Ha nem is történelmi jelentőségű, de mindenképpen különleges összecsapás vár a Lokira és a Diósgyőrre holnap. Az elmúlt években talán egyszer sem volt arra példa, hogy a keleti rangadót a miskolci piros-fehérek várhatták előkelőbb helyezésről, márpedig most ez a helyzet. Bár Vitelki Zoltánnal még veretlen a DVSC 2020-ban, ugyanez Feczkó Tamás Diósgyőréről is elmondható. Ők a felcsúti Hegedűs fejese nélkül 3 meccsen 9 pontos mérleggel büszkélkedhetnének, de így is hét pontot szereztek már idén, míg mi „csak” ötöt. A két pazar formában lévő csapat közül az egyiknek vagy megszakad holnap a jó formája, vagy egy döntetlen esetén mindketten megtartják veretlenségüket. (taktikusság: ON) A mi legényeinknek viszont – ahogy arra a címben is utaltam – van egy 2018-ból ott maradt adóssága a Diósgyőrbe elutazó cívisvárosi szurkolók felé, amikor is egy alibi meccsen 0:1-re kikaptak Miskolcon. Most viszont minden adott ahhoz, hogy törlesztés gyanánt tisztesen helyt állva, stabil és fegyelmezett játékkal egy jobb eredményt érjünk el az ötödik helyről ránk leselkedő diók ellen.
A hazai csapat (ami nem mellesleg épp a napokban ünnepelte alapításának 110. évfordulóját, amire ráadásul különleges mezt is készítettek) velünk ellentétben nagyon komolyan megerősítette a keretét a téli szünetben és edzőtáboruk is volt. A teljesség igényével: érkezett José Cortés, Hysem Memolla, illetve kölcsönvették Egerszegi – és Kiss Tamást. A legnagyobb erősítésük pedig kétségkívül Molnár Gábor elcsábítása volt Kövesdről. Idén egyaránt két góllal verték a Zalaegerszeget (3:1 idegenben) és a Kaposvárt (2:0 otthon), valamint Felcsútról is majdnem elhozták mind a 3 bajnoki pontot (2:2). Formájuk tehát legalább annyira kirobbanó, mint amilyen szokatlan, így vigyázni kell velük.
Vitelki Zoltán egyelőre a „veretlen csapaton ne változtass” elvet követi, és egyúttal jelentősen megkönnyíti a dolgomat. Várhatóan egy az egyben a szerdai, Shell OMV Texaco Agip MOL Fehérvár elleni kezdőcsapat fut majd ki a Diósgyőri Stadion gyepére. A sérüléseknek és a még mindig nem túl mély keretnek köszönhetően a Kosicky – Habovda, Pávkovics, Kinyik, Ferenczi – Varga, Kusnyír, Csősz, Bódi – Adeniji, Szécsi kezdő tizenegy minden posztja biztosnak tűnik. Csereként várható lesz még Garba, Luka Milunovics, és egy fiatal játékos, mondjuk Baráth vagy Kundrák beállása is.
Az eddig látottak alapján mindenesetre vannak biztató tendenciák. Kosicky remek formában véd. A védekezésünk határozottan stabilabb lett, mióta Szatmári csak padozik, és Bódi, Szécsi vagy épp Adeniji révén a gólok sem maradnak el. Ugyanakkor fontos azzal is tisztában lenni, hogy továbbra is erősen függünk Maki pontrúgásaitól, illetve a helyzetkihasználásunk még mindig messze van az ideálistól, illetve engem eddig nem győzött meg se Habovda, se Milunovics (a sokkal régebb óta itt játszó Ferencziről nem is beszélve). Mégis, úgy érzem, lehet holnap keresnivalónk a DVTK pályáján. Ehhez azonban ugyanaz a magabiztos és határozott védekezés kell, amivel idén még nem volt gond. Reméljük, hogy még egy jó darabig elmondhatjuk ezt.
A találkozó szombaton 17:00-kor kezdődik a DVTK takaros stadionjában, ahová várhatóan ismét elutazunk majd pár százan. A mérkőzés tévés, a sípot pedig Iványi Zoltán fújja majd, minden reménység szerint korrektül.
Mindörökké hajrá Debrecen!
Lucas
