Véget ért a langyos uborkaszezon, s rögvest egy nem túl kellemes helyszínen végzünk terepmunkát. Kecskemétre nem nyerni szoktunk járni, igaz rég voltunk ennyivel erősebbek nálunk. A téli pauza érdekesebb manővereit egyébként éppen az aktuális riválissal bonyolítottuk le. Sok minden történt másképp, mint ahogy megszokhattuk. Nem utaztunk el Törökországba, nem járt nálunk próbajátékosok tömkelege, elindult az Akadémia és a stadionépítés, s tulajdonképpen agyonnyertük a felkészülési meccseket. Talán valami új, valami más előszele ez. Mindenesetre most először kaphatunk választ a tavasz legnagyobb kérdésére, elég volt-e az eltelt két és fél hónap Kondás Elemérnek, hogy megújítsa, s visszavezesse a csapatot a helyes ösvényre? Inkább szezonelőzetes, mint meccselőzetes.
Tobzódnak a kérdések bennünk. Elsőként egy meglehetősen fajsúlyos. Mekkora érvágás a gárdának Varga Józsi távozása? Felbecsülhetetlen. Az elmúlt évek Lokija tulajdonképpen elképzelhetetlen volt nélküle. Távoztak már korábban is kulcsemberek, de ez egészen más. Valami olyasmi, mint amikor az ember végignézi, ahogy gyermeke felcseperedik, hatalmasat fejlődik, majd el kell engednie a kezét, hogy saját útját járhassa. Dzsudzsák más sztori, ő az első pillanattól kezdve kiemelkedő tehetségnek számított, s lehetett tudni, hogy ki fogja nőni a honi ligát. Józsika ellenben hatalmas utat járt be, jókora holtpontokat élt meg. Hosszú évek aprólékos munkája kellett hozzá, mire nyilvánvalóvá vált, mekkora potenciál rejlik benne. Mi, debreceni szurkolók követeltük először a felnőtt csapatba, mások nevettek. Igazunk lett. Mi követeltük először a válogatottba, mások csak röhögtek. Igazunk lett. Manapság hozzáértő ember már nem tagadja, óriási értéke a nemzeti tizenegynek. Józsika sosem hagyott minket cserben. Jelenlétével minden körülmények között tartást adott az együttesnek.
Az általa hagyott főként érzelmi, másrészt szakmai űrt Ramos nem töltheti ki. Megalkuvást nem tűrő, hatékony romboló ugyan. Azonban gyatra labdabiztossága, fegyelmezetlensége, s extrém megmozdulásai miatt nem említhető egy lapon Vargával. A kecskeméti időszak egyébként bizonyította, nem érdemes rá alappillérként építeni. Megnövelt felelősség, s elvárások esetén játéka erősen hullámzóvá válik, nem képes konzisztens teljesítményre. Ettől függetlenül bizonyos szempontból a bajnokság top szűrői közé tartozik, s most óriási lehetőséget kapott, nagyon szurkolok neki, hogy élni tudjon vele. Egyébként nagyszerű döntést hozott a klubvezetést vele kapcsolatban. Emlékezzünk rá, a hibátlan szezon során bombasztikus formában játszott, amikor szóhoz jutott. Bűn lett volna hagyni, hogy a kispadot koptassa, kiérdemelte és igényelte is az állandó játéklehetőséget. Másfelől szükségünk volt egy kiegészítő emberre a védelembe, növelve a csapatrész mélységét. Fél évre szóló kicserélésük előrelátó, koncepciózus gondolkodásra vall. Amikor iszonyatosan kell, újra kéznél van, ráadásul harcedzett állapotban.
Ám a fentebb említett okokból kifolyólag nem szabad túl nagy terhet ráaggatni, muszáj tehermentesíteni. Ez indokolja Mamadou Wague szerződtetését, aki jóval ígéretesebb pedigrével bír, mint a távozó Kiso. A leigazolása ugyanakkor tanúsítja a jelenlegi korlátozott anyagi mozgásteret. Anélkül kínáltuk meg kontraktussal, hogy alaposan felmértük volna, valóban erősítést jelent-e. Sérülése ugyanis ezt nem tette lehetővé.
Yannick eltávolítása üzenetértékű, egy ideje már követeltük ezt. Janikának voltak ragyogó periódusai a nálunk töltött időszak alatt, de az elmúlt két évben már csupán árnyéka tudott lenni önmagának. A kecskemétiek örülnek, mert egy egészen más kép él róla az emlékezetükben, mint amit nekünk mutatott. Megdöbbentő mértékű az a leépülési folyamat, ahogyan egy szélvész gyors, s tarthatatlan szélsőből használhatatlan epizódszereplővé silányult. Mindenképp lépni kellett. Megtartása azt a káros üzenetet hordozta volna magában, hogy eltűrjük egy húzóembernek szánt játékostól a tartós formán kívüliséget, az egyre gyakoribb alibizést.
Nem engedhetünk meg magunknak ilyen hanyagságot. A dobogóra oda kell érni, dacára az egyre erősebb, s ezzel párhuzamosan éhesebb kihívóknak. Az együttes gerince továbbra is ütőképes, s nem mellékesen félszavakból megérti egymást. Rendelkezünk ígéretes fiatalokkal, s minden csapatrészre jut magyar szinten klasszis játékos. Az alapanyag tehát adott. A szakácsmester most bizonyíthatja kvalitásait. Sőt, a feltételes mód nem is helyes. Bizonyítania kell, hogy a tavalyi év nemcsak kifutott eredmény volt. Egy kiugró teljesítmény után a visszaesés természetes, ám egy minőségi szakembernek képesnek kell lennie kivakarni csapatát a gödörből. Számos kihívásra várjuk tőle a megoldást. Megújításra szorul a sematikussá vált, kiszámítható alapjátékunk. Varga távozásával újratervezést igényel a labdakihozatal. Nem győzzük eléggé hangsúlyozni, hogy szélesebb spektrumú támadójáték szükséges, nem tartható tovább a Coulibaly-függőség. Már csak azért sem, mert ő lesz a következő komoly távozó. Valamint markáns szerep hárul rá, a gárda ajtaján kopogtató fiatalok beépítésében. Velük kapcsolatban mindig érzékeny feladat a terhelés és a játékidő adagolása, illetve a mentális felkészítés.
A Kecskemét jelentősen meggyengült a télen, kulcsjátékosok távoztak elölről és hátulról egyaránt. Nívós utánpótlásról nem beszélhetünk, inkább tucatjátékosok érkeztek a helyükre. Yannick esetében is hatalmas kérdés, képes-e visszatalálni régi önmagához, s ismét elragadtatni a Széktói publikumát. Emellett úgy összességében elmondható, hogy Horváth Ferenc egy kicserélődött csapat összetákolásával foglalatoskodott a télen. Az őszi szezon végére bejáratott szisztémára nem lehet támaszkodni. Habár a Kecskemét továbbra is egy rendkívül kellemetlen stílusú, acélos középcsapat. Mégis úgy véljük, a lehető legjobbkor találkozunk velük, ezt a Kecsót most verni kell!
(A képek forrása: haon.hu, sport365.hu)
