Ma megkezdődtek az oly régóta várt Ligakupa küzdelmei, a kezdés előtt negyed órával hemzsegtek a kíváncsi szurkolók a bejáratoknál, a stadionban egy tűt sem lehetett leejteni a tömegben, a színvonal pedig egészen elkápráztató volt. Ehhez képest a rideg valóság az, hogy néhány száz ember lézengett a stadionban a kezdésnél, igaz a félidőre már összejöttünk 1000-1500-an is, viszont aki kilátogatott, egy gyenge, NB III-as színvonalú mérkőzést láthatott.
Meglehetősen tartalékos összeállításban lépett pályára a Loki, én magam azt gondoltam, hogy több olyan játékos játszik majd, aki egyébként a felnőtt keret tagja, csak kevesebb lehetőséget kap, gondolok itt Ferenczi vagy épp Damahoura. Ehelyett gyakorlatilag Verpeczen, Lázáron, Ludánszkin és Volason kívül gyakorlatilag csak fiatalok alkották a csapatot, ennek megfelelően nem vártam túl sokat a meccstől. Balogh Norbert is a kezdőben kapott helyet, a fiatal játékosra különösen odafigyeltem a meccs folyamán, majd az értékelésnél az ő teljesítményére hosszabban is kitérek.
A kezdőcsapatunk így festett egyébként: Verpecz – Lázár, Böszörményi, Kovács, Barna – Bereczki, Ludánszki, Györky, Varga – Volas, Balogh.
Az első félidő egy unalmas, helyzetet alig hozó, borzalmas mezőnyjátékot hozott. Az első helyzet valamikor a félidő közepe táján adódott előttünk, ekkor egy jobboldali beadást Bereczki Dániel csúsztatott a hosszú sarok felé, és csak centikkel kerülte el a kaput a fejese. Közben történt egy kényszerű csere, a belső védő Böszörményi Dániel súlyosnak tűnő sérülése után Sós Bence állt be a 31. percben. Ekkor egy kis átszervezés történt, a védelembe Ludánszki húzódott vissza, Varga Kevin foglalta el Ludánszki helyét középen, a pályára lépő Sós Bence pedig a bal szélre állt be. A 33. percben váratlanul, gyakorlatilag az első valamire való helyzetéből gólt szerzett a Szeged: egy messziről leadott lövés kipattant Verpeczről, a lecsorgót összeszedő Manga pedig a hálóba pörgetett. Ezt követően Sós Bence robogott el a bal oldalon, és váratlan lövés szerű beadása a keresztlécen csattant. Gyakorlatilag ennyi említésre méltó esemény történt az első félidőben, még esetleg Balogh Norbert fölé szálló távoli lövését jegyezhetjük fel.
A második félidőt cserével kezdtük, az első játék részben semmit sem csináló Volast Dombi váltotta, ez újabb átszervezést vont maga után, hiszen Dombi a jobb szélre állt be, az addig ott futballozó Bereczki Dániel pedig felhúzódott csatárnak. Rögtön szegedi helyzettel indult a második negyvenöt perc, egy szöglet után Pászka Lóránd eresztett meg egy lövést éles szögből, a labda a hosszú oldali kapufán csattant a labdát csak bámuló Verpecz mellett. Ezt követően egy felívelt labda után Bereczki vette át szépen a játékszert, és tüzelt egyből kapura, de mivel középre ment, nem okozott gondot a kapusnak. A 64. percben Dombi cselezte magát tisztára a tizenhatoson belül, de a lövése bal lábbal nagyon sutára sikeredett. Két perccel később Oláh Lóránt ugrott ki lesgyanús helyzet után, de nagyon kisodródott, így hiába volt egyedül, nem érkezett társa, így éles szögből Verpecz lábába lőtt. Ezzel gyakorlatilag az utolsó vendéghelyzetet is feljegyezhettük. Innentől a mi perceink következhettek volna, azonban hiába birtokoltuk a labdát, és próbáltunk támadásokat vezetni, nem sikerült helyzetet kialakítani. A 73. percben elhagyta a pályát Balogh Norbert, Karikás Krisztián váltotta őt, ezután újabb átszerveződés, Karikás lett a jobbhátvéd, Lázár a bal, a támadó pozíciójába pedig Sós Bence lépett fel. A folyamatos cserék tördelték a játékot, a 77. percben pályára lépett legendás játékosunk fia, ifjabb Sándor Tamás. Végül a 80. percben egy könnyű szívvel megítélt büntető után (talán Sós Bence cselezgetett az alapvonalon, és hátulról felborították), Ludánszki lőtte a kapuba a büntetőt, ezzel lett 1-1. Ezt követően még három említésre méltó momentumunk volt, amiből gólt szerezhettünk volna: a 83. percben Bereczki fejelt kapura egy labdát, de erőtlen volt, így a kapus simán fogta. Ezután Sós Bence került ígéretes helyzetbe a tizenhatoson belül, vélhetően át akarta ívelni a hosszúra a labdát, ehelyett azonban valahol a B szektor széksorai között kötött ki a labda. Végezetül egy szép támadás után Lázár adott szép ütempasszt, majd a labdát kapó játékos középre gurított, Bereczki pedig néhány méterről mellélőtt nagy helyzetben.
