A csapat legtehetségesebb fiatal játékosával, Bódi Ádámmal még a Haladás elleni meccs előtt beszélgettünk. Középpályásunk már Herczeg Andrástól is rendszeresen játéklehetőséget kapott, ám az igazi áttörést a tavaszi idény hozta meg számára. Múlt, jelen, jövő egyaránt terítékre került. Bódi Ádám nekünk beszélt először csalódásairól, célkitűzéseiről, valamint álmairól.
Hogyan értékeled a mögöttünk álló egy évet?
A Herczeg-korszakra szívesen emlékszem vissza. Bandi bá’ keze alatt cseperedtem, nála debütáltam az élvonalban is. Számított rám, éreztem a bizalmát, ami rendkívül jó érzéssel töltött el. Aztán érkezett a cseh mester, Scasny. Akit tényleg nem muszájból dicsértünk, hanem mert valóban kiváló képzettségű szakember volt. Azonban úgy gondolom, hogy nem szerencsés idény közben trénert váltani. Ebben talán hibáztak a vezetők, ugyanakkor nem igazán volt mit tenni, hiszen Herczeg Andrásnak lejárt a szerződése. Nem állt elegendő idő Scasny rendelkezésére, illetve valami okból kifolyólag alulmotivált együttessel kellett dolgoznia. Sajnálom őt, mert peches időszakban került ide, de nem jöttek az eredmények. Igazából elrontottuk a szezon elejét, majd a közepét még inkább, s most a végén már csak próbáltunk hajrázni. Megértem a szurkolók csalódottságát, de minden gárda életében vannak hullámvölgyek.
A külföldi edzők nem túl sikeresek Magyarországon. Számos remek szakember fordult már meg nálunk az elmúlt 20 évben, ám többségük leszerepelt. Mi húzódhat meg ennek hátterében?
Ugyan én még roppant fiatal labdarúgó vagyok, de úgy vélem, hogy meghatározó a játékosok beható ismerete. Ezért teljesen más, ha nyáron érkezik valaki. Ebben az esetben a nulláról tud végigcsinálni egy kielégítő felkészülést. Fel tudja mérni, hogy az általa elképzelt játékrendszer mennyire illik az adott csapathoz. Ezen felül az eredménykényszer miatt talán jobban bíznak az idősebb játékosokban, s rájuk támaszkodnak elsősorban. Az én példám is jól mutatja, hogy Scasny idején kicsit megtorpant a karrierem. Átmenetileg visszakerültem az NBII-es alakulathoz, pedig tudom, hogy jó véleménnyel volt rólam.
Ahogy említetted, Herczeg András idején folyamatosan szóhoz jutottál, aztán Scasny alatt egy időre kikerültél a képből. Majd újra stabil kezdő lettél gyakorlatilag. Hogyan éli meg egy játékos ezt a hullámvasutat?
Ez főként a fiatal, rutintalan játékosok esetében fontos tényező. Én folyamatosan dünnyögtem, persze ezt nem szó szerint kell érteni. Inkább csak bizonyítani akartam, hogy ambiciózus vagyok, s lehet rám számítani. Aztán a család is rengeteget segített ilyen szempontból. Szünet nélkül biztattak, hogy csináljam, úgyis felfigyelnek rám. Illetve nem szabad feladni, kizárólag a focira kell koncentrálni ilyen szituációban, mert a kettőzött erőbedobás előbb-utóbb meghozza az eredményét. Az önbizalmamat egyébként végképp helyre tette, amikor a Hali elleni Ligakupa visszavágó után azt nyilatkozta Scasny, hogy két dolognak örülhetünk: az eredménynek és az én játékomnak. Az sokat jelentett.
Fiatalságod ellenére szókimondó ember hírében állsz. A Siófok elleni meccset megelőzően tettél is egy olyan kijelentést, hogy amennyiben nem nyerünk, úgy erre az idényre lehúzhatjuk a rolót. Nem nyertünk, aztán mégis egy veretlenségi széria következett. Mi változott?
Kondás Elemér új mentalitást hozott, pörgős edzéseket vezényelt, illetve egytől egyig minden játékos képességével maximálisan tisztában volt. A Siófok ellen látszott, hogy néhány játékos kedvetlen. Ez rögvest megváltozott, főként mivel úgymond perememberek is előtérbe kerültek nála. Gondolok itt Fodor Marcira, Illés Gyuszira, vagy épp Szűcs Pistára. Ők korábban kevesebb szerephez jutottak, ám tőle hirtelen komoly bizalmat kaptak. Továbbá nagyon sokat nyomott a latban a Vasas elleni idegenbeli győzelem, ami átszakított egy gátat. Pszichésen egy csapásra megváltozott minden. Mert taktikailag – számomra legalábbis – nem jelentett újdonságot a kinevezése. Mivel az NBII-ben játszottam a keze alatt, így nagyon jól tudtam, hogy mit szeret játszatni. Ugyanakkor lehettünk volna sikeresebbek is, hiszen az Üllői úton és Zalaegerszegen egyaránt kiengedtünk a kezünkből két pontot. Különösen a Fradi elleni pontvesztés bántó, mert az első félidőben hébe-hóba akadtak lehetőségeik, aztán a második játékrészben már egyenesen lefociztuk őket.
