LOKOMOTIVBLOG | A DVSC SZURKOLÓI BLOGJA

Rúsz megint elvitte a showt

Lehetne ódákat zengeni a csapatunk teljesítményéről, hogy milyen érett, taktikus játékot mutattunk be a listavezető otthonában, hogy 65 percig kontrolláltuk a meccset, és hogy bravúrosan győztünk. De még az egy pont sem szégyen Győrben. Lehetne írni arról, hogy milyen jó kis meccset játszott egymás ellen ez a két csapat a forduló rangadóján (a másik, mai rangadót nem láttam, de a beszámolók alapján pocsék volt). Ehelyett megint a játékvezető ténykedéséről zajos a meccs utóélete a médiában. Nézzük is meg, hogy miért van így.

Az előző héthez képest elég sok helyen változott a kezdőnk. A kapuban nem változtattunk, maradt Erdélyi. Ez annak fényében volt érdekes döntés, hogy nem volt jó meccse a Diósgyőr ellen, a hét közben pedig megérkezett Demjén. Másrészt védhető döntés, mert egy fiatal önbizalmát könnyen le lehet így rombolni, és egyébként a fiatalperceket is pörgeti nekünk. A védelembe szerencsére visszakerült Lang, ez fontos pont volt, mint ahogy Guerrero bekerülése is (Kulbacsuk és Vajda voltak a kimaradók). A támadósorban is volt két változtatás, Gordic helyett Komáromi kezdett (végre, ennek örültem), Bárány helyén pedig ismét Szuhodovszki kapott lehetőséget hamis kilencesként. Ebből már lehetett sejteni, hogy mi a meccstervünk, és hamar be is igazolódott: gyors kontrákkal megfutni a győrieket.

Az első félidő szerintem a mi szánk íze szerint zajlott. Fegyelmezetten, zártan védekeztünk, a győriek a meccs elején kétszer a védelmünk mögé kerültek, de egészen a hosszabbításig nem jegyezhettek kaput eltaláló lövést. Addig viszont mi ígéretes kontrákat vezettünk, és az egyiket be is vertük: Youga labdaszerzése és passza után Cibla egyből indította a térfelünkről kiugró Szuhodovszkit, aki begyalogolt az ellenfél tizenhatosán belülre és szépen lőtt ki a hosszút. Megyeri hozzáért, de védeni nem tudott, ebben azért kicsit benne éreztem egykori kapusunkat. A már említett hosszabbításos szitu pedig egy szöglet utáni kavarodás volt, ahol Erdélyi a kapu torkából kotorta ki a labdát. Nehéz eldönteni, hogy benn volt-e, gólvonal technológia és perdöntő felvétel híján helyben maradt az ítélet, hogy nem gól. A dolog pikantériája, hogy az esetet követő kontrából Szűcs került ziccerbe, de lövését ekkor bravúrral védte Megyeri. Itt tehát lehetett volna 1-1, vagy 0-2 is a lefújáskor, mégis maradt a megérdemelt 0-1-es vezetésünk.

Rúsz és az asszisztenseinek ítéletei már az első félidőben is félrementek, nézzünk meg ezek közül néhányat.

Ezt az első félidőben lefújták lesnek. Az új gyakorlat szerint az asszisztensek engedik végig az akciót, még olyankor is, amikor biztosak a lesállásban, hiszen legfeljebb érvénytelenítik a szituációt a videózás után. Itt viszont jelzett az asszisztens, nem hagyták végig menni az akciót. A támadás során egyébként három-a-három ellen vezettünk kontrát…

Gavric a 18. percben kigáncsolja a labdával megiramodó Szűcsöt – nincs lap. Gavric az 54. percben letarolja Kusnyírt úgy, hogy a labda már a környéken sincs – sárga lap. Borbély gyorsan reagál és két perc múlva le is cseréli a támadót – ez mindig beszédes. Az első eset után alig egy perccel egyébként olyan esetet fúj le nekünk és ad sárgát Csingernek Rúsz, ami erősnek mondható, és a klasszikus kompenzálás esete.

Nincs perdöntő felvétel (miért nincs az alapvonallal egyvonalban kamera?), én a meccs során ezt inkább mondtam volna gólnak, de most többszöri visszanézés után elbizonytalanodtam. Erdélyi a vonal mögül nyúl a labdáért, de a keze és a labda még csípheti a vonalat. Rohadt nehéz, és gólvonal technológia nélkül, szabad szemmel ez eldönthetetlen. Én a magam részéről el tudtam volna fogadni azt is, ha erre gólt ítélnek.

