A tizenegyedik fordulóban az örök mumusunknak számító KTE otthonába látogattunk, és biza’ nem volt jó előjel, hogy idén idegenben még nem nyertünk. Ráadásul Kecskemétre nem nyerni járunk, eddig ötből egyszer sikerült, akkor ráadásul emberhátrányban. Ezen a ponton találunk majd összefüggést az akkori, és a mostani meccs között. Helysízni beszámolóval egybekötött összefoglaló következik.
Eltelt két hét a legutóbbi bajnoki óta, és sok minden történt a csapaton belül. Kecskemétre tartva, jó másfél órával a kezdés előtt a kezdőt látva nagy meglepetés fogadott: a névsor Novakovic nevével kezdődött. Mint utóbb kiderült, szó sincs arról, hogy Verpecz megsérült volna, Sándor Tamás elmondása szerint Nova magabiztosan véd az utóbbi időben – ezzel szemben Verpecznek voltak bizonytalanságai (a szerk.) -, így majd’ másfél év kihagyás után újra bajnokin védhetett szerb hálóőrünk. Volas padoztatása nem igazán lepett meg, igaz személy szerint kezdettem volna, de mint utólag kiderült, a mai meccsen sem ült volna az ő játékstílusa, valamint a helyette kezdő Kulcsár ezúttal jó napot fogott ki. Ami viszont aggasztott, hogy újfent két védekező középpályással állunk ki egy öt védővel felálló csapat ellen, ami teljesen fölösleges. Szerencsére erre Kondás Elemér is rájött, aki vélhetően látva a hazaiak defenzív felállását, a kezdés előtt módosított, és az újdonsült apukát, Selimet jelölte a kezdőbe. Brkovic továbbra is élvezte a stáb bizalmát, bár Máté még nem volt bevethető állapotban, így nem tudjuk meg, hogy mi lett volna, ha…
Mint azt említettem, a Kecskemét az ellenünk divattá váló öt védős felállást válaszotta, akárcsak nemrégiben a Paks és az MTK is tette. Szerencsére ezúttal tettünk róla, hogy hamar letegyenek a bunkerfociról, és végül saját fegyverükkel fricskáztuk meg őket.
A felállás képként itt
Meglehetősen álmosan kezdődött a mérkőzés, többnyire csak tapogatóztak a csapatok, így az első huszonöt percben nem kellett lerágnia a körmeit a hazai oldalon helyet foglaló ezernégyszáz, illetve a vendégszektorban a Lokit elkísérő tizennyolc szurkolónak. Aztán felpörögtek az események. Bódi egy felelőtlen belépő után már mehetett is zuhanyozni. Onnan a helyszínről erősnek tűnt ezért a piros, utólag visszanézve teljesen jogos. Nagyon nehéz helyzetbe kerültünk, felrémlett az MTK elleni meccs, ott még ennél is hamarabb kerültünk hátrányba, mégis tudtunk nyerni. Na de az a meccs hazai pályán volt, ahol sokkal jobban, egységesebben tudunk játszani, mint idegenben, ráadásul Kecskeméten voltunk, ahol tizenegy emberrel se nyerni járunk. De ha már itt tartunk, emlékezhetünk a veretlenül megnyert bajnoki címünk évére, amikor úgy nyertünk itt, hogy az első félidőben Coulibalyt kiállították, az érdekesség az volt, hogy akkor éppen Bódi lőtte a győztes gólt a meccs utolsó pillanataiban. Kondás Elemér nem nyúlt bele a csapatba, hiszen a piros előtt nem sokkal már kényszerűségből váltania kellett, a jó formában lévő Brkovic meghúzódott, helyette Trninic állt be. Innentől egy, az MTK ellen a második félidőben látott formációra váltottunk át: Sidibe kihúzódott a balszélre, Szakály átment jobbra, Kulcsár pedig elöl maradt egyedül, neki kellett a gyorsaságát kamatoztatnia, és beindulni az üres területekre, hogy kontrákból tudjunk veszélyzetetni. Ez jó húzásnak bizonyult, Szakály remek passzából Kulcsár gyönyörű gólt lőtt. Kellett is már ez neki, mert az első forduló óta képtelen volt betalálni, pedig számtalan lehetőség adódott előtte, és az utóbbi időben meglehetősen gyenge formában játszott. Ezzel még nem volt vége, a félidő vége előtt nem sokkal ismét Szakály indította Kulcsárt, aki szélről centerezett a középen érkező Selimnek, aki higgadtan helyezte a labdát a hosszúba, a szünetbre megnyugtató két gólos előnnyel vonulhattunk, de mi szurkolók egyáltalán nem nyugodtunk meg.
