszeres játéklehetőség tud segíteni.
Adamo Coulibaly elvesztése óriási érvágás, mert bár nem egy zseni, de akárhogy is játszik mára legalább egy védő figyelmét nagyon komolyan leköti. Ha átveheti a labdát, s zavartalanul fordulhat kapura, akkor borítékolható a gól, a gólhelyzet, vagy minimum a szabadrúgás. Erényeit ugyanis gépies hatékonysággal képes kiaknázni, s egyelőre hozzáállásában sem látok kivetnivalót. Pótlására többféle variáció áll rendelkezésre. Bekerülhet Yannick, s Rezes egy sorral feljebb lép, ám ebben az esetben nem tűnik kifizetődőnek beadásokra apellálni. A legapróbb stílusbeli módosítást Zahovaiko csatasorba állítása eredményezné, de építhetünk akár Nikolics rúgótechnikájára is. Egy Kulcsár-Nikolics duó hatékony lehetne a védelem mögé történő beindulásokban, s növelnénk a tűzerőt a tizenhatoson kívül.
A Mágus nemrégiben komoly kritikával illette játékunk élvezeti értékét a Nemzeti Sport hasábjain. Némi igaza mindenképp van, valóban kissé sablonos volt a játékunk a Vasas meccs kivételével, de ez jelenleg a legkevésbé sem izgat minket. Nem feltétlenül probléma ez, milliószor láttuk már, hogy nem a legszebben játszó csapat lett a győztes. Megítélésem szerint érdekesebb kitérni az okokra. A Kondás által preferált szélsővédőink nem tudják a Laczkótól látott szinten segíteni a támadásokat. Sőt Bernáth Csabi is többet lép fel, mint momentán Nikolov. Ugyanakkor a védőmunkájuk meg egyre kifogástalanabb, az elmúlt két meccsen nehéz volt mögéjük kerülni. Valamit valamiért. Jelenleg ugyanis nincs olyan bekkünk, aki mindkét irányban kimagasló szinten játszana. Másrészt Szakálytól hiányoznak a váratlan megoldások, egyfajta egészséges improvizáció. Ettől függetlenül én nem bántanám, azért Czvitkovics magasan a magyar mezőny egyik legjobb játékosa volt. Nem könnyű az örökség, s a Herczeg-érában Peti szinte állandóan szélsőként játszott, idő kell az átálláshoz. Ég benne a bizonyítási vágy, keményen hajt, hasznosan játszik és minden meccsen volt 3-4 pazar megmozdulása támadásban is. Adjunk tényleg időt, hogy az utóbbiak nagyobb számban forduljanak elő, a képességek adottak.
A debreceni kötődésű fiatalok maximálisan élvezik Kondás Elemér bizalmát. Ezt az állandó játéklehetőségen túl fényesen bizonyítja, hogy rájuk bízza a szabadrúgások elvégzését. Bódi mellett Rezes és Korhut is gyakran állhatott oda a labda mögé az eddigi meccseken. Ennek pedig hat pont a jutalma, másrészt nem kell elkapkodni az újoncok beépítését.
Szolg. Közlemény: Úgy érezzük, megérett az idő arra, hogy oldalunk rendszeresebben frissüljön. Ehhez elengedhetetlen feltétel azonban a szerkesztőség bővülése. Magyarán szerzőtársak kerestetnek, úgyhogy aki kedvet érez véleménye kifejtéséhez vagy csak szeretné próbára tenni íráskészségét, az jelentkezzen az oldaldobozban található e-mail címen, egy rövid bemutatkozás és egy szabadon választott foci témájú próbacikk elküldésével. Hajrá!
(A képek forrása: dvsc.hu)