A második félidőre egy agresszívabb ETO jött ki a pályára. Feljebb tolták a védekezésüket és szinte azonnal nekünk estek. Erdélyi rögtön egy parádés védéssel nyitotta a játékrészt, viszont négy perccel később ismét egy tanári kontrát vittünk végig a kinyíló hazai csapat asszisztálása mellett: ismét Youga labdaszerzésével indult az akció, majd Szuhodovszkihoz passzolt, aki a félpályánál már úgy vezethette a labdát, hogy előtte két győri védő hátrált, miközben a két szélen Dzsudzsák és Komáromi kísérték az akciót. Végül előbbit választotta passzal, aki mesterien tekert a hosszún érkező Komáromi fejére. Sakk-matt, 0-2, és ekkor zsebben érezhettük a meccset, bár még nagyon sok volt hátra. Viszont még ekkor is azt éreztem, hogy az történik a pályán, amit mi szeretnénk. Hagyjuk támadni a hazai csapatot, engedjük, hogy magasan fellépjenek a térfelünkre, majd labdaszerzések után gyors kontrákkal nyargalunk végig a pályán.

Nagyon nagy kár, hogy hiba csúszott a gépezetbe. Ezt pedig két dologra vezetném vissza: egyrészt beszállt a hazai csapatba a kiállítás veszélye miatt lecserélt Gavrics helyett Schön, aki sokkal veszélyesebben játszott, a sebességével sok gondot okozott, másrészt megsérült Guerrero, akit Vajda váltott. A kettő szorosan összefügg, hiszen innentől Vajda lett Schön embere, és ezt a párharcot sokszor elveszítettük, az egyikből pedig büntetőt kapott a hazai csapat, amit Vitális értékesített is a 65. percben. Itt fordult meg a meccs képe, mert a váratlan szépítés visszahozta az ETO-t a meccsbe, mi pedig idegesek lettünk. Az utolsó 25 perc nyomasztó hazai fölényben telt, gyakorlatilag végig a mi térfelünkön zajlott a játék, de ugyanazt éreztem, mint az őszi 1-1-es meccs alkalmával: hiába nyomasztó a győriek fölénye, mezőnyben képtelenek túljárni az eszünkön, mert mindig van egy blokk, egy belépő láb, vagy jó kapusteljesítmény. Milyen kár, hogy akkor is, és most is egy buta, kezezésért megítélt büntető húzza ki a szarból őket…

Szögezzük le, hogy a büntetőkbe belekötni nem igazán lehet. Az első számomra egyértelmű volt, már az élőkép alapján is. Rúsz nem látta annak, csak azt követően ítélte meg, hogy a VAR kihívta. Ez az ellenőri jelentésbe hibaként kerül be, hiszen a videózás segítette ki a jó döntés meghozatalában. A második ítélet necces. Kezezett Batik, ez tény. A VAR ismét közbe szólt, megnézte a sporti, de nem változtatott az ítéletén, ami egyébként ritkaságnak számít. Nem véletlenül örülünk vagy épp bosszankodunk előre, amikor kihívják videózni a játékvezetőt, mert ilyenkor az esetek döntő többségében változtatni szoktak az ítéletükön. Nekem itt két dologgal van bajom:

1. Nem Benbouali keze ért hozzá először a labdához? Nem ezért hívta ki a VAR szoba a sporit, hogy nézze vissza? Ha nem ezért, akkor mi másért, hiszen a kezezés ténye vitathatatlan. Ha a VAR szobában úgy látták, hogy a győri támadó kezezett előbb, akkor Rúsz ezt miért ítélte meg másképp?

2. Ha ez büntető, akkor decemberben a Felcsút elleni kezezés miért nem volt az, amikor Lang elől elsodorták a labdát? Az MTK kezezésből induló gólját miért adták meg ellenünk novemberben? Miért nem kaptunk büntetőt Diósgyőrben szeptemberben, amikor Dzsudzsák szabadrúgását kézzel blokkolták a sorfalban állók?

Én a magam esetében azért vagyok pipa ezután a meccs után Rúsz Mártonra, mert nem tudta ezúttal sem kézben tartani a meccset. Mindkét csapat érezheti úgy, hogy számára hátrányos ítéleteket hozott, és ebből is adódott a feszültség a meccs végén, amit ezúttal sem tudott jól kezelni. És a szabályok ismétlődően máshogy vannak értelmezve a magyar játékvezetőknél: ami az egyiknél tizi, az a másiknál nem.