A kiállítás után – Sidibe balszélen, Kulcsár egyedül elöl a bemozgásaival teremt helyzeteket
A félidőben egyedül a hazaiak változtattak, érthető módon lekapott egy védőt Bekő Balázs, a Kecsó kénytelen volt feladni a sün felállást, mert támadniuk kellett, ez nekünk pedig temrészetesen csak kedvezett, hiszen további lehetőségeink nyíltak egy újabb kontrával végleg eldönteni a márkőzést. A hazaiak erejéből többnyire csak beívelésekre és távoli lövésekre futotta, ezeket nyugodt magabiztossággal hárította Novakovic. Ezen a ponton kell megjegyeznem, hogy mekkora különbség van Nova és Verpi között, még ha igazság szerint körülbelül hasonló szintet is képvisel a két kapus: míg Verpecz kimondottan vonalkapus, addig Novakovic remekül érzi a kijöveteleket, és számtalan beívelésnél húzta le szépen a labdát, amiből komolyabb veszély lehetett volna, ha nem mozdul ki. Volt egy pontja a második félidőnek, mikor könnyen nagyot fordulhatott volna a világ. A hetvenedik perc környékén egy erősen tizenegyes gyanús szituban Lázár lépett oda a hazai támadónak, ha ott azt befújja a spori, és megkapja Lázár a jogos sárgát, akkor kilenc emberrel folytattuk volna, a Kecsó pedig feljöhetett volna egy gólra. Szerencsére néma maradt a bírói síp.
A keménymag
Ahog telt az idő, a Kecskemét játéka egyre görcsösebbé vált, míg a védelmünk magabiztosan állta a rohamnak egyáltalán nem nevezhető hazai támadásokat. Az volt az ember érzése – és ezt a hazai szektorból is megjegyezte valaki jól hallhatóan -, hogy ha reggelig játszanak sem rúgnak gólt. Volt benne igazság. A kegyelemdöfést végül Korhut adta meg egy fantasztikus szóló után, saját térfélről indulva kicselezett négy Kecskemét védőt, és jobb lábbal vágta a kapuba a labdát, ezzel kiütve a hazai csapatot. Innentől formalitás volt a hátralévő idő, még futotta egy-két távoli lövésre a Kecsótól, de ezek semmi veszélyt nem jelentettek, a maradék tíz perc jórészt azzal telt, ahogy a hazai szurkolók az edzőjüket, a sportigazgatót, és a tulajdonost gyalázzák. A vége megérdemelt, bár egyáltalán nem várt győzelem. Úgy látszik, mi csak akkor tudunk nyerni Kecskeméten, ha tíz emberrel fejezzük be a mérkőzést.
Szép volt fiúk!
Játékos osztályzatok
Nenad Novakovic – 7.0
Kisebbfajta meglepetéssel ért fel, hogy több, mint egy év után visszakerült a kezdőbe, bár az utóbbi időben rendre jól védett a Liga Kupában. A mérkőzést szinte hiba nélkül hozta le, több nagy védése volt, nagyon magabiztos volt a beíveléseknél is, Verpeczel ellentétben ki mer jönni a beadásokra, és rendre meg is szerzi a labdákat.
Lázár Pál – 6.5
Hamar besárgult, és végig a levegőben lógott, hogy kiállítják, erről le kéne szoknia, mert ilyen tekintetben Ramosra hajaz a játéka. Megköszönheti a sporinak, hogy a második félidőben nem fújta be a belépőjét, mert akkor büntetővel jöhetett volna a KTE, mi pedig kilenc emberrel folytattuk volna.
Dusan Brkovic
Hatalmas pech a sérülése, itt lett volna a lehetősége, hogy megragadjon a kezdőben, hiszen az elmúlt meccseken rendre kimagasló teljesítményt nyújtott. Remélhetőleg nem komoly a sérülése, és jövő héten már újfent pályára léphet.
