Ismét kőkemény Bajnokok Ligája meccs várható Nyíregyházán ma este, amelynek végkimenetele lehet, hogy egy magyar klub már biztosan csoportkörös lesz az ősszel. A tét óriási, hiszen a magyar csapatoknak a jórészt rövidke nemzetközi szereplése után csak a magyarázkodások, a mindenki által kinevetett kifogások maradtak. Az elmúlt tíz évben kisebb-nagyobb sikereket értünk el klubszinten, nekünk viszont adva van az a lehetőség, hogy négy éven belül háromszor is a csoportkörben vívjuk szélmalomharcunkat.
Nem vagyunk könnyű helyzetben, de lehetetlenben sem. Hiába értünk el számunkra kedvezőbb – habár lehetett volna jobb – eredményt Fehéroroszországban, az már nem számít. Még mindig a BATE az esélyesebb, de nem leküzdhetetlen ellenfél. Az olimpiáról visszatérő játékosokkal erősödtek, de a meccsek, az utazás sokat kivehetett belőlük. Bressan és Baga a tavalyi BATE alapemberi voltak, illetve a középpályás játékuk meghatározói. Hleb képes a váratlanra és kulcspasszokra, de egy hete láthattuk, hogy a meccsek nélküli rengeteg idő nem múlt el nyomtalanul. Nem szabad magunkra engedni őket, a labdakihozatalukat már zavarni kell. Nem sülhet ki semmi jó abból, ha hagyjuk, hogy olyan nyomást gyakoroljanak, mint Boriszovban az utolsó húsz percben. A kaputól harminc-harmincöt méterre elvégzett szabadrúgások nagy veszélyeket hordoznak magukban, és tapasztaltuk, hogy milyen eredményre vezetnek.
Az első meccs alapján a játékosok elhiszik, hogy le tudják győzni a fehéroroszokat, ez pedig magyar játékosnál hihetetlenül fontos. Meghatározó a továbbjutásba vetett végtelen hit. Félni, megijedni tilos, nincs mitől tartani. Képesnek kell lennünk megtartani és gyorsan megjátszani a labdát, nem szabad a középpályán totyogni. A kinti első félidő megismétlésének elkerülésére pontos passzokra van szükség, az agresszív középpályás sor meg egyenesen feltétel. Sajnos pont Varga fog hiányozni innen, akinek pótlása nehéz dió lesz. Kérdés, hogy Yannick és Rezes együtt lesz a pályán, vagy Sidibe kerül be és indul hátrábbról, mint Coulibaly. Talán az utóbbira van nagyobb esély. Selim cserepadra kerülése is bizonytalan, az is nagy eredmény, ha ott lenne. Az összecsapás nehézsége az, hogy nem szabad nulla nullára játszanunk, mert a semmiből is – ártatlan szituációból – tudnak gólt szerezni. A védelmük megingását könyörtelenül ki kell használni, ők győzni és továbbjutni jönnek. Mi is, de azt elfelejtik, hogy a pokol vár rájuk.
A magyar futball árnyékán léphetünk át a BATE ellen, ráadásul egy olyan klubot üthetünk el a továbbjutástól, amely követendő példa a számunkra. Dominálják hazájuk bajnokságát, amihez a stabil pénzügyi háttér az alappillér. Nekik a csoportkör elvárás, nem bravúr. Mindent egy lapra kell feltennünk, mert ha továbbjutunk, akkor a célunknál vagyunk.
HAJRÁ LOKI! MINDENT BELE! GYŐZNI KELL MA!
(A kép forrása: dvsc.hu)