A középpálya több pontján is játszottál az idei szezonban, olykor tizenhatostól tizenhatosig, viszont eredetileg jobb szélső vagy. Melyik szerepkör a testhez állóbb számodra?
Ahogy említetted, gyakran tizenhatostól tizenhatosig játszottam, amikor középen kaptam lehetőséget. De nem azért, mert védekező feladatot osztottak rám, hiszen arra ott volt Ramos és Varga Józsi is. Inkább segíteni akartam a csapatot, így mindenhol feltűntem, amíg bírtam szuflával. Másrészt a rutintalanságból eredően nem mindig tudtam, hogy meddig jöjjek vissza. Szóval ez esetben a helyezkedéseket még gyakorolni kell. Főleg Scasny játszatott itt, s idővel megszerettem, de az igazi posztom a szélső. Ifista koromban, Sándor Csabánál még bal futóként játszottam. Azt nagyon kedveltem, mert befelé cselezve mindig lehetőségem nyílt a jobbik lábammal ellőni a labdát. Akkoriban sokszor tudtam ily módon eredményes lenni. Szóval a szívemhez ez áll a legközelebb, de jobb oldalt is egyre jobban érzem magam. A középső középpályás poszt kicsit szükség, de azzal is megbarátkoztam. Nem vagyok amúgy az a klasszikus vonalszélső, jobb szeretek a kapu közelében helyezkedni, ám ha úgy adódik természetesen lövöm befelé szélről a labdát a csatároknak. Mellesleg többször elmondtam a sajtónak, s most újra hangsúlyozom: mindegy számomra, hogy hol, csak játsszak.
Megítélésünk szerint te voltál tavasszal a legkiegyensúlyozottabb, s talán a legjobb játékos a csapatban. Ettől függetlenül nyilvánvalóan akadnak még hiányosságok. Miben kell még szerinted fejlődnöd?
Termetemből adódóan a fejelést említeném az első helyen. Gondolok itt különösen a kapu előtti fejjátékra. Aztán a bal lábamon szeretnék erőteljesen csiszolni. Plusz ahogy szóba került már, a helyezkedés, ha a pálya közepén kapok szerepet. Illetve hát minden téren fejlődnöm kell még. Nagy álmom betalálni egyszer szabadrúgásból. Ennek érdekében sűrűn gyakorlok az edzések után.
Szakmai berkeken belül is többen úgy vélik, hogy a Loki komoly átalakításra szorul a nyáron. Te magad osztod ezt az álláspontot?
Nem szabad leírni a csapatot. Jövőre biztosan jobbak leszünk, a szezon elejétől odatesszük majd magunkat. Meggyőződésem, hogy jövőre újra a bajnoki címért fogunk harcolni. Válaszolva a kérdésre, lesznek változások a keretben. Egyeseknek lejárt a szerződése, úgyhogy néhány játékos távozni fog. Czvitkovicsnak is vannak ajánlatai. (Aki végül a belga Kortrijkhoz távozott – a szerk.) Továbbá próbajátékosok ide mindig jönnek. A csatársorban mindenképp szükséges erősítés. A csapat magja azonban maradni fog minden bizonnyal, úgyhogy radikális átalakítás nem várható. Viszont némi vérfrissítés elengedhetetlen.
Hosszabbítanak Kondás Elemérrel?
Bár nem az én tisztem eldönteni, de nagy valószínűséggel maradni fog. Én személy szerint örülnék neki, ha hosszabbítanának vele. (Azóta tudjuk, a mester két éves szerződést kapott – a szerk.)
Magyarországon két számottevő tábor kezd kirajzolódni. Az akadémiákat pártolók, illetve akik idejétmúltnak tartják, s inkább a bázis szélesítésére fektetnék a hangsúlyt. Az MLSZ a legutóbbi pályázatának elbírálásakor az előbbi mellett tette le a voksát. Melyik véleménnyel tudsz azonosulni?
Rendkívül lényegesnek tartom a bázis építését és szélesítését, mivel egy saját nevelésű játékos mindig közelebb áll a szurkolókhoz. Jobban tudnak azonosulni velük. Ráadásul, ha nincs megfelelő minőségű toborzás, akkor itt nem lesz előrelépés, hisz’ anélkül honnan tudnak majd meríteni az akadémiák? De mivel hatással vannak egymásra, így mindkettő fontos. Önmagában az egyik láb borzasztó kevés, a pénz ellenben elfolyik.
Te magad is utánpótláskorú játékos vagy, hogy érzed magad az U21-es válogatottnál?
U21-es válogatottnak lenni rangot jelent. Mellesleg a karrierem szempontjából sem mindegy, hogy tagja vagyok-e vagy sem. Egyébként egészen kiváló hangulat uralkodik, kimondottan pofás, összetartó gárda van kialakulóban. Most például június elején lesz egy touloni torna. Május 27-én találkozunk Telkiben összetartás végett, aztán utazunk ki. Meghívót ugyan még nem kaptam, de Kondás Elemér beszélt Róth Antallal, s ő azt mondta, számít rám. Úgyhogy nagyon várom a meghívót, mert nem csupán Toulonban, hanem a szeptemberi selejtezősorozat során is szeretnék a válogatott tagja lenni. Nagyszerű alkalom nyílik arra, hogy megmutassuk magunkat.
