Vasárnap délután rendezték a forduló egyik rangadóját, aminek tétje az volt, hogy versenyben maradjunk a dobogóért. A Vidinek hagyományosan rosszul megy Debrecenben, és ezt a sorozatot szerettük volna folytatni. Végül sikerült begyűjtenünk a három pontot egy magyar szinten kimagaslónak és rendkívül színvonalasnak nevezhető mérkőzésen. Ezt próbáljuk most összefoglalni, méghozzá rendhagyó módon, ajánlott tehát tovább olvasni.
Kezdjük először is az összeállításokkal. Mindkét oldalon akadtak komoly hiányzók, nagyobb gondban mégis inkább Kondás Elemér volt, mert a középpályáról három alapember hiányát volt kénytelen megoldani. Selim és főleg Ramos hiánya miatt adta magát, hogy ne a megszokott 4-4-2-ben, hanem a tavasszal már gyakran látott három támadós felállásban lépjünk pályára, a Vidi ellen különben is célravezető lehet ez a felállás. Nos ennek tükrében nem történt különösebb meglepetés a kezdőcsapatot illetően. A védelem adott volt, egyedül a sérüléssel bajlódó Nagy Zoli hiányzott – mondjuk ő nagyon -, őt Bernáth helyettesítette. A védelem előtt Spitzmüller szűrt volna, előtte Bódi és Czvitkovics felelt a támadásépítésért, a két szélen Ferenczi és Pölöskey, elől pedig Coulibaly. A támadó alakzat tehát a már Honvéd ellen is alkalmazott, és ott jól bevált hármas volt, annyi különbséggel, hogy Ferenczi ezúttal a bal oldalon játszott, míg Pölő a jobb szélről próbált zavart kelteni.
A Videotonnál is volt két komoly hiányzó Oliveira és Nikolics személyében, de amíg mi Spitzmüllerrel és Pölővel próbáltuk helyettesíteni a hiányzókat, addig náluk Gyurcsó és Torghelle ugorhatott be. A Vidi kezdőjében talán a legnagyobb meglepetést Bozovic hiánya keltette, aki a győri lepkéje után a keretben sem volt, bár a Vidi edzőjének elmondása szerint személyes okok miatt nem került a kezdőbe. Torghelle mögött a Paraíba, Kovács, Gyurcsó kreatív hármassal próbált a Vidi eredményes lenni, míg Mitrovic és Gomes mélységből irányított, illetve szűrt.
Első félidő
A mérkőzés elejét elég jól kezdtük, Ferenczi rögtön a hatodik percben ziccerben találta magát Bódi zseniális beadása után, de lövését blokkolták a védők. Úgy a félidő felénél, a 22. perc környékén fogyott el a lendületünk, és ekkor a Videoton átvette a mérkőzés irányítását, sorra dolgozták ki a helyzeteket. A negyedik veszélyes lehetőségük már gólt eredményezett, hatalmas védelmi hibát vétettünk, ami után Kovács teljesen üresen mehetett el a szélen egy egyszerű keresztbemozgás után, és lövését hiába védte bravúrral Verpecz, a kipattanó után Sanyi nem kegyelmezett. Ez a szituáció jellemző volt az első félidőre, a Vidi okosan használta ki a védelmünk jobboldalának lassúságát, hiszen Bernáth és Máté sem a gyorsaságukról híresek. Emiatt rendre a bal oldalt indította akcióit a Vidi, Kovács is gyakran mozgott arra az oldalra, és Torghelle is inkább Máté felé terelgette a párharcait, még ha levegőben vele szemben emberére is akadt. A Vidi edzője is megsejtette ezt a lehetőséget, és gyorsan átrendelte Gyurcsót a jobb oldalról a félidő elején, hogy gyorsaságával zavart tudjon okozni. Kondásnak erre reagálnia kellett volna, célra vezető megoldás lett volna Mészáros és Máté helycseréje, így Bernáthnak egy gyors védő segíthetett volna be a jobb oldalon.
