Létezik egy olyan játékostípus, amelynek megítélése alapos fejtörést okoz a kategorizálást kedvelő szurkernek. A nézőtéri szájkarate állandó kiváltói ők, akik kóros formaingadozásukkal folyton álmatlan éjszakákat okoznak a mestereknek. Ember legyen a talpán, aki kibogozza bioritmusuk mozgatórugóit, s megfejti ok-okozati működési elveiket. Nostradamus csődöt mond, ha a megrendelés tárgya az adott spíler másnapi formájának megtippelése, így jobb híján a sarki boltosok is – hosszas fejvakargatás után – a szavatossága ismeretlen táblákat kezdik el leporolni. Egyedeink egytől egyig jó képességű labdarúgók, mégis talán több mérget eszünk meg velük kapcsolatban, mint amennyi örömünket leljük bennük.
Bajzát Péter
A debreceni foci Ollókezű Edwardja, nincs tökéletesen összerakva. Ínséges időkben minden egyes árva gólja az életet jelentette. Elévülhetetlen érdemeket szerzett a 2001-es kupagyőzelemben. A Videoton elleni fináléban egész egyszerűen más dimenzióban játszott, mint a körülötte lévők. Egyik pillanatban káprázatos egyéni megmozdulás, majd képszakadás…s jobb esetben érthetetlen dühöngés, rosszabbik esetben vérengzés a játéktéren. Bármikor, ok nélkül elgurulhatott nála a gyógyszer. Önuralomra képtelen játékos, akinek gyakorta nem fizetést, hanem beutalót kellett volna postázni. Ki ne emlékezne az újpesti Medgyesi Lászlóval szemben foganatosított leszámolására, amikor könyörtelen belépője után az ellenfél játékosának térdében hat helyen szakadt el a szalag. Emellett akár egy raklapnyi helyzetet is el tudott puskázni röpke fél óra alatt. Ami persze nem csoda. Aki ilyen szinten képtelen kezelni az indulatait, annak nyilvánvalóan a koncentrációja is töredezett. Ebből kifolyólag Bajzi olykor tarthatatlannak bizonyult, máskor pedig egy reggelig húzódó összecsapáson is gólképtelen maradt volna. Személyes véleményem szerint, habitusa miatt azoknak a sorát gyarapítja, akiket nem lett volna szabad a játéktér közelébe engedni. Miközben ilyen dolgokra futja tőle.
Flávio Pim
Ha a pályán tartózkodott, személye mindig váratlan megoldást hordozott magában. Apró szépséghiba, hogy enyhén szólva sem feltétlenül a rivális ketrece előtt. Brazilos megoldásai nem egyszer magyaros végkifejlettel zárultak. Sosem felejtem, amikor az oldalvonal mellett elfektet egy embert, majd csinál egy esernyőt, hogy végül szimplán kigurítsa a partvonalon túlra a játékszert. Azt nagyon csíptem benne, hogy ténykedése elvétve merült ki alibizésben. Általában a labda építő jellegű megjátszására törekedett, előretörésekre vállalkozott. Kis túlzással, amikor jó napot fogott ki, garantált volt a gólzápor. Ha nem, akkor meg azért. Kényes helyzetben bekövetkező labdavesztései után számtalanszor meghűlt bennem a vér. Karakteres figurája lett a hátsó szekciónak, aki iránt nem lehetett közönnyel viseltetni. Sokan a leggyengébb láncszemként tekintettek rá, mások elnézőbbek voltak vele. Egy biztos, játéka érdekes színfoltját képezte a honi ligának akkoriban, unatkozni nem hagyta a szurkolókat. A nemzetiség kötelez. Szerintem egyébként jóval többször teljesített kielégítően, mint pocsékul. Sérülése is kellett hozzá, hogy kikerüljön az együttesből.
