Vereséggel felérő döntetlen a Kecskemét ellen vasárnap, egy lélektanilag nagyon fontos idegenben behúzott szerdai Magyar Kupa-meccs Felcsúton és máris itt az újabb feladat: le kellene győzni a Paksot idegenben. Nehezebb lesz, mint bárki is hinné. Sőt, ha pusztán a tényeket nézzük, csak annyi szól a Loki győzelme mellett, hogy szerdán legyőztük a Puskás Akadémiát, és talán emiatt most kezd helyrebillenni a focistáink önbizalma, de semmi más. Mert a Paksnak úgy is van 15 pontja, hogy eggyel kevesebbet játszottak nálunk. Mi pedig 9 ponttal szerénykedünk a 9. helyen a 9. forduló előtt. De ennél sokkal árnyaltabb a kép. Aki mindent tudni akar a két együttesről a meccs előtt, olvassa el beharangozó cikkünket!
Múlt vasárnap sokadszorra csalódtak ebben a szezonban a Loki-szurkolók, amikor hazai pályán nem tudtuk legyőzni a Kecskemétet. Tizenhárom évet kell visszalapozni, hogy utoljára ilyen rossz bajnoki rajtot találjunk, amilyet csapatunk idén produkált (2001/02-es szezon, ugyanennyi pont 8 meccs után). Nem csoda, hogy nehéz kitartani a csapat mellett a szurkolóknak, a játékosok pedig motiválatlanok. De nincs idő a sebeinket nyalogatni. Sőt, soha nem is volt, de csapatunk pszichés felkészületlensége nagyon meglátszik mostanában a szereplésünkön. Mind tudjuk, milyen nehéz időket él a Loki. A bajnoki meccseinket a szezon elején feláldoztuk a nemzetközi szereplés oltárán, ami, mint tudjuk, rossz befektetés volt, hiszen az ismert események miatt nemhogy nem jutottunk be az Európa Ligába (minimum), de egy olyan mély válságba kerültünk, hogy másfél hónappal később még mindig nem tudjuk, hogy elértük-e már az alját. Mondhatjuk, hogy két szék közt a földre ültünk, és azóta is próbálunk feltápászkodni. Abban edző, játékos és szurkoló is egyetértett, hogy mindenekelőtt nyernünk kell egy meccset, mert csak így lehet felszállópályára kerülni.
Kívánságunk teljesült szerdán. Egy nagyon fontos meccset nyertünk meg Felcsúton, a Pancho Arénában: bejutottunk a legjobb 16 közé a Magyar Kupában. Bár a tévé nem közvetítette, az onlajnok.com segítségével követhettük szöveges formában a mérkőzést, és ez alapján a meccsen nem mindig domináltunk, kiegyenlített volt a játék, de ezúttal a szerencse minket segített, így két érvényes és két érvénytelenített gólt szerezve ott vagyunk a legjobb 16 közt. Latolgattuk hétfői podcast adásunkban, hogy vajon milyen csapattal állunk ki annak tudatában, hogy 3 napra rá megint bajnoki meccs jön, ráadásul egy nálunk jobb formában lévő csapat otthonában, de Kondás nem pihentetett: a legerősebb keretünkkel álltunk ki, egyedül Bódi (aki nyilván a betegségéből gyógyulgat) és Máté nem utazott el a csapattal a megszokott bajnoki keretünkből. Két fiatalt is elvittünk, Baloghnak és Berdónak bizonyára nagyban segíti a fejlődését, ha minél több felnőtt meccset nézhetnek a kispadon ülve illetve melegítés közben, de ez egy másik történet. Lényeg az, hogy Bódit Jovanovics pótolta, így együtt játszott Lázárral, Máté helyére pedig Brkovics került be. Végre gólt, ráadásul fontos gólt szerzett Szakály Péter az 54. percben egy szabadrúgásból (egyébként Hajduch kapus borzasztó rosszul állította be a sorfalat) és aztán a hosszabbításban olyat láthattunk (volna, ha lett volna TV-közvetítés), mint már nem is tudom, mikor utoljára: nemhogy nem kaptunk gólt a hosszabbításban, hanem még mi lőttünk egyet! Ami még ennél is hihetetlenebb, Tisza(!) beadásából fejelte Kulcsár(!). Nyertünk tehát 2:0-ra, küldetés teljesítve. Következő feladat?
Az már sokkal nehezebb lesz. Paks, az Atomváros, méghozzá idegenben. Mint azt már említettem, 15 pontot szereztek eddig. 7 meccs után veretlenek, 4 győzelem és 3 döntetlen és egy elmaradt hazai meccs után az ötödikek a táblázaton. Ami még megdöbbentőbb, hogy 7 meccsen mindössze 3 gólt kaptak, otthon pedig egyet sem. Ennyi mérkőzés alatt 13 gólt lőni szintén jó teljesítmény, minket magasan felülmúlnak a 8 meccsen 5 gólos mutatónkkal. Mi ráadásul kétszer ennyit kaptunk eddig. Otthon megverték eddig a Győrt és az MTK-t, az Újpesttel pedig megosztoztak a pontokon. És most térjünk rá a rosszabbik csapatra! A Debrecennek komoly problémái vannak a góllövéssel, különösen idegenben. Négy idegenbeli meccs alatt két gólt szereztünk, az egyiket a Szparinak, a másikat a Diósgyőrnek lőtte ugyanaz az ember, L’Imam Seydi. Én már csak babonából betenném a kezdőbe holnap.