Mely csapatokkal fogunk ott találkozni?
Kínával, Mexikóval és Franciaországgal mérjük össze tudásunkat. S ha sikerrel vesszük az akadályokat, akkor lesznek további meccseink.
Szerepel a hosszabb távú céljaid között, hogy külföldre igazolsz?
Ez a kérdés egyelőre nem foglalkoztat annyira, hiszen itthon is akad még jócskán tennivaló. Először erősödni akarok, valamint tapasztalatot szerezni. Ősszel nagyon jó szezont szeretnék futni, meghatározó játékossá válni, illetve még több gólt rúgni. De persze én is szeretném magam kipróbálni külföldön, ha eljön az ideje.
Melyik bajnokság illene hozzád leginkább?
Hollandia kezdetnek tökéletes lenne, de a nagy álom Anglia. Bár nem vagyok egy acélos alkat, ebből kifolyólag nem biztos, hogy feküdne nekem. Ám rajongok az angol fociért. Ahhoz a brusztoláshoz azonban mindenképp jelentős izmot kéne még magamra pakolni. Ezenkívül egy spanyol vagy portugál lehetőség esetén sem volnék szomorú.
Megelégednél egy másodosztállyal is?
Ragaszkodnék az élvonalhoz, mert szerintem nem érdemes alább adni. Nagy célok, kis lépésekben – ez a mottóm.
Dzsudzsák Balázs vagy Simon Krisztián példáját tartod szem előtt?
Huh, jó kérdés. Két teljesen eltérő útról beszélünk. Balázs temérdek meccset játszott a magyar bajnokságban. Egyre javuló tendenciát mutatott, s húzóembernek minősült. Gyakorlatilag a pályafutása szépen fel lett építve, ezért az ő karrierívét követendő mintának tartom. Simon viszont még nálam is fiatalabb, talán még erősödnie kellett volna az NBI-ben. De az ő élete, az ő döntése. Nagy fába vágta a fejszéjét, de tegyük hozzá gyorsan, hogy nehéz egy fiatal játékosnak egy ilyen lehetőséget visszautasítani. Nem könnyű higgadt, megfontolt döntést hozni ebben a szituációban. Jó képességű labdarúgó, színvonalas bajnokság, ráadásul az embernek bíznia kell önmagában. A nagyobb fizetésről már nem is beszélve.
Evezzünk kicsit könnyedebb vizekre. Milyen indíttatásból lettél focista?
Nem emlékszem pontosan, mert még elég kicsi voltam. 4 éves koromban kezdtem el focizni az Olasz Focisuliban. Édesapám vitt el először edzésre, mert nagyon szerette volna, hogy futballista legyek. Aztán ott látták, hogy van labdaérzékem, úgyhogy a többi jött magától.
Mikor jön el az az életkor, amikor már minden más háttérbe szorul?
Azt hiszem a 14-15 éves kor a kritikus. Általános iskolában ugyanis nem jár még együtt akkora elfoglaltsággal. Gimnazista koromban ellenben jöttek az NBII-es meccsek, hiszen én átugrottam az NBIII-at. De egyébként az ifitől kezdve már roppant sűrű a program. Onnantól kezdve úgy nézett ki egy napom, hogy reggel elmentem suliba, végeztem kettőkor, s négytől már kezdődött az edzés. Nyolc óra tájban értem haza, s akkor még tanultam egy-két órát. Legalábbis a hetek elején, mert a vége felé már nem volt hozzá erőm. Az idő múlásával egyre inkább a tanulás rovására ment a dolog, pedig az első évben jó tanulónak számítottam.
Fel tudnál idézni emlékezetes momentumokat?
A legkellemetlenebb emlék a harkovi öngólom, amelynél teljesen tehetetlen voltam. Pont belefutottam a kapufáról levágódó lövésbe. A legkellemesebb a Sampdoria elleni győzelem, még akkor is, ha nem a legerősebb összeállításban léptek pályára. Ugyanis korántsem biztos, hogy más magyar csapatnak sikerült volna őket legyőzni. Továbbá szintén jó érzéssel tölt el, hogy ennyi idősen már szinte mindent megnyertem magyar szinten.
Van-e Bódi Ádámnak nőideálja?
Lassan három éve van barátnőm, úgyhogy ő a nőideálom. Osztálytársak voltunk a gimiben, ott jöttünk össze, s azóta tart a kapcsolat. Most tervezzük az összeköltözést. A korunkbeliek ugye főleg diszkókban, bulikban szoktak csajozni. Én viszont nem vagyok egy bulizós fajta, nem szeretem a diszkókat, de igazából időm se lett volna rá a feszes napirend miatt, így csajozásra sem igazán nyílott alkalom.
Az interjún készült további képek elérhetőek lesznek a Facebook oldalunkon.