Kiss Zoltán
A Loki jolly jokere, aki valamennyi csapatrészben megfordult. Eligazolása előtt jócskán kapott hideget-meleget. Pedig csupaszív, megalkuvást nem tűrő játéka elengedhetetlenül hozzájárult a bajnoki triplázáshoz. Nem véletlenül próbálhatta ki magát Belgiumban. Tisztában volt erényeivel, s gyengéivel, melyek között sokáig jól lavírozott, minimalizálva a számára hátrányos játékszituációkat. Aztán eljárt felette az idő, s szimbóluma lett a nemzetközi mezőnyhöz képest gondolkodás ügyileg lépéshátrányban lévő magyar játékosnak. Komótosan állófocizott. Egy kezemen meg tudom számolni hány kényszerítőt, vagy egyérintőt láthattunk tőle. Nem lehetett villámgyorsan végigvitt támadásról beszélni, ha keresztül futott rajta a labda. Az utolsó két évét jellemző tipikus mozdulatsor, hogy átveszi a bőrgolyót, felnéz, 1-2 teljesen felesleges labdaérintés, majd csak utána adja tovább. Továbbá szűrésben is roppant hullámzóvá vált a teljesítménye. Sokat tett a csapatért, elképesztően hasznosan játszott huzamosabb ideig, aztán viszont szemmel láthatóan kilógott. Játékát látva nem győztem rázni a fejem, s bizony rengetegszer hagyták el a számat nyomdafestéket nem tűrő szavak.
Komlósi Ádám
Mindenekelőtt leszögezem, hogy kiváló húzásnak tartom a leigazolását. Mindenképp a mezőny egyik legjobb belső védőjének minősült akkortájt. Még akkor is, ha a fordulékonyság sosem tartozott az erősségei közé. Mára ez robbanásveszélyes helyzetig fajult. Lendületből érkező támadóval szemben sansza nincs, legfeljebb a feltartóztatás szabálytalan eszközeiből válogathat. Nagyobb területeket nehézkesen tud levédekezni, oldalirányú mozgása borzalmas. Zuhanórepülése szemléletes példázata a védelmünk átjáróházzá silányodásának. Ehhez jönnek még a bugyuta megoldásai a játékszer birtokában. Másfelől el kell ismerni, hogy a statikus játékszituációkban még mindig kimondottan jó. Önfeláldozóan blokkolja a lövéseket, ha a vonal is segítségére van nem megy el mellette senki, tizenhatoson belüli helyezkedése többnyire példaértékű. Ettől függetlenül a leváltása szerintem megérett. Más kérdés, hogy házon belül jelenleg nincs alternatívája, így a cserepadon abszolút helye van.
Szakály Péter
A bevezetőben definiált játékos prototípusa. A két véglet között csapong. Ha elkapja a fonalat egyszerűen feltartóztathatatlan, nyugodtan lehet tömni labdákkal, mert rendre nyeri a párharcokat, s veszélyes a kapura. Ilyen meccse azonban elvétve akadt ebben a bajnoki idényben. Egyértelműen több jutott az előnytelenebb arcából, amikor nem jönnek a cselek, szenved, vagy nemes egyszerűséggel megbújik a mezőnyben. Sokkal jobban járnánk, ha nagy átlagban találna egy középutat a kettő között. Kulcsfontosságú nála az első néhány megmozdulás végkimenetele. Amennyiben gyatrán sikerülnek elmegy a kedve, s utána mintha a pályán sem lenne. Nagyon úgy fest, hogy a mentalitása hagy maga után kívánnivalót, ezért sosem lesz igazán meghatározó spíler. Minden bizonnyal ő az egyike azon játékosoknak, akiknek a hozzáállásával és küzdőszellemével gondok vannak. S akikről Scasny úgy nyilatkozott, hogy a felkészülés lezárultával, mintha kicserélték volna őket. Mint tudjuk akarat és alázat nélkül az adottságok fabatkát sem érnek. Sokak kedvence lenne egy kiegyensúlyozott Szakály. Ehhez képest a tavaszi performansza kifejezetten elfogadhatatlan, gyötrődése lehangoló. Miközben képes bejátszani az egész pályát, ha minden klappol nála.
(A képek forrása: nso.hu)