Az előjelek nem voltak biztatók az MTK elleni fontos idegenbeli meccset megelőzően, hiszen egy kínos kupakiesés, egy edzőváltás és további kulcsjátékosok kidőlése nehezítette a dolgunkat. Ilyenkor két lehetőség van, a sok negatívum átfordul pozitívba és meglepetéseredmény születik, vagy pedig a negatív spirál tovább burjánzik, és újabb pofonba szaladunk bele. Most egyik sem történt.
Bódi továbbra sem volt elérhető betegség miatt, Németh eltiltott volt (rajtuk kívül még a szokásos 9 sérült játékos), és a hivatalos kommunikáció szerint Dzsudzsák kisebb sérülés miatt csak a kispadon kezdett (mindenesetre az érdekes, hogyha egyébként beállhatott volna csereként, akkor miért nem melegített a többiekkel, ha pedig nem, akkor minek lett nevezve a meccsre). Az ellenfélnél is vannak gondok dögivel, ott is ideiglenes edző dirigál, és ők is beleszaladtak egy pofonba a kupában. Viszont bizakodhattak a Fradi otthonából elhozott egy pont miatt, illetve egyelőre nem kellett még hátrafelé tekintgetniük, bár egy mostani vereséggel nehéz helyzetbe kerülhettek volna.
Egyrészt a kényszer, másrészt a nehéz helyzet eredményeként az ideiglenesen meccselő Jeremiás-Dombi páros újfajta hadrendben küldte pályára a csapatot, gyakorlatilag rögtön választ kaptunk arra, hogy mi várható tőlünk: célfutball. Három belső védő, gyors és kreatív szélsőkkel. Szóval számíthattunk stabil, zárt védekezésre, és gyors kontrákra, az ellenfél hibáiból kialakított helyzetekre. Na ebből semmit nem kaptunk vissza az első félidőben. Talán az egész idei szezon legpocsékabb félidejét produkáltuk. Idegesen és kapkodva játszottunk, 10 perc alatt rengeteg ki nem kényszerített, egyéni hibát láthattunk (eladott labdák, elcsúszások, rossz helyezkedés). Az eredmény egy gyors MTK vezetés egy óriási védelmi hibából, és további veszélyes hazai támadások. Én mint laikus például nem értettem azt, hogy a 2 szárnyvédő miért nem zárt vissza labdavesztésnél, és miért a félpályánál ácsorogtak. Ezeknek rendszerint az lett az eredményre, hogy a szélre kitett labdáknál az egyik belső védő zárt ki a szélsőre, így rögtön megnyílt a terület a helyén, ahova be is lődözték a labdát az MTK-sok. Szinte az összes helyzetük ilyen szituációból alakult ki az első félidőben. Azt sem értettem, hogy a két gyors szélsőnk, Pintér és Sós miért húzódtak rendszeresen középre ahelyett, hogy a szélen várták volna a kiugratásokat. Az első félidőt gyakorlatilag érdemi helyzet nélkül zártuk és csak annak örülhettünk, hogy csak egy góllal vezet az MTK.
A második játékrészre aztán egy jóval harapósabb csapat futott ki, és végre tudtunk támadásokat vezetni, eljutottunk többször is az ellenfél kapujához. Ehhez érzésem szerint kellett az is, hogy a hazaiak szerintem indokolatlanul visszaálltak, és talán szerették volna az 1-0-t megőrizni. Mi ezt köszöntük szépen és éltünk a lehetőséggel. A 65. percben gyakorlatilag az egyetlen focira emlékeztető jelentetet láthattuk a csapattól, az MTK tizenhatosának előterében, a jobb szélen Baráth tette ki Bévárdinak a labdát, a keresztbe ívelt labdára pedig Ferenczi érkezett a hosszún és lőtt szép gólt kapásból (neki egyébként az MTK ellen ilyen szempontból elég jól megy). Innentől az volt az érzésem, hogy egyik csapat sem mer jobban kockáztatni, ezt leginkább a mi esetünkben tartottam elfogadhatónak. A végéig leginkább MTK helyzetek adódtak, de túl sokszor azért nem emelkedett meg a pulzusunk. Nekünk egy megpattanó Baráth lövés jelentett még sanszot a gólszerzésre, egyébként látványosan megelégedtünk a döntetlennel.
Alapvetően tehát ez az iksz arra volt jó, hogy ne lökjön minket még mélyebbre a szakadékba. Nem kaptunk ki, ez pozitívum, pláne hogy egy közvetlen riválissal játszottunk. Viszont ebből a meccsből szinte semmire nem lehet alapozni, nem játszottunk jól, nem nézett ki jól a csapat. Remélhetőleg a Honvéd ellen kitalál valami jobbat a stáb. A meccs legjobbja nálam a gólt szerző Ferenczi volt, de egyébként szinte mindenki rengeteg hibával játszott, jó szívvel senki mást nem tudnék kiemelni.
Ebben a meccsben nem volt most több, így mondhatjuk hogy a lehetőségeinkhez mérten kimaxoltuk a dolgot. A Honvéd ellen jó lenne nyerni jövő héten. Ha pedig szeretnétek bővebb értékelést kapni erről a meccsről, akkor javaslom a ma esti LokiZóna adásunkat, ahol beszéltünk a friss élményeinkről a találkozóval kapcsolatban, ezért nem is eresztettem most bőlére ezt az összefoglalót.
