Véget ért a télies tavaszi szünet, mostantól minden hétre jut bajnoki mérkőzés, kezdődik a bajnokság utolsó harmada. Hosszú idő után pontot szereztünk idegenben, csapatunk döntetlenre végzett az Alba otthonában, holnap pedig egy újabb erőpróba következik, ugyanis az Érd vizitál a Hódosban.
Abban a tudatban vártuk az Alba Fehérvár elleni bajnokit, hogy egy hazai győzelem esetén pontszámban beérnek minket a házigazdák. Sok okunk nem volt bizakodni, nem sokkal az összecsapás előtt jelentette be a klub, hogy Anna Punkót műteni kell. Mint ahogy azt korábbi cikkemben is olvashattátok, Anna az Adony elleni edzőmeccs első félidejének közepén egy felugrás után fájdalmas arccal kapott a térdéhez, majd bicegve hagyta el a játékteret. Sajnos a lehető legrosszabb forgatókönyv következett be: orosz légiósunk térdében levált egy porc. Műtétre lesz szükség, vagyis Annára nem számíthatunk a szezonból hátralévő 4 hazai és 4 idegenbeli bajnokin. Miközben a többiek a pályán melegítettek és vártak a meccs kezdetét jelző sípszóra, addig Anna, Lotte és Karyna a lelátón beszélhette meg, vajon hogyan is alakul majd a mérkőzés.
Álomszerűen kezdődött a találkozó az első tíz percben gólt sem kaptunk, miközben négy alkalommal is betaláltunk a fehérvári kapuba. Ezután, mondhatni törvényszerűen jött Deli Rita időkérése, ami megtörte addigi lendületünket, támadásinkban és védekezésben is hibáztunk. Ezt az apró kisiklást viszont kegyetlenül megbüntette az Alba. Negyedórányi játék után mondhatni minden kezdődött elölről (4-4). Szerencsére sikerült elkapni a fonalat, ismét a DVSC akarta érvényesült jobban, kontroll alatt tartottuk a mérkőzést. A szünetig legtöbbször azt láthattuk, hogy a mi nevünk mellett volt az előny. Szorosan követett minket a Fehérvár, egy-két gólnál nagyobb különbség nem is alakult ki, sőt, két perccel a félidő vége előtt is döntetlenre álltak a felek. A szünetig Csáki Viki mellett Despotovic és Tóvizi is eredményes tudott lenni. Harminc perc játék után tehát három gól előnnyel mehettünk a pihenőre (10-13).
Hivatalosan tizenöt perc a szünet a két játékrész között, de ezt az időt kissé megtoldották Vida Gergő tanítványai, ugyanis a két perc alatt felépített előnyt sikerült három perc alatt semmisé tenni. A folytatásban Olga Gorshenina kapta el a fonalat, lövéseire nem tudott sem védőfalunk, sem kapusunk időben reagálni, így fordult a kocka és energiánk nagy részét arra kellett felhasználni, hogy ne lépjenek el a házigazdák. Szerencsére mindig időben érkezett a válasz, így a hajrára is úgy készülhettünk, hogy teljesen háromesélyes a mérkőzés végkimenetele (20-20). Nagyon úgy festett, kezdünk elfogyni az utolsó percekre, nyolcvankettő másodperccel a vége előtt úgy tűnt, ma is csak a szimpatikus vesztes szerepe jut nekünk. Kétgólos hátrányban voltunk, de nem adtuk fel, ezzel párhuzamosan a vendéglátók is elhihették, hogy zsebükben a két pont és oda-vissza vernek minket. Ekkor azonban villant Jeca és két bombát helyezett el Mistina kapujában. Megszólalt a meccs végét jelző dudaszó, az eredményjelzőn pedig azt láthattuk, hogy döntetlennel zárult az összecsapás, vagyis az egyik pontot elhozzuk a Köfém Sportcsarnokból.
Milyen konzekvenciákat lehet levonni a meccs után?
Megfogyatkozva is képesek vagyunk csapatként küzdeni egymásért, kulcsembereink nélkül is mindig akad egy-két jobb teljesítmény, így van, aki kihúzza a csapat szekerét a bajból. Remek példa erre Jelena Despotovic. Átlövőnknek látványosan nem ültek megoldásai, lövései jobbról, balról elkerülték a kaput, néha fölé lőtte labdáit. Mikor azonban égető szükség lett minden jó megmozdulásra, pillanatok alatt szerzett két gólt, amivel ha nem is lett a meccs hőse, de jelentősen hozzájárult a pontszerzésünkhöz. Érdekes volt látni, mennyire hullámzó teljesítményre vagyunk képesek. Remek kezdés után visszaesés, majd ismét elérünk egy jó átlagot. Aztán gyengébb kezdet után képesek vagyunk ritmust váltani. Ezt a teljesítményingadozást leginkább oda vezethetjük vissza, hogy mennyire szűkösek a variációs lehetőségeink. Furcsa játékot űz velünk a sors, mire felépül egy kulcsemberünk szinte azonnal megsérül egy másik, lehet már unalmas ezt olvasni hétről hétre, sajnos ez a helyzet, nem mondhatjuk, hogy kolbászból van a kerítés. Viszont azt kimondhatjuk, hogy mind a két félidő végét megnyomtuk (az utolsó kettő percet), ennek köszönhetően megmaradt lépéselőnyük a fehérváriakkal szemben. Bár még a bajnokságnak csaknem az egyharmada hátra van, már kirajzolódtak az erőviszonyok, sajnos idén nem sikerült előrelépni, de tanulságos hetek, hónapok vannak a hátunk mögött. Minden edzéssel, mérkőzéssel egyre jobban szoknak össze a lányok és Vida Gergő. Jövőre ugyan nem az ő kezében lesz a karmesteri pálca, de most olyan tapasztalatokat szerezhet, amikből később még sokat profitálhat. El kell engednünk ezt a szezont. Teher nélkül kell játszanunk hátralévő meccseinken, élvezni a játékot.
