Véget ért a veretlenségi sorozatunk, azonban az élet nem állhat meg. Holnap este a Mosonmagyaróvár érkezik a Hódosba, a javítási lehetőség adott a lányok számára. Véget ért október, így ideje megválasztani azt is, hogy ki lett a hónap legjobbja!
Egyszer minden véget ér, semmi sem tart örökké, ez elmondható a DVSC SCHAEFFLER veretlenségéről is a 2019/2020-as idényben. Október huszonhatodikán a fővárosba vezetett csapatunk útja, az Elektromos Csarnokba. Az MTK vendégeként folytattuk a bajnoki szereplésünket a hazai pontvadászatban. Írtam korábban, hogy volt már rá példa, hogy nem tudtuk elhozni a két pontot Budapestről. Az előző idényben ez sikerült, most azonban nem. A kiválóan játszó, harciasan kézilabdázó MTK megérdemelten győzte le a Lokit. Erre a legjobb bizonyíték, hogy úgy veszítettük el az összecsapást, hogy egyetlen egy alkalommal sem voltunk előnyben. Borzalmasan kezdtük a meccset, Vili bácsinak már a hatodik percben időt kellett kérnie, ekkor 4-1-re vezetett a hazai csapat. Fajdalmasan pontatlanul lőttek a lányok, ha mégis eltaláltuk a kaput, az ihletett formában védő Suba Sára parancsolt megálljt számunkra. Az időkérés után kissé javult a helyzet, de állandósulni látszott az MTK állandó két-három gólos előnye. Támadásban nem volt komoly problémánk, védekezésünk viszont szinte nem is volt, és emiatt, azaz ezzel összefüggésben a kapusteljesítmény is hiányzott. Ahogyan lenni szokott ilyenkor, az ellenfélnek minden bejött, nekünk meg szinte semmi. Egy félidőnyi játékot követően 15-13-ra vezetett a kék-fehérben játszó hazai alakulat.
Ültem a fotelben, nézve a közvetítést, bízva abban, hogy sikerül egyszer megtörni az MTK lelkesedést, ám ahogy peregtek le a percek, úgy lett egyre biztosabb, hogy itt ma nem nyerünk. Aztán abban reménykedtem, hogy legalább az egyik pontot elhozzuk, megőrizve veretlenségünket. Ez sem sikerült, ha kiharcolták a lányok az egyenlítést, amikor a vezetésért támadtunk volna, rögtön jött az újabb hiba részünkről. Ki kell mondani, nem érdemeltünk pontot sem. A helyzetünket az sem könnyítette meg, hogy három kétperces büntetése után megkapta piros lapját Bulath Anita. Mint mondtam, a támadójátékunk jó volt, erre bizonyíték a harminchárom szerzett gólunk, viszont a harminchat kapott gól az rengeteg, főleg egy alsóházi csapattól. Szöllősi-Zácsik Szandra és Pál Tamara mellett Suba Sára és a cserekapus Győri is remek napot fogott ki. Fogjuk fel úgy a dolgot, hogy tettünk egy nagy szívességet ezzel a fővárosiaknak abban a tekintetben, hogy meglépjenek a kiesőzónától. Ebben semmi szándékosságot nem feltételezek, egyszerűen ez egy ilyen nap volt. Meglepő vereséget szenvedtünk, de ha jól elverjük a Mosonmagyaróvárt, illetve a lányok bejutnak az EHF-kupa csoportkörébe, akkor hamar feledésbe merül ez a botlás.
Az MTK elleni meccsünk egy képben
Szombaton a megszokott kezdéshez képest egy órával később, este 19 órakor indul útjára a labda a Hódosban. Az MTK elleni vereséget a Mosonmagyaróvár legyőzésével feledtethetik Varsányi Nóriék! Ezúttal sem vár könnyű mérkőzés a lányokra, ugyanis az aktuális ellenfél is olyan mentalitással áll hozzá a meccseihez, hogy nem adja fel az utolsó pillanatig sem. Hajtós, küzdős, brusztolós csapat az MKC, akiket komoly szurkolósereg szokott támogatni, főként hazai környezetben, de idegenben is elkísérik a csapatukat. Bognár Róbert juttatta fel és tartotta az élvonalban a mosonmagyaróváriakat, a vezetőedzőnek azonban nincs könnyű dolga, a játékoskeret alaposan kicserélődött az előző idényben stabilan bennmaradó csapathoz képest. Meghatározó játékosok sora hagyta el az MKC-t. Távozott a Bízik testvérpár, Kopecz Barbara, Scholtz Andrea, Tóth Melinda, Kovacsicz Mónika és még sokan mások. A távozók pótlására érkezett többek között Karoline de Souza Vácról, aki támadásban és védekezésben is vezére lehet új csapatnak. Rutinosabbnak mondható a Kolozsvárról szerződtetett jobbátlövő Laura Popa is. Továbbá győri fiatalok is érkeztek, Kellerman Dóra az irányítóposzton, Lancz Barbora pedig átlövőként segítheti a csapatot. Az ő esetükben a fejlődés és a sok játékpercnek a lehetősége volt a legmotiválóbb.
