Nehéz időket élünk, ez nem vitás. A játékosok és Mi, szurkolók egyaránt. Csak várjuk azt a bizonyos meccset, ami majd egy fény lehet az alagút végén, de ez csak nem akar összejönni. Mindazt, amit az előző szezonban elértünk, most összeomlik és lassan már csak egy szép emlék marad. A Nagyerdei Stadion szinte üres. Mi történt velünk? A játék, a szurkolók, a transzparensek, a hangulat… Hová tűntek?
Az a helyzet, hogy minden rosszkor jött. Előbb a drámai kiesés a BATE-Boriszov ellen, ezt követte a csapat rossz szériája a bajnokságban, majd a stadionkártyát is bevezették rögtön ezek után. Azt gondolom, hogy ez túl sok egyszerre nekünk, szurkolóknak. Az embernek ilyen körülmények között van, hogy nincs kedve kimenni a meccsre. Gondoljunk bele! Az Ultrák nem járnak meccsekre, így a régi hangulatot nem kapjuk vissza, ráadásul mostanában a pályán látottak sem vigasztalják azt a drukkert, aki egymagában ül egy szektorban…
Nem ezt szoktuk meg. Legalábbis Én nem. Számomra a meccsre járás a hatalmas élmény volt. Ha a játék nem volt jó, az sem volt gond, a B-közép úgyis mindig kitalált valami szórakoztatót. Nem unatkoztunk. Most sem szabadna, hogy másképp legyen. A csapatnak meg kell birkóznia ezzel a hullámvölggyel, nekünk szurkolóknak pedig támogatást kell nyújtanunk és kiállni kedvenceink mellett. Egyszer fent, egyszer lent. Mindenkinek van olyan időszaka, amikor kicsit nehezen megy a szekér és ilyenkor van a legjobban szükségük segítségre. Ezt ebben az esetben nekünk, szurkolóknak kell biztosítani.
Lehet, hogy mentális gondok vannak a csapattal, lehet, hogy vérfrissítés kéne. Sok mindent hallani, de nekünk, szurkolóknak ilyenekkel nem kell foglalkozni. Valószínűleg a klub mindent elkövet, hogy visszaálljon minden a normális kerékvágásba, ezért Mi is tegyünk meg mindent ennek érdekében. Csak annyi kell, hogy kijárunk meccsekre biztatni a csapatot! Ehhez értünk a legjobban, ez a feladatunk, nem más. Játékosaink teljesítményén nagyot lendíthet egy mindenre elszánt szurkolótábor.
Nagyon elszomorít ez a látvány. Belépek a gyönyörű stadionunkba és szinte kong az ürességtől. Általában 1 órával hamarabb ott vagyok, és abban reménykedem, hogy majd megtelnek a lelátók, mint ahogy régebben is. A B-középben egyelőre nincs senki, de még korán van, később kint lesznek a zászlók és az Ultrák is itt lesznek. Ilyeneket gondolok, miközben az idő telik és végül a kezdőrúgást 1-2 ezer szurkoló előtt végzik el a csapatok… Szomorú látvány.
Reménykedjünk benne, hogy ez a Puskás Akadémia elleni győzelem a Magyar Kupában az első jele annak, hogy vége a hullámvölgynek. Mi, szurkolók pedig menjünk ki meccsekre! Segítsük a Lokit!
vadmacska01
