Nem állította megoldhatatlan feladat elé a Lokit a vas megyei csapat, mondhatjuk, hogy kellemes vendéglátóknak bizonyultak. Akik kellett, azok megkapták a szükséges meccsterhelést, illetve láthattunk jó egyéni teljesítményeket is. Értékeljük a látottakat röviden.
Arra számítottam, hogy Herczeg András a teljes cseresort vezényeli majd a pályára, mondjuk olyan szempontból ez rizikós húzás lett volna, hogy a vegyes összetételű DVSC II szintén a harmadosztályban szerepelve képtelen eredményesen futballozni. Így aztán nem kockáztattunk, az alapcsapatból öten is a kezdőben kaptak szerepet (Ferenczi, Varga, Haris, Trujic, Szécsi), három poszton pedig olyan játékos ugrott be, aki simán helyettesíthetné bajnokin is a most kimaradó csapattársat (Kinyik-Szatmári, Csősz-Tőzsér, Adeniji-Garba). Az abszolút perememberek közül tehát így csak hárman, Kosicky, Bényei és Barna kerültek be a kezdőbe, míg a kispadon is csak Pintér és Bouoli vártak bevetésre az eddigi alig játszó játékosaink közül.
Elég lagymatag módon kezdődött a találkozó, sokáig nem is alakult ki helyzet a kapuk előtt, a 18. percben egy Varga Kevin löket jelentette az első említésre méltó mozzanatot. A védést követő szögletből még nem, az ismétlésből viszont már gólt szereztünk, másodjára ugyanis Varga Kevin beívelését Adeniji bólintotta a kapuba öt méterről.
A 27. percben egy szép bepassz után Varga hét méterről lőtte telibe úgy a felső lécet, hogy a labda nem kizárt, hogy a gólvonalon túlról pattant vissza a mezőnybe, a játékvezető viszont nem ítélt gólt, gólvonal technológia híján pedig nem volt mit tenni… Alig pár perccel később Adeniji duplázhatott volna, de hihetetlen módon három méterről sikerült úgy a kapusba lőnie a labdát, hogy a hosszú teljesen üresen tátongott előtte. A szünetben tehát egygólos volt az előny, a hazaiak viszont szinte semmi veszélyt nem jelentettek a kapunkra.
A folytatásban is hasonló mederben csordogált a mérkőzés, ráadásul nem sokkal a második félidő megkezdése után el is döntöttük a továbbjutást, Szécsi gyenge, hazaadásszerű lövése pont úgy pattant meg Adeniji lábán, hogy a labda szépen bepattogott a hosszúba. Szerencsés találat volt, a gólt pedig mindenképp nigériai támadónknak adjuk, hiszen ha nem ér bele, ebből a lövésből nem született volna gól. Nem sokkal később Trujics ziccerben kicselezte a kapust, de túlságosan kisodródott és az oldalhálóba lőtt. A 60. percben jött az első csere, Trujicsot a fiatal Pintér váltotta.
Egy perc múlva pedig érkezett a harmadik találatunk, Varga Kevin baloldali beadása az egyik hazai védő fejéről Adeniji elé pattant, ő pedig hat méterről a kapus közreműködésével megszerezte a harmadik találatát. Innentől már nem is nagyon erőltette a támadásokat a Loki, beállt még Varga helyére Bouoli, aki ezzel debütált a felnőtt csapatban, majd az utolsó negyed órára Tőzsér is beszállt a triplázó Babatünde helyére. Kameruni támadónknak ugyan volt még egy elszórakozott ziccere, de azt leszámítva már nem akadt említésre méltó esemény, simán jutottunk tovább a legjobb 64 közé.
Rövid értékelés
Kosickynek (0) gyakorlatilag semmi dolga nem volt ma. Bényeinek (5) akadtak ma is gondjai, ahogy Lucas fogalmazott vele kapcsolatban, sokszor sír nála a labda. Kinyik (5) és Barna (5) érthetően keveset voltak játékban. Ferenczivel (5) kapcsolatban sokszor fura volt azt látni, hogy az NB III-as játékosok között sem tudta megcsillogtatni tudását, többször is előfordult, hogy nem tudta egy-az-egyben megverni az előtte helyezkedő hazai játékost.
A középpályán Csősz (5) hajtott, de sokszor túlvállalta magát a távoli lövésekkel, amik gyengére sikerültek. Haris (5) szintén hozott egy átlagos teljesítményt. Trujic (5) keveset mutatott ma, kár a kimaradt zicceréért. Varga (7) végig aktív volt, ezúttal régi szerepében, a szélen játszott, és számtalan veszélyes beadást láttunk tőle, igazából csak a gól hiányzott a játékából, amihez szintén közel állt.
Szécsi (5) mondhatjuk, hogy előkészítette a második gólunkat, de nem volt tudatos a dolog. Egyébként ő sem brillírozott ma. Adeniji (8) egyértelműen az MVP, a három gól önmagáért beszél. Valamit most láthattunk abból, miszerint egy nagyon értékes játékosa lehet az NB I-nek. Biztató volt a helyzetkihasználása, remélhetőleg az Újpest ellen látott játékával együtt hasonlót látunk majd tőle a folytatásban.
A cserék közül Pintért (0) most kicsit súlytalannak éreztem, Bouoli (0) pedig ma sem bizonyította, hogy mi volt az, amit láttak benne, ami alapján le kellett őt igazolni. Kihagyott ziccerénél az jutott eszembe, mikor a FIFA-ban kapusra vezeted a labdát, de lövés előtt még véletlen rányomsz a sprint gombra… Tőzsér (0) beállt, bár helyette szívesebben megnéztem volna egy fiatalt abban a pár percben.
Herczeg András tehát nem kockáztatott és erős csapattal utaztunk el Sárvárra. Egyfelől érthető, hiszen eleve nem volt most bajnoki mérkőzés, az sem jó, ha nagyon kiesünk a ritmusból, szóval kellett a meccsterhelés a kulcsembereknek. Azt viszont nem értem, hogy a cserepadra miért vittünk el alapembereket, én hiányoltam a keretből Györgyit, Damásdit, Bévárdit, vagy épp Kundrákot (ő mondjuk valószínűleg sérült), ezek a játékosok mikor, ha nem most bizonyíthattak volna a stábnak.
A gólok: 52:30; 1:36:55; 1:49:09
Legközelebb október 30-án rendeznek kupafordulót, a legjobb 64 között még mindig egy mérkőzésen dől majd el a továbbjutás, az élvonalbeli csapatok pedig kiemeltek lesznek, tehát legközelebb is egy alacsonyabb osztályú gárda lesz majd az ellenfél. Az sem kellene, hogy gondot okozzon nekünk.