Legutóbb oda-vissza vertük őket, ősszel a Hódosban napra pontosan egy évvel korábban tíz góllal nyert az akkor még Pal Oldrup Jensen vezette Loki 28-18 arányban. Kovács Anna mellett csapatkapitányunk Vantara-Kelemen Éva egyaránt hat-hat gólt szereztek, őket követte a ma már Franciaországban játszó Lotte Grigel öt találattal. Tavasszal az UFM Arénából is elhoztuk a két pontot, csapatunk vezérei Kovács és Vantara-Kelemen voltak ismételten, ez a duó tizenhárom gólt vállalt magára az össztermésből (22-29). A fent megnevezett két játékos jó játékára most is nagy szükségünk lesz, átlövőnk és szélsőnk is jó formában van, így minden esély adott arra, hogy ismét megszórják magukat. Támadójátékunkkal nem volt különösebben baj ebben az idényben, védekezésünk azonban főként az utóbbi meccseken kissé szellős volt. Ennek apropóján ki kell emelnem, hogy nagy figyelmet kell majd fordítani Katona Flórára, aki vezeti az MKC házi góllövőlistáját, köszönhetően sikeresen elvégzett büntetőinek. Karoline de Souza is húsz gól fölött jár már, akárcsak Hudák Emma és Lancz Barbora. Ezek alapján azt a konzekvenciát vonom le, hogy csapatként próbál eredményesen játszani a Mosonmagyaróvár, nem az egyéni képességekre alapozva, kimondottan egy-egy játékosra felépített taktikát alkalmazva. Vigyázni kell Hajtai Vanesszára is, a balszélső nemcsak eredményesen tud támadni, de zavaróban is tud védekezni egy nyitott formátum esetén. Megfigyelhető, hogy az óváriak nem játszanak gólgazdag meccseket, átlagosan huszonnégy alkalommal zörgetik meg a hálót (ez a szám a DVSC esetében közel 31 találat/meccs). Az utóbbi meccseken Horváth Bernadett is jó formának örvendett, így tehát egyáltalán nem vehetjük fél vállról ezt az összecsapást, mert kellemetlen meglepetés is érhet minket. Azonban azt gondolom, hogy Tóviziék rendezik a sorokat és magabiztos játékkal itthon tarjuk a két pontot.
További érdekesség, hogy az MKC két fiatalja is a szlovák felnőtt válogatottat választotta. Hudák Emma és Lancz Barbora sem képviseli majd a piros-fehér-zöld színkombinációt. Azt gondolom, azért választották a szomszédos ország válogatottját, mert tisztában vannak vele, hogy a magyar válogatott felnőtt keretébe nem sok esélyük lenne bekerülni (bár Lancz még csak 17 éves). Így gondolhatta ezt Oguntoye Viki is, aki szintén a szlovák válogatott mellett tette le voksát a közelmúltban.
K&H Liga Női NB I 8. forduló:
2019. november 2. 19 óra Hódos
DVSC SCHAEFFLER – Motherson Mosonmagyaróvár
Játékvezetők: Földesi Csaba – Halász András
Véget ért az október így itt az ideje ismét mérlegelni a lányok teljesítményét, nézzük mely mérkőzésekre került sor az év tizedik hónapjában. Kezdésképpen idegenben vertük az Érdet, majd döntetlent játszottunk hazai pályán a Dunaújváros ellen, végül vereséget szenvedtünk az MTK vendégeként, továbbá játszottunk két EHF-kupa selejtezőt a német TSV 04 ellen, kettős győzelemmel abszolválva a párharcot. Összességében 5 meccs, 3 győzelem, 1 döntetlen, 1 vereség a mérlegünk, 159 gólt szereztünk, 147-et kaptunk. A legeredményesebb játékosunk Kovács Anna lett, átlövőnk tizennyolc gólt lőtt a bajnokságban, további tizenegyet pedig az EHF meccseken, őt követi Jelena Despotovic huszonnégy találattal (15-9 arányban), majd a sorban Bulath Anita következik huszonhárom góllal (11-12 arányban). Elismerésre méltó Vámos Petra teljesítménye is, nagy reménységünk a bajnokságban kilenc alkalommal, a kupában hatszor zörgette meg a hálót. Számolgattam lövési hatékonyságot is, ebben egy hajszállal bizonyult jobbnak Anna Bulinál. Összképet tekintve is azt érzem, még ha csak nüánszokkal is, de most Kovács érdemli meg a hónap legjobbja címet. Remélem a november is úgy alakul majd, hogy nagyon sok jó teljesítményből kell kiválasztani a legjobbat. A képzeletbeli dobogó tehát októberben így néz ki: Kovács Anna, Bulath Anita, Jelena Despotovic. Jár a gratuláció a nagyon hatékonyan kézilabdázó Vantara-Kelemennek és Vámos Petrának is. Szép volt lányok!
Azonban sajnos továbbra is vannak gyengébb teljesítmények, Karnik Szabinától várnánk az áttörést, olyan játékot szeretnénk látni tőle mint a TSV ellen idegenben, Karstennek is illene egyre többet tenni a közösbe. Továbbá az is biztos, hogy Tóvizi Petrának sem ez volt a legjobb hónapja. Beállósunk kevés labdát kapott, nehezen került helyzetbe. Fel a fejjel lesz ez jobb is!
Hajrá DVSC! Hajrá Debrecen! Mindent bele csajok!
Iceman
