Egy olyan szerepet vállalok most, amely se nem kedves, se nem igazán népszerű. Osztani fogom az észt, mert a mai produkció annyira elkeserítő és dühítő volt, hogy nincs más választásom. A hibák és a rossz döntések is terítékre kerülnek, de most a célkeresztbe egy új és kivételes, valamint egyszeri, utólagos okoskodást teszünk. Ez most érzelem és nem józanság, annak most nincs itt helye. Megmondom a tuti frankót.
Bosszantó az, hogy a mérkőzés előtti napokban semmi sem utal a hétvégi gyenge és lélektelen játékra, sőt, még a hét közepén egyetlen ritmusváltással tökön rúgjuk az Újpest döntőbe jutásának halvány reményét is. Ma meg elgurigázgatunk Pakson, tötyögünk-lötyögünk, nézelődünk jobbra-balra, aztán feleszmélünk, hogy itt a labda, és előttünk egy zöld mezes. Ajjaj, gyorsan tovább! Én nem merem kicselezni, majd ő megoldja. Ebből aztán kisült ez a megye kettőben is kiröhögött nagyanyó futball, járókerettel és tolószékkel megspékelve. A szurkoló meg tépi a haját, vagy a bal oldalán lévő társa jobb kacsójával ütlegeli a jobbján álló cimboráját mérgében és elkeseredésében.
Az első félidőben nem is tudom, hogy milyen sportot űztek a srácok, vagy esetleg ez egy új közösségi tánc volt? Ugrabugra egy bőrgolyó körül, néhol rituálisan, de igazából még betanult tánclépéseket se nagyon lehetett felfedezni. Focit pedig semmiképp. Hiába beszélt Kis Károly a meccs elején, hogy ők győzelemre játszanak, a francokat, örültek volna akár fél pontocskának is. Túl sok embernek lett kedvenc állata mostanában a sündisznó, ráadásul a paksiak nem is tudták olyan precízen megoldani a „taktikát”, mint az ebben a stílusban „futballozó” Siófok. Számomra még a szimpatikus kiscsapat jelzőt is elvesztették a hazaiak, akik között színészek akadnak bőven, valamint az alattomosság sem áll tőlük messze. A tavalyi ezüsthöz párosult egy kis arc is. A mi játékunk – vagy tudom is én, micsoda – átütő erő nélküli volt. Az odáig rendben is van, hogy a 4-1-4-1-es Újpesten bevált felállás és csapat kezdett ma, csak ugye a lendület, a pontosság és a motiváció nem éppen ugyanaz volt. Coulibaly egyedüli vergődése négy ember között olyan volt, mint az I. világháborúban a szögesdrótok közé szorult lóé. Minél jobban ficánkolt, annál jobban belegabalyodott. Ha labda is volt nála, akkor meg a cselekbe. Helyzetén az sem segített, hogy az akcióink kilencven százaléka a bal oldalon folyt, Bódi behúzódott középre, aminek köszönhetően jobban összetömörült a pálya azon része. Még annyi hely sem volt, hogy levegőt lehessen venni. Tíz perc után látszott az, hogy Adamot a két belső védő is lefogja, így a két hazai védekező középpályásnak csak oldalra és előre kellett figyelnie, ekkor kellett volna Nikolicot bevinni középre, hogy megoszthassa a figyelmet Adamóval együtt a védelem és a középpályás sor között. A szélek kinyitását már meg sem említem, habár Nikolov kétszer is galibát tudott okozni, Korhutnak pedig az említett tömörülés miatt esélye sem volt áttörni.