Tehát az Nb1 második legjobban védekező csapatának kellene, hogy gólt-gólokat lőjön az Nb1 harmadik legrosszabban támadó együttese, azaz mi. Hogy miért fektettem ekkora hangsúlyt a góllövési statisztikákra? Jogosan merülhet fel a kérdés az olvasókban. Mert én még úgy hiszem, hogy csak úgy lehet eredményeket elérni ebben a sportágban, ha minél több gólt lövünk. Ha a Kecskemét-meccs után azt nyilatkozzuk, hogy „jobbak voltunk„, de az eredményjelző 0:0-t mutat, akkor mégis miben voltunk jobbak? Csakis olyan dolgokban, amikért nem jár pont…
Hogy a kapus Novakovics lesz, az 101%. Jobb oldalt a védelemben nyilván Jovanovics, bár én rehabilitálnám Lázárt. Középen a Felcsútra el sem utazott Máté Péter szereplése szinte biztos. Ha pihent társat szeretnénk mellé, akkor Morozov a mi emberünk, de Mészáros valahogy mindig kezdő, ezért vélhetően rá fog esni a választás, bal oldalt pedig ki más, mint Korhut Mihály. Valószínűleg visszatér majd Bódi Ádám a kezdőnkbe, középen Zsidai és Varga kaphat szerepet, bal oldalt pedig Szakály Péter, akit érdemes lesz majd figyelni. Nagyon remélem, hogy ez a kupagól végre elindít benne egy pozitív folyamatot, amit úgy hívnak, hogy formajavulás. Mégiscsak ő a kapitányunk. (Én egyébként pihentetném már Varga Józsit, mert eddig minden meccset végigjátszott, néha kínszenvedés látni, ahogy fásultan szaladgál a pályán. Nem igazán tesz hozzá a játékunkhoz amúgy sem, egy meccsre minimum leültetném a kispadra. Ráadásul ő az egyetlen debreceni, akit behívott Dárdai Pál. Le merem fogadni, hogy kezdeni fog Bukarestben.) A támadósorban csak Kulcsár helyét veszem biztosra, egyrészt a felcsúti gólja miatt, másrészt meg mert pihentettük szerdán, a meccs utolsó negyedórájában szállt be, harmadrészt meg mert -Mészároshoz hasonlóan- valahogy mindig kezdő. Mellé bárkit, csak ne Volast, de én Seydit szeretném. Más kérdés, hogy valószínűleg Tisza fog kapni egy sokadik bizonyítási lehetőséget, vagy továbbra is Sidibét nyüsztetjük. Az az igazság, hogy máskor nagy eséllyel tippelem meg a kezdőcsapatot, de most eléggé megkeverte Elemér a kártyákat szerdán, és fogalmazzunk úgy, nem minden játékosnak kell ugyanannyit küzdenie a csapatba kerülésért…
Csertői Aurélnak nem fáj a feje a szerdai kupaforduló és a rotáció miatt, mivel ők már az első fordulóban kiestek a Kupából (a Felsőtárkánnyal szemben maradtak alul), tehát egész héten készülhettek erre a meccsre. A kapuban Molnár Péter szomoríthat majd minket, előtte az erősnek mondható Fiola Attila, Gévay, Kovács, Báló hátvédsorról fog majd lepattanni az összes támadásunk. Kecskés és Tamási játszanak majd belül, előbbi védekezőbb felfogású, utóbbi inkább játékszervezői feladatokat lát el. A középpálya jobb szélén a házi gólkirály, Könyves fog majd játszani, középen valószínűleg Bertus Lajos, bal oldalt pedig Bartha. A középcsatár az ősszel remek formában játszó Eppel Márton lehet. Elmondhatják magukról a Paksiak, hogy jó a cserepadjuk, hiszen Simon András vagy Haraszti Zsolt is bármikor beállíthatóak. Mindketten olyanok még, akikre jó lesz odafigyelni, ha lehetőséget kapnak.
A hazai csapat egyébként a helyén kezeli a meccset, tartanak tőlünk, hiszen mégis csak mi vagyunk a bajnoki címvédő (kb. áprilisig), viszont arra készülnek, hogy hazai pályán begyűjtsék a skalpunkat, és erre meg is van az esélyük. Kellemetlen ellenfelek, mindig is azok voltak, rendszeresen meggyűlik a bajunk velük (tavaly 0:0 Pakson, tavalyelőtt pedig egy vért izzadós meccsen a hosszabbításban nyertünk csak 2:1-re, azelőtt szintén 0:0). A pálya talaja nyilván nagyon mély lesz, sérülésveszélyes és kiszámíthatatlan, utóbbi tulajdonság a Paksra is nagyon igaz egyébként. Küzdős meccs lesz, vélhetően nem fogunk mesébe illő technikás focit látni egyik csapattól sem, sok lesz viszont az ütközés és az ívelgetés (inkább a pálya miatt, mintsem a játékstílus jellege miatt). Mindkét csapat a biztos védekezésre fogja helyezni a hangsúlyt, talán a Paks lesz kezdeményezőbb. Nem számítok tehát nézői szempontból jó meccsre, sőt, debreceni sikerre sem számítok, de attól szép a futball, hogy nem mindig az van, amit egy bolond fociblogger prognosztizál egy őszi estén. 😉
Ez egy nagyon régi kép már. De micsoda pillanat volt!
Tényleg megvan a megoldás a mentális problémáinkra? Tényleg felszálló ágban vagyunk és tényleg jót tett a siker (a Felcsút legyőzése) a csapatnak? Itt a remek alkalom, hogy bebizonyítsátok! Mert szövegeléssel tele a padlás, most jöhet a foci.
Mindörökké hajrá Debrecen!
Lucas