Tipikus szituáció volt a bekapott gólunk, mivel Pölöskey gyakran húzódott be középre, és Bódi is a pálya közepén játszott, ezért Bernáth rendszerint zárkózott a támadásokhoz, és gyakran azon a poszton szerepelt, ahol a megszokott 4-4-2-es rendszerünkben Bódinak kéne lennie. Ez kiváló kontralehetőséget biztosított a Vidinek, amivel gyakran éltek is. Mivel Bernáth nem a gyorsaságáról híres, ellenben Gyurcsó annak számít, megspékelve Kovács beindulásaival könnyedén létszámfölényt tudtak kialakítani a jobb oldalunkon, amit Spitzmüller és Máté nem tudtak megoldani, Bernáth pedig sokszor jócskán lemaradt.
A Videoton támadójátéka így nézett ki az első félidő jelentős részében
A mi részünkről az volt a felfogás, hogy a középpályán ne tököljünk a labdákkal, és akárcsak a Diósgyőr ellen, most is ugorjuk át ezt a csapatrészt előreívelésekkel. Ebben volt fontos szerepe Bódinak, illetve Czvitkovicsnak. Ferenczi esetében a gyorsaságára, valamint a technikájára alapoztunk, míg a túl oldalt Pölöskeynek bemozgásokkal kellett volna zavart keltenie, és a szélről érkező beadásokra érkezni középre Coulibaly mellé. Nos, ebből csak az előbbi valósult meg, hiszen Ferenczi nagyon élt az első félidőben, rengeteget volt játékban, és számos ziccert fejezhetett volna be. Pölöskey azonban hasznavehetetlen volt, gyorsaságban nem bírta megverni Szolnokit, emellett Juhásszal is meggyűlt a baja, és gyakorlatilag nem volt értékelhető megoldása. Így lényegében mi is egy oldalra koncentráltuk a támadásainkat, rendszerint balra, akárcsak a Vidi. Az egyenlítő gól mégis abból esett, hogy egy felívelt labdát a jobb oldalról bemozogva Pölsökey fejjel/vállal lekészített Bódinak, aki ballal szépen húzta vissza a bal alsó sarokba a labdát.
Eközben a védekezést is meg kellett oldanunk valahogy, Kondás erre egy egész jó stratégiát talált ki. Tudniillik Mitrovic és Gomes egyaránt technikásnak számítanak, és mindketten jól passzolnak, így célszerű volt őket labdakihozatalnál letámadni, megnehezítve az ellenfél támadásépítését.
Második félidő
A második játékrészt rögtön egy cserével indítottuk, ami indokolt volt: Pölöskeyt Kulcsár váltotta. Kulcsárról tudva levő, hogy gyors, és a labdával sem bánik ügyetlenül, viszont a befejezései pocsékak, márpedig egy csatárnak ez a legfontosabb tulajdonsága. Az ő bejövetelével egy teljesen más felfogásban vágtunk neki a második félidőnek, és a célunk hamar világossá vált: nagyon megnyomjuk a játékrész elejét, és szabályosan felőröljük a Vidit, abban a reményben, hogy sikerül gólokat szerezni és eldönteni a meccset. Arra is számítani lehetett, hogy a Vidi az éles kupameccse után, ahol 100%-ot nyújtottak, nem lesznek frissek, és a meccs vége felé fokozatosan fognak fáradni. Eközben ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a Videotonnak a góljuk után kényszerből le kellett kapnia az egyik legjobb belső védőjét, Viniciust, és helyette a rutinosabb, de lassabb Caneira állt be.
Kulcsár bejövetelével a játékunkat teljesen áttereltük a jobb oldalra, ennek érdekében Bódi is helyet cserélt Cicóval a középpálya közepén, és ezentúl Czvitkovics játszott jóval előrébb, belépve a támadásokba, míg Bódi hátrébb húzódott biztosítani. Emellett Kondás ráparancsolt Bernáthra, hogy még véletlenül se lépje át a felezővonalat, nehogy még egyszer megkontrázzanak minket azon az oldalon. Mivel Kulcsár mellé Cicó is teljesen kitolódott arra az oldalra, így Bernáthra nem is volt szükség a támadásokban. A felállásunk egyben biztonságosabb is lett, hiszen Kulcsár jobban is védekezik Pölöskeynél, és egy zártabb védekezésből való kontrajátékra váltottunk, két gyors szélsővel.
