Elindult az utazás, csütörtökön megkezdtük utunkat Kölnbe. A mai célpont Bécs volt, a távnak kicsivel több, mint egyharmada. Mivel viszonylag korán ideértünk, így volt időnk nézelődni, és ha tovább olvastok, az is kiderül, hogy miért kaptunk kis híján agyf@szt az érkezésünk után.
A rövid táv miatt nem terveztünk sok pihenőt, végül Pest előtt 50 km-rel, Tatabánya után, valamint Mosonmagyaróvárnál álltunk meg pihenés, illetve utóbbi esetben tankolás céljából. Az utunk egyébként viszonylag simán telt, sikerült az M0-n is hamar átverekednünk magunkat, azonban Győr után beleszaladtunk egy komolynak tűnő balesetbe, ahol két kamion ütközött. De szerencsére ezt is viszonylag könnyedén vészeltük át, alig 15 percet kellett csak araszolni. Mosonmagyaróvárnál összefutottunk egy másik ismerős társasággal, akik éppen Bécsbe tartottak a ma esti Green Day koncertre. Út közben pedig elkönyvelhettük, hogy ahogy kitettük a lábunkat, a világ összes igazolását lebonyolította a DVSC a távollétünkben. (Reméljük, hogy Batik nem jön.)
Csúnya baleset Győrnél
Bécsbe érkezve megejtettünk egy kis vásárlást, valószínűleg majd holnap este fogunk főzőcskézni, így ahhoz vettünk alapanyagot. A kocsihoz visszaérve érkezett a már emlegetett frász: hova tűnt a kamera? Mielőtt kiszálltunk, még Csibu készített vele felvételt, majd sem ő, sem más nem emlékezett, hogy hova lett letéve. Kiesett volna az ajtózsebből amikor kiszálltunk a parkolóban? Feltörték a kocsit és kilopták? Az nem lehet, annak nyoma lenne… Mindenesetre gyorsan visszakanyarodtunk a bevásárlóközpont parkolójába, 10 percig keresgéltük, benéztünk az ülések alá, minden kis rejtett zugba, sehol nincs… Én már elkönyveltem a veszteséget, amikor a csomagtartóban a mez alatt megláttam a kis sunyit elbújva. Huhh, itt azért leizzadtunk. Az addigi felvételeket egyébként jobban sajnáltam volna, mint magát a kamerát.
Időben még mindig jól álltunk, így eredeti terveinknek megfelelően a Schönbrunni kastélyt látogattuk meg. Magába a kastélyba nem mentünk be (Csibu már járt ott, a belépő sem túl olcsó, és őszintén, minket hármunkat annyira nem is érdekelt), viszont a parkot bejártuk, és azt mondhatom, hogy az teljesem megérte a fejenként 5 euros belépőt. Egy jó nagyot sétáltunk, gyönyörködtünk a bécsi panorámában, majd elindultunk a szállásunkhoz. Parkolót nehezen találatunk, de megoldottuk. Egy elég tágas szállásunk van, nem lehet rá panasz, pláne az árat tekintve.
A nap hátralévő részében keresünk majd valami helyet a városban, ahol vacsorázhatunk, esetleg beülünk 1-2 sörre valahova, de nem kizárt, hogy meglessük a belvárost is, bár ez utóbbi időben már komolyabb tényező lenne, úgyhogy lehet elvetjük. Főleg, hogy reggel korán tervezünk indulni, hiszen nagyjából 850 km vár ránk Strassenhausig. Holnap este tehát már Németországban leszünk, és elkezdődhet a hangolódás a szombati meccsre! Remélhetőleg kevesebb stresszel, mint ami ma ért minket…
