A cikk szerzője sajnos nem tudott ott lenni a vasárnapi rangadón, így a legszélesebb vászon helyett egy 70 centis képernyőn keresztül kellett végignézni, ahogy Kovács István hülyét csinál a védelemből – kétszer is. Borzasztó érzés még most is rágondolni, írni róla sem leányálom. Valami hasonló érzés volt a Bruges meccs után, hiszen azóta nem kaptunk három gólt egyetlen mérkőzésen sem, sőt még így is a mi védelmünk a legjobb a hazai bajnokságban, mindössze 10 gólt rámoltak be nekünk, azonban az idegenbeli formát nem sikerült átmenteni tavalyról. Idén eddig három vereség idegenben a mérleg, amiből kettő nagyon bosszantó, a fehérvárit pedig most tudomásul kell venni, nincs mese. Három forduló van hátra, a Pakssal fel kell törölni a pályát, csak hogy az önbizalom visszajöjjön, mert az Üllőin és a MTK ellen kell a csúcsforma – és kell sok egészséges játékos.
A három vereség teljesen eltérő karakterű. Kaposváron a C csapatot verte meg egy B erősségű csapat, Egerben egy lélektelenül játszó Debrecen kapott ki, a Sóstói Stadion nézői pedig azt látták, hogy két jó csapat közül az egyik ott és akkor a másik fölé kerekedik. Kondás most a 4-1-4-1 mellett döntött – hozzáteszem nagyon helyesen. Bouadla újra a kezdőben kapott helyet és bár nem lett megváltó, azért a passzjátékunk jelentős javulást mutat, hogy még egy labdabiztos ember van a pálya közepén. Egyelőre hatvan percet bír, de azt teljes erővel végigrobotolja, tavaszig ki kell bírnia sérülés nélkül, akkor lehet igazán erőssége a csapatnak. Mészáros és Bernáth sérülése aggasztó. Ez a Debrecen nem a Barcelona, akik drótból is összehajtogatnak egy középhátvédet, aztán lehozzák úgy a klasszikót. Ám ha feltétlenül a bűnbakot akarjuk keresni, akkor sem varrhatjuk a gyengén védekező Nagy Zoli vagy Sidibe nyakába az elvesztett pontokat, mert Sidibe csatárként nyújtott egy jó közepeset hátul, Nagy Zoli pedig szintén váratlanul került a kezdőbe. Egyetlen rossz döntést talán hoztak a padról: hogy ha már támadni kell, miért nem megy vissza Varga, és megy előre Sidibe?
Nem tudom, hogy az ilyen vereség rosszabb, vagy az egri, mindenesetre ilyenkor mindig összetörik bennem az erős csapat képe, aki igazi riválisra talál. Egerben láttuk, hogy nem jobb az ellenfél, most viszont szembe kell néznünk az igazsággal, hogy a Vidi jobb, legalábbis nem sikerült bizonyítanunk az ellenkezőjét. Egy zsoldoshadsereg vert meg meg minket, labdabiztosak, és iszonyú jól védekeznek. Ha megszereztük a labdát, valahogy eljutottunk a térfelükre, ott szinte minden területet lezártak, nehéz volt mögéjük kerülni. Ugyanez a taktika vezetett sikerre az EL-ben, azonban a szoros védekezésre és kontrákra csak az első gól után tudtak átállni, addig meg lehetett volna őket fogni egy masszív védelemmel. A tavalyi meccs tavasszal egyértelműen a védelmünket dicsérte, az idei pedig azon ment el. Az más kérdés, hogy hogyan ugyanez a Videoton kikapott az MTK-tól és a Fraditól is, szerintem ők sem értik, hogyan.
A bejegyzés címe még mindig homályos. Egyvalami fájt jobban a tegnapi vereségnél: Gundel-Takács. Abba most nem mennék bele, vajon hogyan engedhetik őt sportesemény közelébe, nem tudnám megfogalmazni szalonképesen. Vegyük az első gólt. Miután Kovács István hülyét csinál négy debreceniből, odaadja Sanyinak, aki berúgja gyakorlatilag üres kapura, ezután három percen keresztül azt hallgatjuk, hogy Torghelle=Ibra. Legalább annyira szimpatikus. Mióta válogatott volt, azóta – hasonlóan Tökölihez, aki legalább focizni tud – állandó ajnározás veszi körül, képtelenek belátni, hogy ő igazából egy mélyen középszerű játékos, aki a karrierjét taplóságára építi. Természetesen a gól után sem hagyott fel a kedvenc kommentátorunk a Vidi éltetésével, ami még akkor is felháborító, ha tényleg ők irányítottak. Aztán a gólunknál elszakadt nálam a cérna. Gyakorlatilag két támadó vidi-passz után már emelkedik a hangja, aztán mikor a Loki szépít, nem figyel, és kb. úgy jelenti be, mintha a a svédek egyenlítettek volna ellenünk. Tomboltam az idegtől: a köztévé miért enged egy ilyen dilettáns – gyakran volt rá példa világversenyen, hogy nem tudta, kinél van a labda – senkiházit a mikrofonhoz. Arról nem is beszélve, hogy minden egyes meccsen kioktat a szabálykönyvből. A Sport TV sem termelt ki óriási egyéniségeket, de minden kommentátora hozza a kötelező színvonalat. Visszasírjuk Hajdú Bét, Faragót, Méhes Gábort, Petúr Andrást, mert a királyi TV újra bizonyította, hogy teljesen alkalmatlan egy ilyen mérkőzés legalább elfogadható színvonalú közvetítésére. Skandallum.
Úgyhogy aki teheti – én is így fogok – menjen ki a lelátókra és nézze a DVSC-t úgy, ahogy igazán érdemes, élőben, kommentár nélkül.
Pontok:
Verpecz: Jól védett, nem tehet semmiről. 7
Nagy Zoli: Nem megy neki a védekezés, ő inkább egy háromvédős rendszerbe illik bele, ahol van mögötte valaki. 4
Simac: Nem volt jó, de rossz sem. 6
Sidibe: Két osztályzatot kap. 8, mint csatár hátul, 5, ha csak a objektíven nézzük.
Korhut: Nem volt vele baj, de a Diósgyőr ellen azért könnyebb. 6
Bódi: Kevésbé látványos a játéka, most nem ment igazán, azért a szabadrúgásai jók voltak és a szöglet is tőle érkezett. 7
Selim: Kell még neki 1-2 meccs, hogy visszanyerje a formáját. 6
Varga: Neki is lett volna a feladata, hogy Kovácsot féken tartsa. Mindkétszer a középpályáról indult el. 6
Szakály: Talán érdemes lenne átadnia a szalagot, így letenné a terhet, ami most a kelleténél jobban nyomja. Értékes játékos, intelligens, tudja maga is, hogy most nem megy neki annyira. A nyilatkozatai mindig ülnek, ez pozitívum. 5
Yannick: Továbbra is probléma, hogy befelé indul el ballábasként, így nem tud lőni. Bódival helyet kellene cserélniük. 5
Coulibaly: Megint gólt rúgott, küzdött és összességében nem volt rossz. 7
Czvitkovics: A lövése bíztató jel. Kell a játéka, már csak Szakály miatt is, mert ők ketten jól megértik egymást. 5
Rezes: Egy jó cselre és egy közepes lövésre futotta, ugyanakkor korántsem annyira reménytelen, ahogy azt mutatta korábban, csak így tovább. 6
Pölöskey: Nem ő kell, hanem Sidibe. 3