És ahogy azt vélhetően elterveztük, a második félidő elejét nagyon megnyomtuk, szinte percenként alakultak ki a nagyobbnál nagyobb helyzetek, és ebben a jó 15-20 perces periódusban lefociztuk a Vidit. Nagyon okosan rámentünk az ő gyenge pontjukra, méghozzá a balhátvéd pozíciójában játszó Szolnokira, aki végül is összehozta nekünk a győztes gólt. Ami viszont hibapont lehetett volna, hogy nem tudtuk eldönteni a mérkőzést, mert egy harmadik bekapott gól vélhetően szétzúzta volna a Vidit, és onnan már nem nagyon lett volna visszaút. Ahogy az lenni szokott, a 65. perc környékére fogyott el a lendület, hiszen ezt a játékot nem lehet sokáig bírni.
A Videoton két cserével próbált változtatni, először a gyakorlatilag semmit nem mutató Paraíbát váltotta Alvarez, majd csatár híján Juhász Rolandot vezérelte előre Gomes, ezzel felvállalva, hogy a meccs hátralévő részében ívelésekkel fognak próbálkozni. Ezt a feladatot rutinból megoldotta a védelmünk, három magas emberünknek ez nem is okozhatott problémát, és néhány veszélyes szituációtól és egy veszélyes távoli lövéstől eltekintve semmi veszélyt nem tudott a Vidi teremteni a kapunk előtt. Összességében megérdemelten gyűjtöttük be a három pontot.
Tekintsünk át néhány jelenetet vizuálisan is.
Elsőként egy Bódi lövés a 16. percből: jól látható a képen, hogy Bernáth itt még zárkózott a támadáshoz a jobb oldalon, valamint mivel Coulibaly a bal szélen van, így Pölöskey is teljesen középre húzódott, a helyére pedig bemozgott Cicó, aki bár a képen nem látszik, de az árnyéka mutatja, hogy körülbelül hol helyezkedik. Három lehetőség volt adva Bódi előtt, sajnos a legrosszabbat választotta, a lövést. Pedig indíthatta volna a mélységből beinduló Pölőt, valamint a jobb szélen teljesen üresen álldogáló Czvitkovicsot, így viszont csak egy jó távoli lövés lett az akcióból.
Egy Videoton helyzet a 27. percből, ezen az ábrán jól látszik a már korábban felrajzolt 5-4-es szituáció: Paraíba behúzódik középre, teljesen Torghelle mellett helyezkedve, Kovács pedig mélységből követi az akciót. Spitzmüller holt térben áll, senkit nem fog. Gyurcsónak két lehetősége volt, ő az 1-est, a lövést választotta, pedig visszatehette volna a mélységből érkező Kovácsnak is.
Aztán a bekapott gól. Jól láthatóan a védelmünk balra tolódott, viszont Bernáth nem mozgott együtt a többiekkel, mi több jócskán lemaradt, pedig nagyjából a piros X-szel jelölt helyen kellett volna tartózkodnia. Jól látható, hogy a Vidi balszélsője, Gyurcsó még a félpályát sem lépi át, viszont Kovács az üres területre való bemozgással, és Mitrovic egy szép mélységi passzával rögtön ziccerhelyzetet teremtett, amit végül ki is használt a vendégcsapat
Újabb Vidi lehetőség, ezúttal a 45. percben: Bernáth párharcot veszít Kováccsal szemben középen, így a jobb oldalunk üres marad, ahova Paraíba rögtön be is mozog, Máté későn zár ki rá, eközben Torghelle egy-az-egyben marad Mészárossal, valamint a túl oldalon Gyurcsó teljesen üresen érkezik, mert Korhut is behúzódott. Itt három lehetőség volt adva, sőt, negyedik lehetőségként akár lőhetett is volna, végül Kovács addig cselezgetett, míg csak a 3-ast tudta választani, az akció vége egy keresztbe ellőtt labda lett, de ebben a támadásban jóval több volt.
