Utolsó hazai meccsünknek tét nélkül futhattunk neki. Ilyenre nem volt példa az elmúlt években, hiszen vagy a feljutásért, vagy a bennmaradásért, vagy a dobogóért kellett még küzdenünk a szezon utolsó fordulóiban. Úgyhogy már el is feledhettük, hogy milyen édes teher az, ha nincs tétje egy meccsnek számunkra. A Felcsút ellen így lehetett volna kísérletezni, és játékpercet adni azoknak, akik kevesebbet játszottak idén. Van ami megvalósult ebből, van ami nem.
Enderson kívánságai meghallgatásra találtak, Carrillo lehetőséget adott kezdőként Baranyainak, Bényeinek és Bévárdinak is, Ráczot pedig becserélte. Szujó vélhetően sérülés miatt maradt ki, de a kispadon foglalt helyet ezúttal Kusnyír, Dzsudzsák és Varga is azok közül, akik az elmúlt hetekben többnyire kezdők voltak. Egy fiatalos Lokit láthatott tehát a közönség, a játékfelfogásunk viszont még így, tét nélkül sem változott: óvatos célfutball, biztos védekezéssel. Ez nyilvánvalóan nem közönségcsalogató felfogás, de ez van, ez a szezon erről szólt, és ha tényleg létezik 40 pontos záradék Carrillo szerződésében, akkor nem csodálom, hogy még egy ilyen meccsen sem mert ész nélkül támadni a csapattal.
Maga a meccs egyébként hozta azt a színvonalat, mint ami általában jellemezte a tavaszi meccseinket: unalmas mezőnyjáték, kevés helyzettel. Összességében egy szar, gyenge színvonalú meccs volt ez, mondjuk ki. Az egészet pedig tetőzte az álmoskás, majális hangulat, ami a stadionban uralkodott. Az első félidőben a Felcsút kezdett jobban, kihagytak egy nagy ziccert is Zahedi révén (ő később súlyosan meg is sérült), aztán szép lassan kiegyenlítetté vált a játék képe, talán még mi is birtokoltuk többet a labdát. Ettől függetlenül a vezető találatunk kicsit a semmiből jött (mint általában), bár maga az akció szépen volt felépítve, az utolsó passz felcsúti védőtől érkezett Bódi elé, de ne vegyük el az érdemeit, mert nagyon szépen tekert a hosszú alsóba kapásból. Ezzel pedig nem szakad meg a sorozata, miszerint minden felnőtt szezonjában tud gólt szerezni – idén ez volt az első.
A második félidőben sem emelete az iramot egyik csapat sem, nekünk nem volt rá okunk, a Felcsút meg valamiért nem tudta, vagy nem akarta. Pedig nekik még volt tétje ennek a meccsnek, hiszen a második helyért még harcban vannak a Kisvárdával. A vendégcsapat cserélt egyébként többször is, de nem lettek veszélyesebbek. Az egyenlítő találatuk kicsit ugyanúgy a semmiből jött mint a miénk (bár tegyük hozzá, a meccs azon szakaszában már kicsit szétesőben volt a középpályánk, épp a gól előtti pillanatokban kezdett el Varga és Ferenczi átöltözni), a szögletnél elnéztük a védekezést, így Favorov némi szerencsével tudott egyenlíteni. A meccs utolsó harmada már egyértelműen a vendégeké volt, a mieink elfáradtak, és hiába állt be csereként Dzsudzsák, nem tudott már támadásban érdemi momentumot felmutatni a csapatunk. Látszott, hogy jó nekünk az iksz, a Felcsút pedig ment előre a győzelemért, volt is 1-2 nagyobb helyzetük, de szerintem összességében nem szolgáltak volna rá ezzel a játékkal a győzelemre. Sőt, leginkább egyik csapat sem érdemelt volna egyetlen pontot sem ilyen játékkal.