Néhány mondatban értékelném a játékosok teljesítményét.
Verpecz István nem ezen a meccsen bizonyította, hogy helye lenne a kapuban bajnokin is, a gólban benne volt, azon kívül nem nagyon kellett védenie, de sok kirúgása landolt az oldalvonalon kívül.
Lázár Pál a csapat legrutinosabb tagjaként tudásához mérten futballozott, felfelé lógott ki a mezőnyből, nem volt gond vele, nyugodt szívvel dobnám őt be a kezdőbe éles meccsen is.
A védelem tengelyében játszó Kovács Gergőnek, valamint a megsérülő Böszörményi Dánielnek kevés dolga akadt, nem tudom játékukat értékelni.
A bal szélen játszó Barna Szabolcs keveset mutatta magát.
A jobb oldali középpályásként kezdő, majd a második félidőben csatárt játszó Bereczki Dániel nagyon aktív volt, sok labdát kapott, akadtak szép megmozdulásai, a fiatalok közül egyedül őt lehet dicsérni, de azért annyira ő sem volt kiemelkedő.
A középen futballozó Györky Bendegúztól semmi érdemlegest nem láttam, pár eladott labdáján kívül csak megvoltunk vele a pályán tizenegyen.
A védekező középpályásként kezdő, majd a védelembe hátraküldött Ludánszki Bence volt ezúttal a csapatkapitány, de ő sem játszott jól, neki is voltak eladott labdái, a tizenegyest viszont higgadtan értékesítette.
A bal oldali középpályásként játszó, majd középre húzódó Varga Kevin sem nyújtott maradandót, bátortalanul játszott.
Legnagyobb reménységünk, a 18 éves Balogh Norbert a pálya minden pontján feltűnt, gyakran egészen a középpályáról, mélységből indult a támadásoknál, de cselei, passzai ma nem jöttek be. Egyszer került helyzetbe, azt elügyetlenkedte, illetve volt egy távoli lövése, ami semmi veszélyt nem jelentett. Volt nem egy olyan szituáció, amikor nem volt elég erőszakos, megpróbálta szerelni a vendégek védőjét, de miután nem sikerült elsőre, megállt, ahelyett, hogy gyötörte volna tovább. Sajnos mai játékával nem bizonyította, hogy helye lenne az NB I-es keretben, reméljük csak rossz napot fogott ki.
Dalibor Volas azt nyújtotta a pályán, ami miatt nem számol vele a szakmai stáb, és ami miatt a szurkolók is a távozását követelik: semmit. Nem tudott egy labdát levenni, esett, kelt, ez nagyon gyenge volt, Dalibor. Ezért kár elvenni a fiataloktól a helyet.
A csereként beálló Sós Bence az első félidőben még aktív volt, a másodikban kicsit eltűnt, de még őt is inkább a jobbak közé sorolnám. Dombi Tibor beadásai rendre laposak voltak, nem tudott sokat hozzátenni a csapat játékához. A többiek keveset játszottak, így nem tudom értékelni a játékukat.
Összességében elmondható, hogy látva ezt a meccset, és a fiatalok által nyújtott teljesítményt, sajnos jelenleg nincs olyan fiatal tehetségünk a keretben, aki rövid távon bekerülhetne a felnőtt csapatba, és pályára léphetne NB I-es bajnokin. Egy nagyon gyenge színvonalú meccset láttunk, és ez nem csak elsősorban az NB II-be frissiben feljutó (egyébiránt a Létavértes jogán induló) Szeged hibája, hanem bizony a mi fiataljaink sem nyújtottak olyan játékot, amire azt mondhatnánk, hogy ez igen. Kevés jó megoldást láttunk, talán két akciónk volt, amire azt lehet mondani, hogy szépen kidolgoztuk. A mérkőzés legjobbjának én Lázár Pált választom, aki nem játszotta a sértődöttet, hogy mostanában nem kezdő az éles meccseken, hanem odatette magát, és végig harcolt, sokat vett részt a támadásokban is, a védelemnek pedig vezére volt. A jók közé sorolnám még a fiatal Bereczki Dánielt és Sós Bencét.
