“Ha Messi nálunk játszana, mi nyertünk volna” – nyilatkozta egyszer Diego Simeone, az Atlético Madrid vezetőedzője az argentin klasszisról, érzékeltetve, mennyit is jelenthet egy igazán jó (napot kifogó) játékos egy kiélezett helyzetben. Sajnos nekünk, Loki szurkolóknak az utóbbi időben ritkábban adatik meg, hogy kiemelkedő egyéni teljesítményeknek tapsolhassunk, de azért eléggé sok emlékünk lehet egykori (és jelenlegi) játékosainkkal kapcsolatban, amikor szinte egymaguk jelentették a különbséget az ellenfelünkhöz képest. A nosztalgiázás jegyében most ezeket a mérkőzéseket idézzük fel sorozatunkban, melynek huszonnegyedik részében egy nagyon alulértékelt és túl sokat mellőzött egykori játékosunk, Vadnai Dániel következik.
Nem tudom, hogy vannak vele a kedves Olvasók, de az én fejemben Vadnai és Zsidai neve egybefonódott. Ugyanakkor érkeztek, mindketten MTK-s kötődésűek voltak, védekező középpályásként játszottak főként és két kifejezetten csupaszív, szimpatikus játékost ismerhettünk meg a személyükben. Az is összeköti továbbá őket, hogy több lehetett volna a debreceni karrierjükben, mint ami kijött belőle, még a bajnoki cím ellenére is. Persze alkatra, játékstílusra eléggé eltértek egymástól: Vadnai kisebb, fürgébb, dinamikusabb volt Zsidainál, nem véletlen, hogy gyakorta helyettesítette Korhutot a védelem bal szélén.
És hogy mi lehet a legszebb emlékünk Vadnai kapcsán? Egyértelműen az Újpest elleni stadionavatón lőtt nagyon fontos bombagólja. Csereként beszállva alapvetően megváltoztatta a csapat játékának összképét, és 2-1-es állásnál egy hatalmas lökettel vitte be a kegyelemdöfést a lila-fehéreknek, egyúttal karnyújtásnyi közelségbe hozva a bajnoki címet is.
El kell persze ismerni, hogy a távozását követően később Mezőkövesden sem váltotta meg a világot Vadnai, de egy ilyen univerzális, több poszton is (pl. balhátvédként…khmm…) bevethető játékos nagyon elfért volna azóta szinte bármelyik szezonban a keretünkben. És bizony jelenleg is még csak 30 éves, úgyhogy a legjobb focista éveit nálunk tölthette volna.
Hajrá Loki!
Enderson