Alig fél perccel az előző helyzetet követően jött Ferenczi ziccere az első félidő hosszabbításában: A Verpecz által kirúgott labdát Coulibaly fejelte be középre Cicónak, aki egyből tovább löbbölte azt a mélységből érkező Ferenczinek, aki kapusra vezethette volna a labdát, de döntő pillanatban hosszan tolta meg, így oda lett a ziccer.
Ez a szituáció a második gólunk előtt történt. Jellemző momentuma volt a játékrész elejének: a Vidi védelme el van csúszva, Kulcsár teljesen üresen kéri a labdát a jobb oldalon, és Bódi zseniálisan íveli át a túl oldalra, Kulcsár pedig az üres területre futva kapuig vihette a labdát. A képen egyébként jól (nem)látható Bernáth, aki ebben a félidőben már gyakorlatilag a félpályát sem léphette át.
Evezzünk a statisztika vize felé.
Kevesebbet volt nálunk a labda, viszont többször próbálkoztunk kapura lövéssel, egyébként ezekből a számokból is látszik, hogy színvonalas, helyzetekben gazdag mérkőzést láttunk. A szabálytalanságok száma is mutatja, hogy keveset ütköztünk a középpályán, ami elsősorban Spitzmüller feladata lett volna. A Vidi lényegesen többet passzolt nálunk, de pontosságban nagyjából velünk azonos szinten teljesítettek. A nyert párharcok arányán javítanunk kellene.
A sokak által nem kedvelt, és savazott InStat táblázat. Jogosan tehető fel a kérdés, hogy az egyébként jól játszó Ferenczi és Coulibaly miért végzett ennyire hátul a pontszámok alapján. Nos azt tudni kell, hogy maga a rendszer figyeli a passzokat, a szerzett illetve elvesztett labdákat, a megnyert és elveszített párharcokat, és így tovább. Számtalanszor bemutattam már a pontos működését, de mivel még sokaknak most is érthetetlen a rendszer működése, így ismét bemutatnám az alábbi linken. Egyszóval Ferenczi pontszámán lényegesen rontott a két elpuskázott ziccere, valamint a kihagyott tizenegyese, és a kevés megnyert párharca. Coulibaly esetében a sok kapura lövéshez társuló kevés eredményesség, és a pontatlan passzainak száma ront a pontszámán. De ez persze nem jelenti azt, hogy rosszul játszottak volna, sőt. És nem is kötelező senkinek sem ez alapján a rendszer alapján megítélni a játékosok teljesítményét, ez csak támpontot ad. Egyébként a többi játékosunk pontszáma nagyjából reális.
Játékos osztályzatok
Verpecz István – 7.0
Magabiztosan védett, amit csak lehetett megfogott, a gólnál is bravúrral hárított, pechére éppen Torghelle elé pattant a labda. Nem rajta múlt a meccs.
Bernáth Csaba – 5.5
Nagy pechünk, hogy Nagy Zoli nem épült fel erre a meccsre, mert Bernáth oldalán könnyedén robogott át a Vidi, és okosan játszottak rá a lassúságára. A gólban egyértelműen benne volt, viszont a meccs végén több nagy mentése is volt, de összességében nem játszott jól.
Máté Péter – 6.0
Nem volt szerencsés, hogy ő és Bernáth alkották a védelmünk jobb oldalát, mert ő sem a gyorsaságáról híres. Emellett ezen a meccsen nem a levegőben akadt dolga, mert a Vidi a meccs nagy részében a földön járatta a labdát, és többször is meggyűlt a baja Torghellével. A mérkőzés vége fele, mikor a Vidi már az ívelésekre játszott Juhásszal és Torghellével elől, akkor megoldotta a feladatát.
Mészáros Norbert – 6.0
Továbbra is a bizonytalanabb formáját hozza, ezen a meccsen is akadt hajmeresztő hibája, amiből gólt kaphattunk volna, a második félidő elején viszont szépen blokkolta Kovács lövését, ami így is majdnem bepattant róla.
Korhut Mihály – 6.0
Ő sem játszott jól, a második félidőben pedig meg is sérült, és le kellett cserélni. Védekezésben neki is akadtak hibái, Kovács tőle csente el a labdát a kapufánál.