Mészáros Norbert – 6.5
Kapott gól nélkül hoztuk le a mérkőzést, ráadásul emberhátrányban, így különösebb kritika nem érheti a játékát, viszont nem egy alkalommal hozták zavarba, az például figyelmeztető jel volt, mikor Sidibe mentett az ő pozíciójában egy kecskeméti elől.
Korhut Mihály – 7.5
Lázárhoz képest jobban játszott, ráadásul egy fantasztikus gólt szerzett, amivel végleg eldöntötte a meccset. A két évvel ezelőtti magabiztos játékot láthattuk tőle, lassan érik egy válogatott behívó.
Bódi Ádám – 4.0 – A mérkőzés citromdíjasa 
Hatalmas butaság és felelőtlenség volt a belépője, még ha nem is volt szándékos, ezen könnyen elmehetett volna a meccs. Pedig hosszas kihagyás után tért vissza, de a következő két hétben vélhetően újabb pihenő vár rá.
Selim Bouadla – 7.5
Na ez igen! Az elmúlt hetekben kritizáltam a játékát, most viszont kimondottan jól játszott. Nagyon agilis volt, sok labdát szerzett, jók voltak az indításai – a pontrúgésai mondjuk kevésbé -, és gólt is szerzett. Lehet, hogy a születendő gyermeke miatt volt kicsit befeszülve, és most átszakadhat nála a gáta.
Zsidai László – 7.0
Az ő esetében bekopipésztelhetném az előző tíz meccsen kapott osztályzatát, és értékelését, mert meccsről meccsre ugyanazt hozza. Harcos játék a középpályán, rengeteg szerzett labda, a megszerzett labdák pontos megjátszása. Korai sárgája ellenére egyáltalán nem fenyegette a veszély, hogy kiállítják, tanárian játszik.
Szakály Péter – 7.5
Nehezítette a dolgát, hogy a kiállítás után kényszerből átkellett húzódnia a jobbszélre, ennek ellenére az első gólnál ő ugratta ki Kulcsárt, majd a második gólunknál is ő indította Kulit, akinek a beadásából Selim szerzett gólt.
Ibrahima Sidibe – 7.0
A kiállítás miatt neki is kényszerposzton kellett játszania, méghozzá balszélsőt, akárcsak az MTK ellen. Ezen a meccsen inkább védőmunkájával tűnt ki, nagyon gyakran hátrébb helyezkedett még Korhutnál is, volt mikor utolsó védőként ő mentett.
Kulcsár Tamás – 8.0 – A mérkőzés legjobbja 
Őt is sokat kritizáltam az utóbbi időben – joggal -, ezúttal viszont a mezőny legjobbja volt. Fantasztikus gólt lőtt, amivel megszereztük a vezetést, illetve kiosztott egy szép gólpasszt is. Szélre történő bemozgásaival, és futtatásával tudtuk emberhátrányban behúzni a meccset, úgy tűnik, a kontrajáték fekszik az ő sítlusának leginkább.
~o~
Aleksandar Trninic – 6.5
Játékát végtelen egyszerűség jellemzi, nem színezi túl a dolgokat, ha kell, arra rúgja a labdát amerre áll, ilyen tekintetben kicsit Komlósira emlékeztet a játéka. Volt egy nagy mentése az első félidőben.
l’Imam Seydi
Nem tett hozzá sokat a mérkőzéshez, bár 2-0-ás vezetésnél emberhátrányban nyilvánvalóan azzal a feladattal lépett páylára, hogy próbálja tartani a labdát, illetve zavarba hozni a Kecskemét védőit, illetve gyorsaságát kamatoztassa.
Vadnai Dániel
Szerencsére az utolsó pillanatban kikerült a kezdőből, helyette Selim játszott. Fölösleges is lett volna a játéka az öt védővel játszó Kecskemét ellen, ezt már a Paks meccs után is hangsúlyoztam. Időhúzó csere volt a meccsen.
~o~
Kondás Elemér – 7.5
Okos húzás volt, hogy az utolsó pillanatban meghúzta a Selim-Vadnai cserét, vélhetően az ellenfél felállását látva döntött így. Örömteli, hogy újra Novát állította a kezdőbe, ez is nyerőnek bizonyult. A kiállítás után pedig nem nyúlt bele a csapatba, a pályán lévőkkel pedig egy jó taktikát valósított meg, szintén nyerő húzás.
A mérkőzés összefoglalója