A második félidő kezdetekor azt gondoltam, hogy jön a szokásos változás, megnyomjuk az elejét, rákényszerítjük az akaratunkat az ellenfélre, de nem. Semmi sem történt. Maradt a felállás és csere sem volt, valamint a játék is ott folytatódott, ahol abbamaradt. Az iszonyatos pontatlanság láttán legszívesebben sírni lett volna kedvem. Nem igazán tudom, hogy mi volt a cél: be akartuk csapni az ellenfelet, hogy ugyanolyan borzalmas játékkal kezdjük a második félidőt, mint amit az elsőben produkáltunk? Kétlem, de így sikeredett. Egy óra elteltével jött Rezes pontosan Nikolic helyére, hogy aztán ugyanúgy egyedül legyen Coulibaly a frontvonalban, mint előtte. A második játékrészben pontrúgásokból tudtunk veszélyeztetni, amelyek legalább most jól is sikerültek. Ilyen szituációból adódott a legnagyobb lehetőségünk is, csak éppen Rezes, akihez odasomfordált a labda, három méterről a gólvonalon sütkérező védőt sikerült eltalálnia. Semmi sem sikerül, hajunk sincs már, valamint kezek sem. Őrjítő, idegtépő. A meccs végén még nekünk kell izgulni, de azért van egy Novakovic is szerencsére.
Ma ilyen nem volt
Nem értem, hogy miért kell betojni a Pakstól, jó nekünk az egy pont? Ez nagy fegyvertény? Biztosan nem, de akkor nem óvatoskodni kellett volna. A falnak sem kell rohanni, de meccs közben lehet változtatni a taktikai felálláson is, erre nagyon szép példa a Mainz és Tuchel. Ha erős presszió gyakorlása nélkül a hazai védelem és Csernyánszki bakizik, akkor mi történt volna egy agresszív letámadásnál? Kondás Elemér véleményem szerint hibázott többször is, először, amikor hagyta az alapfelállást az első félidőben végig. Másodszor, mikor nem cserélt fordulás után és a taktika is maradt. Gondolom az öltözőben üvöltött, a feltüzeléssel nem lehetett gond, ez már a játékosok sara. Az is az övék, hogy képtelenek voltak ritmust váltani, a középpályánk kimondottan lassú volt, talán a sok utazás miatt, de ezt el nem fogadom mentségnek. Nincsen edzői képesítésem, nem mondom, hogy az én elképzeléseim biztosan beváltak volna. Tisztelem, becsülöm Kondás Elemért és stábját, valamint a játékosokat. Elégedett vagyok eddigi teljesítményükkel, de a mai meccs utáni csalódottságnak hangot kell adni. Teljesen biztos vagyok benne, hogy a jövő héten ismét örvendezhetünk a megszokott motivált játéknak.
HAJRÁ LOKI!
Percek, események
42. perc: Coulibalyt buktatták a tizenhatoson belül, érthetetlenül csak szabadrúgás lett belőle.
72. perc: Rezes három méterről az ácsingózó védőt találja el.
84. perc: Coulibaly az ötös bal sarkánál bemutat egy cselt, majd a léc fölé lő, be kellett volna adni.
88. perc: Coulibaly szintén az ötösről lő, Sipeki blokkol.
90. perc: Két hazai szöglet, két Novakovic bravúr.
Pontok
Novakovic: Amikor kellett, ott volt. 7
Nikolov: Jól játszott, két veszélyes felfutása volt. 6
Máté: Tipikus angol védő, elrúgom a labdát, hogy a közelemben se legyen, de megoldotta a feladatát. 6
Mészáros: Hozta, amit kell. 6
Korhut: Ma az egyik „legjobb” volt, de ez igazából most nem sokat ér. 6
Bódi: Ma semmi, nem nyitotta ki jobb szélt. 5
Varga: Pontatlan volt. 5
Selim: Legalább a szögletek sikerültek. 5
Szakály: Szenvedett ő is. 5
Nikolic: Nagyon gyenge teljesítményt nyújtott.5
Coulibaly: Kiharcolt egy büntetőt, amit nem adtak meg. 6
Rezes: Kihagyta, ha nem látom, nem hiszem el.
Farkas: Fent volt a pályán.
(A képek forrása: dvsc.hu, subvito.eu/content/view/155/1/)
