A szezon végére mást vártam – és itt most nem a bajnoki helyezésre gondolok, mert ugye még egy meccs hátra van, de az már lényegi dolgon nem változtat -, az összkép lett zavaros. Kezdve a nemzetközi kupából való kieséssel, sérülésekkel, gyenge szerepléssel, az anyagi lehetőségek szűkölésével, az akadémiával, a stadionnal, a játékosgondokkal, a tavasz végi fejlődéssel és végül a kupagyőzelemmel. Most pedig olyan helyzetben vagyunk, hogy majdnem mindegyik sornál szükséges egy-egy plusz játékos, aki versenyhelyzet teremtésével jelent erősítést. Kondás Elemér is kiemelte, két-három érkező minden évben kell, és a két éves hosszabbítás azt jelenti, hogy ez továbbra is az ő feladata lesz.
Nem tudhatjuk, hogy mit hoz el a nyári pihenő, inkább maradjunk a jelenlegi alapállapotnál. Ismerjük a klubot jellemző koncepciót, ezen a vonalon haladva próbálunk valami átlátható utat keresni, amely a pletykák, találgatások és távozók között halad. Pontosabban a konkrétumokból kiinduló javaslattételt célozzuk meg.
Sajtóhír nálunk sosem játszott, akkor tudtuk meg az igazolásokat, amikor már pacsiztak, szignóztak és villant a vaku.
A csapaton belüli versenyeztetés mellett a valószínűsíthető távozók és a hamarosan lejáró szerződésűek is indokolják az új arcok megjelenését az öltözőben. Coulibaly, Simac és Ramos közül az előbbi kettő menni fog – az lenne a meglepő, ha nem -, utóbbi hosszabbíthat, ha Varga Józsit nem rángatja vissza ez a kompfutball. Szaki az év végéig szaladgálhat az edzéseken szerződéses alapon, de nyilvánvaló, hogy a messzi nyugatra vágyik – mint a legtöbben. Meg is kell próbálni, csak kapjunk érte zsetont.
A külföldiek mindig próbajátékon vesznek részt, ráadásul ajánlások, kapcsolatok révén érkeznek, ezért találgatni közülük felesleges. Olyan mély tengerben lehetne kutakodni, hogy elvesznénk a szerb, grúz és bosnyák aranylábúak közt. Az itthon játszó, viszonylag fiatalok, de már NBI-es tapasztalattal rendelkezők, illetve szerződésük lejártához közeledő játékosok lehetnek opciók.
Kétségtelen tény, hogy a védelem öregszik, lassul, hibázásra hajlamosabb. A kezdők helyettesítése egyáltalán nem megoldott. A DEAC-osok ebben az évben megkapták a másodosztályú rutint, de Korhutot, Nagyot vagy Mészárost még nem tudják pótolni. Elsősorban arra kell törekedni – a DEAC harmadosztályba sorolásával -, hogy minimum az NBII-ben tudják folytatni, vagyis ez Kuti, Engel és Króner kölcsönadását jelenti. Egy fél vagy egy éves kitérő NBI-es „alsóházi” vagy NBII-es csapatnál (inkább az előbbi) olyan hasznos lehet, mint Misinek a kaposvári kaland. Ez viszont a középtávú célokba illik bele.
A jövő évre végleges és szükségmegoldásként több név is felmerülhet. Véglegesként a védelembe Kovács Olivér és Fiola Attila jöhetne szóba, bár nem éppen lejáró szerződésűek, de fél vagy egy év lehet a kontraktusukból. Párharcaik kétharmadát általában megnyerik, hatvanöt-hetven százalék alá nem mennek a pontos passzokat nézve (az adatokat itt lehet böngészni), és az sem mellékes, hogy védekező középpályásként is játszottak már. A szükségmegoldást olyan játékosok jelenthetnék, akik egyből bevethetőek, mint a jelenleg Kozármislenyben játszó, de pécsi Nagy József. Akár kölcsönszerződéssel vagy egy plusz egy éves kontraktussal lehetne az ilyen típusúakat idehozni, elsősorban konkurenciát jelentő háttérjátékosnak.
Pölöskei Zsolt gólja
A középpálya az a sor, ahol minimális erősítés szükséges, hiszen a sérültekkel együtt megvan a létszám és a minőség is. Ha Varga marad külföldön, akkor Ramos – csak hosszabbítson – mellé szükséges valaki. Pölöskei Zsolt az MTK-ból tavasszal robbant be, de védekező középpályásként pontosan lő és indít, érzi a beindulásukat is, év végéig van szerződése. Habár ez a sorunk a legerősebb, de Látenssel már fél éve beszélünk arról, hogy Balázs Benjámin is elférne a maga száz első osztályú meccsével. A legnagyobb gond, hogy érte biztos sokat kellene fizetni. A támadósorba itthon száz százalékig Adamo-pótló csatárt nem lehet igazolni, nyilván Coulibaly megtartása lenne a legnagyobb szenzáció. Hasonló felépítésű az egri Horváth Zoltán, aki négy gólt szerzett az NBI-ben, agilis, gyors és nem tétlenkedik a kapu előtt, egy év múlva jár le a szerződése.
Az utóbbi napok átigazolási hírei, nevei ömlöttek a sportmédiából, rengeteg a lejáró szerződésű játékos. Vannak olyan nevek, amelyek számunkra is érdekesek, mint Debreceni a Honvédból, de ő fél éve nem játszik, vagy a Zsidai, Vadnai, Nikházi trió, de ők külföldre tartanak, viszont leginkább Mohl Dávid az érdekes, csak kérdés, hogy megküzdene-e a kezdőért vagy egy biztos helyet kínáló klubot választ.
Nem fogjuk szórni a pénzt – talán nem is igazán van mit, de ez a tulajdonos dolga -, Farkas Balázst igazoltuk súlyos eurókért, bukta is lett, nem valószínű, hogy próbálkoznánk újra. Itthonról ritkán igazolunk nagy pénzekért, de vannak olyan nevek, akiket akár „ingyen”, akár Oláh Lóri nagyságú összegért (nagyjából huszonöt millió forint) le lehet igazolni.
Meglátjuk, hogy mit hoz a június.
(A képek forrása: dvsc.hu)