Spitzmüller István – 5.5
Nagyon határozatlanul játszott, pedig védekező középpályásként pont ez lenne a fő feladata. Nem mert odalépni a párharcokban, kevésszer találkozott a labdával. A statisztikákból kiderül, hogy mindössze 11 párharca volt, ezek közül is csak hatot nyert meg. Ami még borzasztóbb, hogy mindössze egy szerelése, és hét labdaszerzése volt a meccsen, ez iszonyúan kevés egy védekező középpályástól. Látványosan kivonta magát a játékból. Ég és föld a különbség közte és Ramos között.
Bódi Ádám – 8.0 – A mérkőzés legjobbja 
Nagy akarattal és önbizalommal játszott, rajta semmi nem múlott: egyenlítő gólt szerzett, valamint a győztes gólunknál ő fordított át a jobb oldalra, ami után Szolnoki oda ajándékozta Kulcsárnak a labdát. Emellett mezőnyben is rengeteget dolgozott, és számtalan ígéretes indítása volt a meccsen. Ez a játék kell tőle rendszeresen.
Czvitkovics Péter – 7.5
Bódihoz hasonlóan aktívan részt vett a játékban, volt jó lövése, valamint egy ízben túlságosan önzetlen volt, mikor lövés helyett középre gurított. Tőle is ezt a játékot várjuk hétről hétre.
Ferenczi János – 7.5
Nagyon jól kezdte a meccset, az első félidőben rendkívül aktív volt, sajnos ront az összképen a kihagyott büntetője. Felelőtlenség volt a Vasas elleni kupameccs után azt nyilatkoznia, hogy általában mindig ugyan oda lövi a büntetőket, mert vélhetően készült erre a Vidi kapusa, igaz ettől függetlenül is gyengén találta el a labdát. Ezen kívül még két hatalmas lehetősége volt, de nem tudta őket kihasználni. Ettől függetlenül kiválóan játszott, nem pattantak el tőle a labdák, és fel merte vállalni az egy-az-egy elleni párharcokat.
Pölöskey Péter – 5.5 – A mérkőzés citromdíjasa 
Gyakorlatilag egyetlen hasznos megmozdulása az egyenlítő gólunk előtti labda lefejelése, ami után Bódi betalált, de ezt leszámítva semmi hasznát nem vettük. Lassú is volt, a párharcait nem tudta megnyerni, passzai pontatlanok voltak. Félidei cseréje indokolt volt.
Adamo Coulibaly – 7.0
Ez a mérkőzés nem róla szólt, egyedül őrlődött Juhász és Vinicius, majd Caneira gyűrűjében, viszont jelenlétével is félelmet okozott a vendég játékosokban, és mindig állt rajta legalább két ember. Pár jó elfutása így is volt a meccsen, valamint szöglet után is betalálhatott volna. Nagyon hasznos mezőnymunkát végzett.
Kulcsár Tamás – 7.0
Nyerőembernek bizonyult, gyorsaságát kiválóan kamatoztatta a második félidő elején, a góljánál gyönyörűen oldotta meg a két cselt. Viszont nem tudunk szó nélkül elmenni amellett, hogy a gól előtt egy hatalmas ziccert ügyetlenkedett el, valamint a mérkőzés vége felé is elpuskázott egy nagy lehetőséget.
Szűcs István
Korhutot váltotta a második félidő vége felé, főleg magassága miatt volt rá szükség, de sok dolga nem akadt szerencsére.
Ibrahima Sidibe
A 83. percben váltotta Ferenczit, és főleg a bal szélen játszott. Támadó játékát nem tudta kamatoztatni, mert a mérkőzés azon szakaszában már a védekezésre fektettük a hangsúlyt.
Kondás Elemér – 8.0
Nagyon jól rakta össze a taktikát, pedig nem volt könnyű dolga a sok hiányzó miatt, de a meglévő kerethez a legjobb felállást választotta. Emellett a félidőben Pölöskey lecserélése, és Kulcsár becserélése is nyerő húzás volt. Viszont hiba volt, hogy nem reagálta le a jobb oldalunk lassúságát, amire könnyen ráfázhattunk volna. Ettől függetlenül hatalmas piros pont jár ezért a meccsért edzőnknek.
A mérkőzés összefoglalója
