A hardcore követőink emlékezhetnek még, hogy a 2016-os Európa Bajnokságon mi is részt vettünk szurkolóként, és egészen Marseilleig kísértük a válogatottat, ahol az Izland elleni meccsen szurkoltuk ki az utolsó perces egyenlítést. Eltelt azóta nyolc év, lefolyt sok minden a Dunán és a Tiszán is. Két dolog azonban biztosan nem változott: a magyar válogatott kijutott az idei EB-re is, mi pedig ezúttal is útra kelünk, az úti cél pedig most Köln lesz, a Magyarország – Svájc mérkőzéssel megfűszerezve! Szeretnénk ezúttal is írásos, valamint videós anyagokkal jelentkezni az ötnapos túránkról – merthogy ezúttal sem csak jövünk-megyünk, hanem mélyebben beleássuk magunkat Európa kultúrájába, ha már ilyen messzire utazunk!
A terv hasonló a nyolc évvel ezelőttihez: minden este egy rövidke cikk, képekkel és élménybeszámolókkal az adott napi történésekről. Maga a mérkőzés kiemelt figyelmet leginkább majd videós formában kap majd, lesz egy külön mérkőzésről készülő vlogunk, ami majd a Hamis Kilences csatornájára kerül ki, de a teljes túráról készül majd egy útinapló jellegű kis werkfilm is, azt pedig itt szeretnénk majd publikálni – mindezek persze majd csak azt követően, hogy hazajöttünk Kölnből. Addig is viszont, amíg úton vagyunk, ilyen formában szeretnénk átadni a hangulatot és az élményeket.
Cikksorozatunkat ezúttal is az utazást megelőző napon, tehát a 0. napon kezdjük. A legutóbbi túránkhoz képest kicsit átalakul a csapat és az utazás módja is. A blog stábját ezúttal Balage, Csibu és Redboy képviseli majd, de velünk tart Geri barátunk negyedik útitársként, akivel a Puskás Aréna avatómeccséről készült vlogban már találkozhattatok (illetve a tavalyi, Paks elleni őrült fordításról készült videóban is feltűnik). Most tehát nyolc helyett csak négyen indulunk útnak, kisbusz helyett pedig személyautóval vágunk neki az útnak.
Ahogy említettem, ezúttal sem csak jövünk és megyünk, hanem több napra osztjuk szét az utat. Csütörtökön csak Bécsig megyünk, ott fogunk egy kis városnézést tartani. Pénteken folytatjuk utunkat Németországig, és ezúttal sem a meccs helyszínén foglaltunk szállást, ennek legfőbb oka a horribilis szállás árak voltak – ezzel kapcsolatban idén is sikerült baromi jó áron kivenni Airbnb szállásokat. Szóval a Kölntől 70 km-re található kis településen, Straßenhaus-ban szállunk majd meg. Ez Bécstől nagyjából 850 km-re fekszik, a túra alatt ez lesz a leghosszabb táv amit egy nap meg kell tennünk. A pénteki programunk így alighanem egy kis pihenés lesz, illetve este közösen megnézni a Németország – Skócia nyitómeccset.
Szombaton meccsnap, reggel szeretnénk időben elindulni Kölnbe, hiszen nem fogunk bemenni autóval a városba, már csak a furcsa németországi szabályok miatt sem – bizonyos városokban, így Kölnben is kötelező az úgynevezett „környezetvédelmi matrica” az autókra, ha szeretnénk behajtani a belvárosba. Szerencsénkre a stadion egyébként is a külvárosban van, és a közös vonulás sem lesz messze a tervezett parkolónktól. Nagyjából 8-10 km gyaloglás vár majd ránk aznap. Remélhetőleg mindezt annak tudatában tudhatjuk majd le, hogy jó eredményt értünk el Svájc ellen (ti aláírnátok az ikszet?). A meccs után irány vissza a szállásunkra, az esti program pedig részemről egészen biztosan az Olaszország – Albánia meccs lesz.
Vasárnap elindulunk haza, de ezúttal sem egyben tesszük meg a távon. Úti célunk Prága lesz hazafelé jövet, ez 650 km-re található a szállásunktól. Egészen biztosan találunk majd a cseh fővárosban látnivalót vasárnapra, de ha mégsem lenne így, akkor ezúttal is belekukkantunk majd az aznapi meccsekbe. Hétfőn reggel pedig innen tudjuk le a maradék kilométereket (750 km vár majd ránk) Debrecenig. Ekkor ér tehát véget az utazásunk, amely tehát csütörtöktől hétfőig tart majd.
Ezúttal is kalandos út elé nézünk, remélhetőleg sok-sok szép emlékkel, és egy elfogadható eredménnyel térünk majd haza az Európa Bajnokságról. Nem feledkezünk meg közben sem persze kedvenc csapatunkról, vigyázó szemeinket néha majd a DVSC háza tája körül zajló eseményekre vetjük!
