Az őszi szezon végéhez érkezünk, de legalábbis csak papíron, hiszen még idén két fordulót lejátszanak a tavaszi mérkőzések közül. Papíron tehát most jön a fordulás, mi pedig a mostanság jó formának örvendő Kispest otthonába utazunk. A tét nem kicsi, győzelem esetén legalább egy napig az élre ugorhatunk, optimális esetben akár a forduló végeztével is az élen „telelhetünk”, hiszen vasárnap Diósgyőr-Videoton rangadót rendeznek. Azonban előbb koncentráljunk a mi előttünk álló feladatra.
Volt két hét szünet, ezalatt nemhogy felépültek volna a sérültjeink, hanem két újabb delikvens iratkozott fel a sérültlistára. Vadnainak kiment a bokája edzésen, míg Verpecz részleges bokaszalag-szakadást szenvedett, szintén az edzésen. Slimane Bouadlát pedig újfent megtámadta a kóros úgysemjátszolbajnokinítisz, emiatt ő sem bevethető, nem mintha amúgy játszana. Úgy látszik, mostmár meccset sem kell játszanunk, hogy gyarapodjon a sérültjeink listája. Szerencsére azért a kulcsembereink hellyel-közzel rendben vannak, és az idősebbik Bouadla is letöltötte eltiltását, így visszatérhet a kezdőbe. A kispadunk mondjuk elég szűkös lesz, de remélhetőleg nem lesz okunk a taktikai változtatásokra. A Kispestnél elvileg nincs sérült, azaz mindenki bevethető, vonná le a következtetést Zombori Sándor.
Nálunk vélhetően az Újpesten látott taktikai felállás lesz, azaz egy eltolt 4-2-3-1, Sidibe kicsit visszavontabban, Kulcsár elöl csúcsékként, amiből arra következtethetünk, hogy ismét a gyors kontrákra rendezkedünk be. Valljuk be, ebben most van ráció. A Kispest otthon amúgy is veszélyes, de mostanság idegenben nagyobb bravúrokat értek el, hiszen nyertek a Fradi és a Vidi vendégeként. Elmúlt két meccsükön mintha kissé megtorpantak volna, hiszen „csak” döntetlenre voltak képesek a Győr és az MTK ellen. Mi viszont az elmúlt hetekben pálforduláson mentünk keresztül, hiszen tovatűnt a hazai pályán tapasztalt magabiztos játék, aminek sima győzelmek voltak az eredményei, ehelyett három alsóházi csapat ellen is megszenvedtünk, és csak a szerencsének köszönhetjük, hogy nem végződött mindhárom döntetlennel, és a Gyakadémia ellen nyerni tudtunk. Ezzel szemben idegenben megtáltosodtunk, hiszen majd’ egy évig képtelenek voltunk a Debrecen táblán túl három pontot szerezni – azért egy paksi győzelem becsúszott a tavasszal -, ehhez képest legutóbbi két idegenbeli bajnokinkat nagy arányú, 0-3, illetve 1-4-es győzelemmel zártuk, nem is akárkik, hanem két örökös mumus lila-fehér csapat, a Kecsó és az UTE ellen. Ezen sort folytatva vezet az út a tabella élére, de nem mondok újdonságot, ha kijelentem, hogy ez a meccs nehezebb lesz, mint a kecskeméti, és az újpesti. Jó lenne, ha az említett két meccsen tapasztalt helyzetkihasználási képességünket vennénk elő újfent, és nem a két héttel ezelőtti kabarét, amikor a kihagyhatatlant is képesek voltunk kihagyni. Most újfent kíméletlenül ki kell használni az előttünk adódó lehetőségeket, mert vélhetően nem lesz annyi ziccerünk, mint a legutóbbi meccsünkön.
A Honvéd szezon közben talált magára, hiszen szeptember környékén még az alsóházban tanyáztak, rengeteg váratlan döntetlennek és vereségnek köszönhetően. Idő közben azért igazolgattak, és tovább bővítették a Juventusnál kiselejtezett, de a magyar NB1-es szintet bőven megütő légiósok sorát, Dauddal egészen jó vásárt csináltak. Eközben egy kolumbiai válogatott csatárt is el tudtak csípni Perea személyében, aki rögtön bemutatkozó meccsén megynerte nekik a rangadót Fehérváron. Nagyon tud a srác, rá érdemes lesz odafigyelni, ha pályára lép. A középpályát saját nevelésű tehetséges fiatalok alkotják, a Hidi-Vécsei páros ráadásul gólerős is, míg Nagy Gergő nagy bombákra képes. A védelemben ismét légiósmustrát találunk, a szintén ex-Juvés Alcibiade helye megszilárdulni látszik a bal oldalon, míg középen a Lovric-Ignjatovic szerb duó az összeszokottságot testesíti meg. A Honvéd Rossi keze alatt a 4-3-3-as felállást alkalmazza, főként széljátékra alapozva, így a szélső védőinkre is komoly szerep hárulhat majd. Emiatt viszont, mivel könynedén kinyílhatnak, köszönhetően a támadásokhoz fellépő szélső védőiknek, megnyílhat előttünk a lehetőség a kontrákra, amiket a szélső játékosaink gyorsaságával kihasználva gólokra válthatunk.
Egy győzelemmel tehát nagyot léphetnénk előre, és amint azt a legutóbbi bajnoki beharangozójában is említettem, a sorsolás igencsak kedvező számunkra, hiszen hátralévő két meccsünkön a két kieső helyen lévő csapat otthonába látogatunk, míg a Vidi a diósgyőri kirándulás után még elutazik Szombathelyre is, majd pedig zárásként fogadja a Fradit. És a mögöttünk álló riválisok is sorra egymás ellen játszanak, tehát garantált a ponthullajtás a számukra is.
Amennyiben szeretnétek a blog szerkesztőivel találkozni, akkor itt a lehetőség, ugyanis a helyszínen tekinti meg a mérkőzést négyfős csapatunk, Látens, bertalandavid, csibu99, valamint jómagam is. Reméljük sikerül kiszurkolni a győzelmet, hajrá Loki!
Budapest Honvéd – DVSC-TEVA
2013. 11. 23., 14:00, Bozsik Stadion
Vezeti: Kassai Viktor
