Főpróbát tartott ma a DVSC a jövő héten rajtoló Európa Liga selejtezőjére, az ellenfél a szlovák bajnokságban szereplő MFK Ruzomberok volt. Van az a mondás, hogy ha nem jól sikerül a főpróba, akkor príma lesz az előadás. Ez már tavaly megdőlt, amikor a hasonló Fradi elleni felkészülési meccs után elmaradt a parádé a szezon elején. Így ezúttal is szkeptikusak vagyunk, ugyanis hiába győztünk, a játék gyötrelmes volt – nehéz szezonnak nézünk elébe.
Alapvetően a keretünk eleve nem néz még úgy ki, mint egy kész csapaténak kéne kinéznie. Rengeteg hiányposztunk van, hogy mást ne említsek, egy megbízható kapust még mindig nem sikerült igazolnunk, mint ahogy jó csatároknak is híján vagyunk. Így aztán abból főzünk amink van, ha a mai kezdőnk lesz az alapcsapat, az nem kecsegtet majd sok jóval. Radosevics védett az első félidőben, Verpecz pedig a másodikban, ebből tehát nem következtethetünk arra, hogy jelenleg ki az első számú hálóőr. Jovanovics úgy tűnik, hogy ismét jobbhátvéd lesz, legalábbis reméljük, hogy Bokrost nem a kezdőbe hoztuk. Középen Mészáros és Brkovics kezdtek, előbbi úgy tűnik, hogy rivális híján idén is alapember lesz. Korhut hiányában Ferenczi volt a balhátvédünk, Misi pótlása tehát továbbra sem megoldott. A középpályánk közepén Szakály és Varga, a széleken Holman és Mészáros Karol kezdtek. Elöl Castillion mögött Tisza játszott visszavontabb szerepkörben.
Az első félidőt egy szép góllal nyitottuk, a fiatalabbik Mészáros a jobb szélről pontosan ívelt át a hosszún érkező Castillion elé, aki éles szögből szépen fejelte a labdát a kapus mellett a hálóba. Ezt követően jócskán leült a találkozó, többnyire csak rugdosódás volt a pályán, többször is ápolni kellett valakit egy-egy keményebb belépő után. A gól után még Holmannak volt egy szép tekerése a nagyjából a tizenhatos sarkáról, a hosszúba csapódó labdát bravúrral hárította a kapus. Néhányszor a szlovákok is veszélyeztettek, volt olyan szituáció, amikor az össze vissza pattogó labdát a gólvonal elől rúgta ki valamelyik védőnk. Egyébként főleg pontrúgásoknál tudtak minket zavarba hozni a vendégek. A 34. perben jött is az egyenlítés, egy jobboldali centerezést követően a szlovák támadó Brkoviccsal a nyakán robbant az érkező labdára, ami valahogy utat talált a kapunkba, szerintem védőnk rúgta a játékszert a kapunkba, bár a hivatalos honlap nem öngólnak adta a találatot.
A szünetben a már említett kapuscserén kívül beállt még Szatmári, Djelmics és Kulcsár, Mészáros Norbert, Holman és Castillion helyett. Ezt követően is folytatódott az unalmas mezőnyjáték, egyik kapu sem igazán forgott veszélyben. A 60. percben viszont ismét vezettünk, egy lövésbe Mészáros Karol tette bele a lábát, ami így utat talált a kapuba. A folytatásban kevés említésre méltó esemény történt, a cserék is tördelték a játékot. Pályára lépett egyébként Kinyik, Ludánszki, Szekulics, Nagy Zoltán és Bereczki. A vezető gólunk után még Szakály lőtt egy kapufát, ezt leszámítva viszont alig akadt helyzet. A hajrában a vendégek megfogyatkoztak, egy összecsapást követően lent maradt az egyik szlovák játékos, és mivel Solymosi nem ítélt szabadrúgást, így egy másik vendég játékos heves reklamálásba kezdett, majd miután sárgát kapott, még meg is lökdöste a játékvezetőt, így mehetett zuhanyozni. A piros lap után nem cserélhettek a vendégek, így a folytatásban tíz emberrel játszottak. Nagyjából 20 percet játszottunk emberelőnyben, ennek ellenére nem sikerült nem hogy helyzetet, de még egy épkézláb támadást sem vezetnünk. Maradt a 2-1 a végeredmény, a látottak alapján sok jóban nem bízhatunk az előttünk álló szezonban.
Rövid értékelés:
Radosevics kezdett a kapuban, hozta a tőle megszokott mozgékony játékot, rendre élt a játékkal, a gólról nem tehetett. A helyette beálló Verpecznek a „Kijjebb!” kiabáláson kívül nem akadt dolga. Jovanovics ma nem brillírozott, mintha nem találta volna a helyét a védelem jobb oldalán. Mészáros Norbert és Brkovics többnyire megoldották a feladatukat, bár a bekapott gólnál utóbbi maradt le emberéről, vagy épp pattant be róla a labda. Ferenczi sokat futott, viszonylag sok párharcot meg is nyert, de ő sem az igazi a védelemben. Mészáros Karol kicsit ügyetlen volt mezőnyben, sok labdakezelési hibája akadt, de adott egy szép gólpasszt, és lőtt egy gólt, így mindenképp pozitívum volt a teljesítménye. Szakály és Varga passzívak voltak, előbbi kapufáig jutott. Holman eleinte a pálya bal szélén kapott szerepet, ez nagyon idegen volt számára, az első félidő felére cseréltek is Szakállyal, de maradjunk annyiban, hogy nem volt ma az igazi, rendkívül önző volt, és sokat cipelte a labdát, aminek rendre labdavesztés lett a vége. Tisza próbálkozott, de nem nagyon tudott helyzetbe kerülni, Castilliontól viszont láttunk szép megoldásokat, a gólja is remekbe szabott volt, talán érdemelne még egy esélyt, pláne hogy jelenleg nem is nagyon van más csatárunk rajta meg Kulcsáron kívül. A cseréink közül Szatmári játéka csalódás volt, Djelmicsnek alig akadt jó megmozdulása, Kulcsár hozta a formáját, Szekulics ebben a fél órában nem mutatta meg, hogy mire képes, Bereczki próbálkozott, Nagy érdekes módon balhátvédnek állt be, Kinyik és Ludánszki pedig mindenki nagy-nagy örömére növelték a DVSC-ben lejátszott mérkőzéseik számát.
