Vasárnap látogatott az Oláh Gábor utcára a Loki egyik legnagyobb mumusának számító Újpest. Majdnem három hét szünet után mind a szurkolók, mind a csapat nagyon várta már a folytatást, amit csak tetézett az ellenfél kiléte. Ez alatt a pár hét alatt több sérültünk is felépült, és Coulibaly ügye is megoldódott, így kedvező előjelekkel várhattuk a rangadót. A cél ezúttal is a három pont megszerzése, és a dobogósokra tapadás lett volna, sajnos aztán nem ez lett belőle.
A felállásunk nem sok meglepetést hordozott magában, az eltiltott Korhut helyett Ferenczi János játszott balhátvédben, visszaálltunk a konzervatívabb 4-4-2-re, így pedig középen tavalyhoz hasonlóan ismét Selim szervezhetett (volna), míg Szakály Peti kikerült kedvenc posztjára, a bal oldalra. A cserepadon ismét ott ült Szécsi Márk, és a hosszú huzavona után Adamo Coulibalyt is benevezte Kondás mester a mérkőzésre. Elől két centerrel, Sidibével és Pölöskeyvel igyekeztünk rohamozni Balajcza kapuját.
A mérkőzés elején rengeteg hibával játszott mindkét csapat, az ellenfél tizenhatosáig sem jutott el a labda. A kilencedik percben aztán egy jobb szélen vezetett kontra után sajnos nem csak a büntetőterületen belülre értek a vendégek, de egy számunkra iszonyúan peches szituációban a vezetést is megszerezték. Kis híján percen belül válaszoltunk is a találatra, a kapufa azonban Pölő helyett Balajcza mellé állt. A félidő hátralévő része aztán a várható koreográfia szerint zajlott, az Újpest visszaállt védekezni és kontrázni, mi pedig igyekeztünk feltörni a lila-fehér falat. A kellő kreativitás hiányában azonban erre sok esélyünk nem volt, sem Selim, sem Szakály nem tudta kellőképpen mozgatni a csapatot. Ettől függetlenül az esélyünk megvolt az egyenlítésre, Sidibe és Pölöskey is kihagyott egy-egy nagy helyzetet.
A második félidőre rögtön egy cserével érkeztünk, Selim helyére beállt Coulibaly, ami értelem szerűen szerkezeti váltást is jelentett, ismét három csatáros játékra váltottunk az eredményesség érdekében. Nyomtunk is becsülettel, de a középpálya kellő támogatása nélkül nagyjából bárki lehetett volna a csatár, akkor sem lett volna sok esélye. Hol egyik, hol másik támadónk jött vissza a középpályára labdáért, vagy húzódott ki a szélre, ilyenkor viszont éppen az adott csatár hiányzott középről a beadásnál vagy bepassznál. Hamarosan Szakály is elhagyta a pályát, Kondás mester pedig beküldte Szécsi Márkot, így már négy csatár volt papíron a pályán. Ez a változtatás azonban azt gondolom nem vált be, teljesen megszűnt a középpályánk, az egyetlen támadási taktikánk az volt, hogy felíveljük a négy támadó valamelyikére a labdát, aztán meglátjuk mi lesz belőle. A mérkőzés végén még beállt Dombi Tibi is, Sidibe illetve Adamo kihagytak egy-egy ziccert, de az eredmény már nem változott.
Az eredmény elkeserítő, az természetes, ugyanakkor fontosnak tartom megjegyezni, hogy ez a meccs nagyjából ugyanolyan volt, mint az őszi a Szusza-stadionban. A helyzetek száma, és a mutatott játék alapján oda-vissza vernünk kellett volna a lilákat, azonban a mumus attól lesz mumus, hogy akkor sem tudjuk őket megverni, ha nagy fölényben játszunk. Játékban a középpályánkat lehetne kárhoztatni, Ramoson kívül senki nem nyújtott átlagon felülit abban a csapatrészben, márpedig az lenne az alapja a támadásainknak, hogy a Bódi-Selim-Szaki tengely megfelelően működjön.
Pontosztás:
Verpecz: A gólnál iszonyúan peches volt, ha nem ér bele reflexből a labdába, valószínűleg szöglet lett volna belőle, de erről nem tehetett. Volt viszont pár bravúrja. 7
Nagy Z.: Többször is felment a támadásokhoz, aminek köszönhetően nem mindig ért vissza védekezni, Christ többször is gólt lőhetett volna mellőle, főleg az első félidőben. 6
Simac: Az öngólja peches volt, egyébként azt hozta amit szokott. 5
Mészáros: Hozta amit kell, nem nagyon éltek meg mellette Kabáték. 6
Ferenczi: A támadásokat jól segítette, védekezésben voltak gondjai Simonnal. Vétek őt hátvédként játszatni a középpálya helyett... 6
Bódi: Elfogadhatót nyújtott, a középpálya minden részén feltűnt. 6
Ramos: Az egyik legjobbunk volt, rengeteg labdaszerzést mutatott, viszont a szerzett labdákat nem mindig tudta emberhez játszani. 7
Selim: Talán nem túlzok ha azt mondom, itt léte óta leggyengébb teljesítményét nyújtotta. Rengeteg alibi passz, eladott labdák… Utol kell érnie magát. 5
Szakály: Neki is több eladott labdája volt mint általában, és a helyét sem mindig találta, rendszeresen behúzódott a bal szélről, pedig az alap taktikánkban alighanem neki kellett volna ott játszani. 5
Pölöskey: Volt egy kapufája és hajtott derekasan, Adamo viszont negyvenöt perc alatt is bizonyította nekem, hogy jobb játékos Pölőnél. 6
Sidibe: Neki is volt egy kapufája, de semmi több. Megint méterekre pattantak tőle a labdák, ez a tavasz eleji Sidi volt, nem a Pécs ellen látott… 5
Coulibaly: Ahogy írtam, nekem negyvenöt perc alatt bizonyított, több helyzetet is teremtett magának és a társaknak. 6
Szécsi: Az utóbbi két meccse nem úgy alakult ahogy szerettük volna, de lesz ez jobb is. 5
Dombi: Beállt.
(A mérkőzés hosszabb összefoglalója)
(A kép forrása: dvsc.hu)
