Miután múlt szombaton mind a gólok számában, mind taktikailag, mind szívvel-lélekkel focizásban leiskoláztuk a nemzet Viktorának és Lőrincének szurkolóhiányban szenvedő szörnyszülött szerelemgyermekét, e TAO-tápszeren táplált, Pinyő parasztságán pallérozódott, Felcsútra fáradtsággal felépített falábú falusi futballklubot, immár hivatalossá vált: a DVSC lett a magyar első osztály legjobb formában lévő csapata. Zsinórban elért 5 győzelmünk magáért beszél, és bár egyre egyértelműbb, hogy ez az összeállítás bizony elég törékeny, minden esélyünk megvan arra, hogy az ősi rivális Újpest skalpját is begyűjtve hatmeccsesre duzzasszuk eme remek szériát. Bár egyre több sérülés és betegség sújtja a Lokit, most még minden bizonnyal nem értük el azt a stádiumot, hogy kiütközzön a DVSC keretének keskenysége, arról nem is beszélve, hogy azért fel is épült valaki, akire már régóta vártunk: Sós Bence. Ami az pedig az ellenfelünket illeti: bár az Újpestet soha nem szabad félvállról venni, az elmúlt 1-2 évben talán most van a legkiegyensúlyozatlanabb, leginkább verhető csapata a liláknak, ahol kicsit már Vignjevics alatt is inog a kispad.
Rögzítsük tehát gyorsan a tényeket. A 11. fordulóban a tabella harmadik helyén álló Loki (még mindig nem hiszem el 😆 ) látogat a hetedik helyen tanyázó Újpesthez, a Megyeri útra. A DVSC elmúlt 5 meccsen mutatott formájáról már esett szó, és nem is újdonság, ha azt mondom: úgy robog a Lokomotív, mint egy expresszvonat: minden állomáson csak áthalad. Ezzel szemben az Újpestet inkább a Keletiből Pécsre járó „Intercityhez” tudnám hasonlítani, mely csak Kelenföld, Sárbogárd, Pincehely, Dombóvár, Sásd és Szentlőrinc állomáson áll meg, és Hárosnál még maga elé engedi a falusi zónázót is. Miután 4 fordulóval ezelőtt Balmazon, hozzánk hasonlóan 1:0-ra nyertek, becsúszott két kínos vereség is: egy nagyarányú a Felcsúttól és egy kellemetlen 0:1 a Haladástól. Múlt héten azonban mintha újra magukra találtak volna: Mezőkövesden hátrányból fordítva darálták be a sárga-kékeket a mérkőzés hajrájában. Hogy egy újabb közhellyel éljek: nagy kérdés lesz, melyik arcát mutatja majd a Vignjevics-csapat.
Azt már tudjuk, hogy Herczeg Bandi nem változtat ezen a csapaton, hacsak nincs más választása. De most kénytelen lesz, Tabakovicsot ugyanis a Felcsút ellen elveszítettük. Amennyiben nem váltunk formációt (és Herczeg konzervativizmusát ismerve nemigen fogunk), az ő helyére Takács Tamás kerülhet be. Így tehát a Loki a Nagy – Bényei, Szatmári, Kinyik, Ferenczi – Tőzsér – Könyves, Jovanovics, Bódi, Varga Kevin – Takács összeállításban futhat ki a pályára. Reméljük hogy az ő és Justin Mengolo hiánya nem fog nagyon meglátszani a játékunkon. Bár Sós Bence nemrég sikeresen felépült, egyelőre legfeljebb csereként számolhatunk vele. A válogatott szünet után pedig érdekes lesz majd megnézni, hogyan fognak tudni adott esetben egyszerre a pályán lenni Kevinnel és mondjuk Bódival.
Az Újpest kezdőjét nehéz megjósolni, de annyi biztos, hogy a kapusuk, Pajovics néha mutat be bravúrokat, de alapvetően könnyedén zavarba hozhat. A védelmük nem valami masszív, szinte minden meccsen kapnak legalább 1 gólt. Elől viszont vannak gólerős játékosaik Novothny Soma és Nagy Dániel személyében, őket kell csak hatástalanítaniuk Szacsáéknak.
A tabellán elfoglalt helyezések és a két gárda formája végre-valahára Loki-sikert vetítenek előre, de nem szabad elfelejteni, hogy ez még mindig a magyar NB I, ahol bármi megtörténhet. Illetve annak ellenkezője is. Ugyanolyan alázattal, szívvel kell játszani, mint immár hatodik hete folyamatosan, és akkor minden adott ahhoz, hogy dobogós csapatként fújjuk ki magunkat a közelgő válogatott szünetben. A mérkőzés tehát 18:00-kor lesz a Megyeri úti stadionban. Aki teheti, mindenképpen menjen ki, mert ezért a csapatért most tényleg megéri. A sípot a tirpák nyíregyházi születésű Karakó Ferenc fújja majd.
Mindörökké hajrá Debrecen!
Lucas