Holnap jön egy komoly feladat ugyanis a Szabó Edina vezette Érd látogat a Hódosba. Láthattuk a Magyar Kupa négyes döntőjében, hogy ellenfelünk komoly játékerőt képvisel. Szinte a végéig tartották a lépést a Győri ETO-val szemben a döntőben. Nem szabad azonban megijedni a feladattól, nincs veszíteni valónk. Nem mi vagyunk az esélyesek, még úgy sem, hogy Klivinyi Kingára műtét miatt nem számíthat az érdi sárkány, akarom mondani Szabó Edina. Továbbá Mireya Gonzalez sem lő gólt nekünk, emlékezhetünk, ő most a friss kupagyőztes ETO-ban szerepel kölcsönben. Védelmük oszlopa, Mariama Signate viszont megnehezítheti életünket. A francia légiós nem veti meg a kemény faultokat, védekezésben nagyon kellemetlen ellenfél. Az érdiek támadásaiban nem minden esetben vállal szerepet, de ha mégis előremerészkedik, hosszú kezeit és magasságát kihasználva akár nyolc-kilenc méterről képes gólt szerezni. Testalkata viszont megakadályozza abban, hogy gyorsan reagáljon fürge játékosainkra. Ezt a fegyvert kihasználva lehet leginkább hatástalanítani. Kulcsfigura még a montenegrói irányító Andela Bulatovic, aki a hírek szerint elhagyja a szezon végén a narancs-fekete mezeseket.
Mivel a győriek kölcsönvették Gonzalezt, így az utóbbi időben Kiss Nikolett kap egyre több játéklehetőséget (ez is egy érdekes helyzet, ugyanis Kiss az ETO játékosa, mégsem őt rendelték vissza Nora Mörk pótlására, hanem a spanyol légióst öltöztették zöld-fehérbe). Immáron magyar állampolgárként szórja a gólokat a villámgyors szélső Krpezs-Slezák Katarina. Kiválóan lövi a büntetőket, illetve remekül tud rendezetlen védelemmel szemben lerohanást végezni. Kiemelkedő teljesítményre képes még a kapuban Janurik Kinga is. Nem szerencsés ha elkapja a fonalat, ugyanis ha belelendül akkor képes magát nagyon felpörgetve védeni a szinte védhetetlent, valamint nagyon jól is indít. Abban az esetben van keresnivalónk, ha minimálisra szorítjuk vissza a lerohanásaikat. Ősszel már az első percekben eldőlt, hogy nem osztottak nekünk lapot. Egy gyenge első félidőt követően a második játékrészben kozmetikáztunk így „csak” ötgólos vereséggel tértünk haza Érdről (29-24). A Hódosban azonban rendre képesek vagyunk borsot törni az orruk alá. Emlékezhetünk arra, hogy tavaly itt buktak el a Magyar Kupában. A bajnoki találkozó pedig pontosztozkodással ért véget.
Mit várhatunk ettől a meccstől?
Annát sajnos elveszítettük a hátralévő meccsekre, Yezhykava és Grigel játéka sem valószínű, így ismét nagyobb szerepet kaphat Román Dorina. Az elmúlt hetekben beállóból több gólt is sikerült szerezni, Sirián mellett Tóvizi is jó játékkal jelentkezett. Zamfirescu formája egyre jobb, láthattuk ezt a királyok városában szombaton. Ha sikerül meggátolni az érdiek gyors játékát, abban az esetben van remény egy kiélezett összecsapásra. Ehhez a kemény védekezés mellett kell a kapuból is az extra teljesítmény. A tabellán való előrelépésre kevés esély van (szinte semmi), vagyis nem lehet más célunk, csak az, hogy bebizonyítsuk: hiányzóink ellenére is egységes CSAPATUNK van, játékosaink soha nem adhatják fel.
Történjen bármi, akárhogyan alakul a mérkőzés, én annyit kérek, szurkoljunk megállás nélkül, biztassuk a lányokat! Régen volt hazai bajnoki, már nagyon rég zengett a Hódos, legyen telt ház és pokoli hangulat! Viszont bármennyire is ellenszenves számunkra a vendégcsapat és vezetőedzője, nem szabad felülnünk a provokációnak. Mindannyian tudjuk, mekkora színész Edina és ez átragadhat játékosaira. Érdről nem érkeznek vendégszurkolók, legalább így több hely jut nekünk. Viszont ne feledjük, mostantól szigorúbbak a rendszabályok a Hódosban. Nem kell részletezni az elmúlt hetekben (években) mennyire nagy szálka lettünk a szövetség szemében. Nekünk azonban nem szabad foglalkozni velük, mutassuk meg a világnak miért is mi vagyunk a legjobb tábor!
K&H Liga Női NB I 19. forduló:
Hódos Imre Rendezvénycsarnok, 2018. április 6. 18:00
DVSC-TVP – Érd
Játékvezetők: Hargitai Gábor – Markó Gábor.
Utóiratként említem meg, hogy egy évvel ezelőtt (április 2-án) értük el a közelmúlt legnagyobb sikerét, ugyanis bronzérmesek lettünk az MK-ban.
Hajrá Debrecen! Hajrá Loki!