  1. Miként lehetséges az, hogy egy játékvezető 45 élvonalbeli meccséből 13 meccsen is ugyanannak a csapatnak vezet? Tehát a mérkőzései közel egyharmadán egyazon csapat meccsein ténykedett. Figyelembe véve, hogy Rúsz a 2022-2023-as szezon óta vezet aktívan NB I-es meccseket, és ez idő alatt 14 különböző csapatnak volt lehetősége mérkőzést vezetni (miskolci születésűként egyik borsodi csapatnak sem vezet meccset, tehát DVTK, Kövesd, Barcika kilőve), kimagaslóan magas ez a szám. (A táblázatban Rúsz meccsei az élvonalban csapatokra bontva.)
  2. Hogy lehetséges az, hogy egy játékvezető 9 hónapon belül háromszor is megkapja ugyanazt a párosítás (DVSC – Felcsút) és mindegyik meccsen van megkérdőjelezhető ítélete az egyik csapattal szemben?
  3. Bár ez csak száraz statisztika, de nem furcsa az, ha egy csapatnak ennyire negatív statisztikája van egy játékvezetővel kapcsolatban? Rúsz 13-szor vezetett nekünk, ezeken a mérlegünk: 2 győzelem, 4 döntetlen, 7 vereség. Ez a rengeteg vereség még csak azzal sem magyarázható, hogy kizárólag erős ellenfelek ellen vezetett nekünk meccset (a táblázatban Rúsz Márton nekünk vezetett meccsei).
  4. Hogyan küldhetik ugyanazt a játékvezetőt három fordulón belül kétszer ugyanannak a csapatnak a meccsére úgy, hogy a kettővel korábbin ítéleteivel hozzájárult a feszült hangulathoz, megkérdőjelezhető ítélete a meccs végén az egyik csapat számára pontokba került, majd a végén kiállít egy játékost szövegelésért, akit 4 meccsre tiltanak el miatt? Majd megismétli ugyanezt – feszült hangulat, kispadról kiállítás a mérkőzés végén.
  5. Bizonyos szabálytalanságok miért esnek különböző megítélésbe attól függően, hogy melyik csapat az elszenvedő fél? Akár ugyanannál a játékvezetőnél is. Kezezések, tizenhatoson belüli buktatások, mezőnybeli szabálytalanságok megítélése, lapok…

A meccs tehát 2-2-vel zárult, de elképesztő végjátékba torkollott. A megítélt büntető még jóval a 90 perc letelte előtt, a 89. percben történt, a rengeteg videózás és kakaskodás miatt végül csak a 95. percben végezték el. Majd jött egy dulakodás a kispadoknál, aminek a vége egy-egy piros lett a két vezetőedzőnek – gondolom Navarrot is elmeszelik vagy 4 meccsre, mert az önérzetes kis Rúsznak csúnyát mondott. Végül a 100. perc után ért véget az összecsapás, hiába volt csak négy perc a hosszabbítás. Bohózat… És egyébként kifejezetten örülök, hogy végre a klubnál is felemelték a hangjukat a sorozatos feszültségeket keltő játékvezetés és Rúsz Márton ámokfutása kapcsán.

Végezetül hoztam néhány szituációt az elmúlt hónapokból.

2024.05.18. Felcsút – DVSC 4-1. Dzsudzsák kezezése 11-est ért a Felcsútnak (Jv.: Rúsz M.), előző héten Csongvai kezezése nem ért büntetőt a Vidi ellen (Jv.: Bognár T.)

2025.05.03. DVSC – MTK 0-0. Fél méterről kézre fejelt labda, büntető az MTK-nak. Játékvezető: Rúsz M.

2025.05.10. Felcsút – DVSC 4-2. Büntető helyett sárga műesésért. Játékvezető: Antal P.

2025.09.21. Kisvárda – DVSC 0-1. Piros lap és DVSC szabadrúgás helyett les. Játékvezető: Bognár T.

2025.09.27. DVTK – DVSC 0-0. Elmaradt büntető kezezésért. Játékvezető: Csonka B.

2025.11.09. MTK – DVSC 3-0. Kezezés helyett megítélt gól 2-0-nál. Játékvezető: Molnár A.

2025.12.06. DVSC – Felcsút 0-1. Elmaradt büntető kezezésért. Játékvezető: Zierkelbach P.

2025.12.21. DVSC – Kisvárda 0-1. Elmaradt büntető. Játékvezető: Rúsz M.

Most nem linkeltem, de emlékszünk a Gonda ellen befújt tizire Nyíregyházán (Bognár), ami akár a kiesésünket is eredményezhette volna. És lehetne még sorolni… Természetesen olyanokkal is, amik esetében mi voltunk a „kedvezményezett” fél. De sajnos ebből volt kevesebb…

És a végére még hagyok itt szavazást is, mert megsüvegelendő teljesítményt láthattunk a csapattól. Kiemelném Erdélyit, és egyúttal magam is megkövetem, mert a múlt heti meccs után én nem bíztam benne, de most parádésan védett. Kimagaslót nyújtott Youga és Szűcs is ezen a meccsen, illetve a két gólszerzőnk is dicsérhető. Válasszatok, hogy szerintetek ki volt a legjobb.

Folytatás jövő héten a Paks ellen, itthon. Bár hazai pályán nem szerepelünk fényesen, jó lenne mostmár, ha itthon is tudnánk rangadót nyerni. Márpedig úgy néz ki, hogy a dobogóért a tolnai csapattal fogunk versenyt futni. Győzelem esetén pedig előzhetünk.