Így a meccs kapcsán még két dologra térnék ki. Egyrészt a találkozó előtt átadták a hagyományosan a szezon legjobb Loki játékosának járó Zilahi-díjat (arról nem szólt a fáma, hogy az előző két szezonban egyébként miért nem osztották ki a 2000 óta folyamatosan vándorló trófeát), amit számomra kisebb meglepetésre Baráth Péter kapott. Nem arra akarok célozni, hogy nem érdemelte volna meg, de szerintem ezt most Dzsudzsáknak kellett volna kapnia. Szeretik őt sokan megtalálni, de az ő jelenléte nagyon kellett ehhez a bennmaradáshoz. A játéka tavasszal nem volt látványos, elveszett Carrillo taktikájában, ősszel viszont egyértelműen húzóember volt, az öltözőbeli jelenléte pedig tavasszal is sokat számított. Amolyan életműdíjnak is fel lehetett volna ezt fogni az ő esetében, nem tudom, hogy lesz-e még neki ilyen erős szezonja nálunk, mint a mostani volt (ha egyáltalán bármilyen szezonja lesz még nálunk). Így azért kicsit keserű lehet a szájíz, mert sosem nyerte el a trófeát, még az első debreceni időszakában sem.
A csapat a szurkolókkal pacsizik, Ferenczi János ezt leszarja és sértődötten az öltözőbe kullog
A másik pedig Ferenczi János. Mindenki kedvence ezúttal is csak csere volt, kapott viszont hideg fogadtatást a becserélésekor. Látszott rajta, hogy idegesen és frusztráltan lépett pályára, zavarták a bekiabálások, na de ne csodálkozzon az ember, hogy kifütyülik, ha előtte elküldi a kurva anyjába a szurkolókat Mezőkövesden. Szóval tett ő ezért a fogadtatásért nem csak a játékával, hanem a viselkedésével is, és egyre többeknél telik be a pohár. Egy játékosnak pedig igenis kötelessége elviselni a kritikát, elvégre még mindig ők vannak a szurkolókért, és nem fordítva. Ha zavarja a kritika, meg a közönség reakciója, akkor nem muszáj ám itt futballozni. Amit a lefújás után leművelt, az meg tényleg a legalja, a teljes csapat körbement a stadionban és lepacsizott a szurkolókkal, megköszönték az egész éves bíztatást. Kivéve Ferenczit, mert ő sértődötten az öltözőbe kullogott a lefújás után. Ezzel kapcsolatban csak a kedvenc Grosics idézetemet tudom beszúrni ide.
Picit visszatérve a meccsre, van még egy dolgunk, megválasztani a mérkőzés legjobbját. Nehéz ügy, elismerem, mert kimagasló produkciót nem nyújtott senki. Lehet dicsérni Bódit a gólja miatt, meg Grófot pár nagy védés miatt. Meg nekem még tetszett Deslandes játéka is (ezúttal is), szerintem ő a tavasz egyik kellemes meglepetése volt Hrabina mellett, a végére egészen belerázódott itt a dolgokba, és már-már magyar szinten klasszis teljesítményt tett le a pályára védekezés terén. Döntsetek ti.
Van még hátra egy forduló, az MTK ellen, idegenben. Ami megint csak nekünk lesz tét nélküli, az eredmények alakulása miatt ugyanis az MTK-nak még maradt sansza a bennmaradásra. Ehhez mindenképp nyerniük kell ellenünk, a Honvédnak pedig kikapni Felcsúton. Őszintén, ha fogadnom kéne rá, én biztosan arra tennék, hogy a Kispest ezt nagyon csúnyán meg fogja szívni. Úgy érzem, hogy bennünk nem nagyon bízhatnak, csak saját magukban. Akkor is azt mondtam volna, hogy kikapnunk az MTK-tól, ha egyik csapat számára sem lenne már tétje a meccsnek, így meg 99%-ra veszem ezt a tippet. De ez minket már a legkevésbé sem zavar.
